Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-04 / 2. szám

Kedd, 1958. január d. 3ÉIMAGYARORSZÁG a Szent-Györgyi professzor Svájcban pihen és január végén tér vissza Szegedre w w Örökké felejthetetlen, álomszerüen szép napok voltak a stockholmi Nobel-ünnepségek" (A Délmagyarország munkatársától.) Egy hónapja van távol Szegedtől dr. Szent-Györgyi Albert professzor, aki december tizedikén vette át Stockholmban világraszóló ünnepségek fényében a Nobel-dijat. A stockholmi ünnepségek után a professzor Svájcba utazott családjával és ott tölti a szabadságát. Szent-Györgyi professzor most, az újév alkalmából hosszabb beszámolót irt Dcmény Károlyéknak, felesége szüleinek. Demény Karoly ny. állam itkár Budapesten, az eísó kerületben, a Napos-ut 3. szám alatt lakik. Ha Szent.Györgyiék Pestre mennek, i'.t szoktak megszállni, ide várják őket január közepére is. Demény Károlyné érdekes dolgokat mondoit eT a professzor külföldi útjával kapcsolatban a Ddlmagyarorszáj munkatársának: — Éppen most kaptunk levelet a vejemtől, mondotta Demény Károlyné. Svájcban vannak, Beaufort városkában, a Montblanc tövében és kitűnően telnek a napjaik. Ezt irják többek közölt: ..Ideálisan lehet itt pihenni, már nagyon is ránkfért ez a pihenés. Egész nap síelünk, kitűnő az idő és gyönyörű a hő. Egyes helyeken másfél méteres a hóréteg, nap-nap u'án hatalmas terű. leteket kalandozunk be. A hideg még tűrhető, mostanában 15 fokos hidegek vannak errefelé, de el vagyunk készülve sokkal szigorúbb hidegre is." Arról írnak még a professzorék a levélben, J hogy még most is a stockholmi szép napok hatása alatt vannak. — örökké felejthetetlen, gyönyörű, álomszerű napok voltak ezek, — írták. Nem lehet leírni azt a pompát, amely ott körülvet bennünket. Majd ha hazatérünk, sokat beszélünk mé.g mindenről. Megemlíti levelében Szent-Györgyi professzor, hogy január közepéig maradnak Svájcban, onnan Bécsen át térnek vissza Budapctre és előreláthatólag január harmadik hc'ében érkeznek vissza Szegedre. Szent.Györgyiék leánya szintén Svájcban tölti a telet, illetőleg az egyetemi szünidőt, de most nincs a szüleivel, hanem egy másik társasággal Oberbourgban tartózkodik. Az a professzor terve, hogy Párisig elkíséri leányát. ha visszautazik Cambndgebe és onnan jönnek haza. Szegeden már megkezdődtek az előkészületek Szent-Györgyi professzor ünnepélyes fogadta' ásá. ra. Közvetlen hazaérkezése után kerül sor arra, hogy az egyetem díszdoktorává avatja és ekkor leplezik majd le a Szent-Györgyi emléktáblát az egyetem orvosi karán. Még elutazása előtt felkér, te a professzort az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének «zegedi csoportja, hogy tartson előadást uj kutatásairól. Szent-Györfi professzor megigérte, hogv hazaérkezése vj-jn megtartja az előadást az Egyetemet Végzett Nők Egyesületében. Rassay és Eckhardt újévi nagy politikai beszéde Rassay; »4 választójogi javaslat nem egyéb a választók Szent Bertalan éjszakájánál, egyenesen Illuzóriussá teszi magát a titkos szavazási" Budapest, január 3. Újév napján Rassay Károly nagy beszédet mondott az Országos Szabadelvű Klubban. Rassay Károlyt G r a t z Gusztáv nyugalmazott külügyminiszter üdvözölte, majd Rassay Károly emelkedett szólásra. Elöljáróban arról beszélt, hogy az elmúlt esztendő tele volt nagy politikai küzdelmekkel, amelyeknek nagyobb része a felszín alatt folyt le és nem nyilvánosan. — Szegeden elmondott beszédemben — mondotta Rassav — felhívtam az év elején a kormány figyelmét azokra a veszedelmekre, amelyek különböző jelszavakkal, jelvényekkel szervezkedő katiniláris elemek részéről fenyegetik a rendet és a társadalom nyugalmát. Ha visszanézünk az utolsó hónapok eseményeire, azt láttok, hogy aggodalmaink igazolva lettek, amikor rendészeti és igazságszolgáltatási eljárást sürgettünk és követeltük a kormány Be'váro»t Mozi Ma és holnap utolsó két nap [Mü fi'1 m* a WW RMM JÁVOR, SZÖRÉNYI, RAJNAY 5,7,9 SZÉCHENYI MOZI Ma utoljára STAN és PAX legújabb filmje Vadnvugaii órhrői határozott és nyilt állásfoglalását. Ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott beszédében. — Meg kell állapítanom — mondotta —, hogy a mancheszteri liberalizmustól a mai állami gazdálkodásig óriási terület van, amelyen belül követeljük mindazt a gazdasági szabadságot, amely nélkül a magántulajdon elvei szerint berendezett államot fenntartani nem lehet. Rendületlenül hirdetjük, hogy minden törekvésünknek arra kell irányulnia, hogy a mai állapot fokozatos megszűnésével a gazdasági szabadság legnagyobb mértékét elérhessük. — Az állomfő Szolnokon elmondott beszédében — mondotta tovább —, az egész országos közvélemény által élénken helyeselt szavakat talált az ifjúsági problémák megoldására, amikor azt hirdette, hogy az ifjúságnak az ipari és kereskedelmi pályán kell elhelyezkednie, mert a nemzet jövőjét éppen az ipar és a kereskedelem biztosítja. Miként orientálódjék azonban az ifjúság e pályák felé, amikor _ a másikon a kötöttgázdálkodás teljes kiépítésére törekszenek? Igy teremtik meg a százezer pengős szövetkezeti vezérigazgatói pozíciókat és a hivatalnoki osztály még nagyobb túltengését. Ha már az állam kénytelen bizonyos kollekSWLDM CSflaíMaMJlVI tlDVQRj j®feoZMET!«ai SZEP5EÓOPOLO CIKKÉINEK LCROKÖTA DUDfiS #$ZEG£D Szegedi lerakat: Dudásnál. Tisza Cafos körút 19. Ara 4 Pengő. Kérje fodrászától tiv gazdálkodást folytatni, akkor ennek feladata csak az lehet, hogy a meglevő kimunkált területek tiszteletbentartásával szerezzen uj értékesítési lehelőségeket a nemzet számára. A miniszterelnök rádióbeszédében azt mondotta, hogy célja megvédeni a gyengéket az erőszakkal szemben és ezért helyezkedik szembe a gazdasági szabadsággal, azonban a gazdasági szabadság elve nem jelent mást, mint a szabadverseny egyenlő feltételeinek a biztosítósát. Minden kormánynak kötelessége megteremteni az cletküzdclem számára az egyenlő feltételeket. Ezután politikai kérdésekkel foglalkozott és a jobb- és haloldali politika helyzetét vázolta. Kijelentette Rassay, nem az a fontos, hogy egy politikát jobboldalinak, vagy baloldalinak hivnak-e, hanem az. hogv mi annak gyakorlati és erkölcsi tartalma. \ miniszterelnök beszédére reflektálva azt mondotta, csak egyet kiván: igazságot egyforma mértékkel és azt, hogy a szavakat végre cselckcdelek kövessek. — Követendő belpolitikánk nem lehet más — folytatta beszédét Rassay —, mint védeni az állami rendet, védelmezni a nemzeti szuverenitás átributamait, kövcleln: olyan gazdasági politikának az érvényesülését, amely fokozatosan kivezet a mai megkötöttség rendszeréből, sürgetni a tényekben és cselekedetekben megnvilvánuló igazságos, szociális politikát. Részletesen foglalkozott ezután a választójogi reformmal. Kijelentette, hogy semmifeár osztályuralmat nem ismer el. — Nem egy osztály számára — mondotta —* akarom az ország vezetését biztosítani, hanem azoknak az erkölcsi erőknek a befolyását kívánom érvényre juttatni, amelyek nincsenek egy osztály keretébe szorítva és amelyek egyedül képesek egy országot kormányozni. A titkos választójog reformjának az a célja, hogv a magyar értelmiség nagy tartalék tóiból uj erőket, tehetségeket ad ion az ország kormányzásához. A javaslat azonban ehben az irányban nem vonta le a következményeket, hanem kimerült a választók számának kl irtásában és egv értelmetlen gyáva pluralitás becsempészésében. Allitom. hogv sem hazai, sem a külföldi jogfejlődésben nincs példa arra a jogfosztásra, amit a javaslat tervez. Részletesen foglalkozott ezután a törvényjavaslatnak azon rendelkezésével, amely a hatévi helybenlakást kívánja törvénybeiktatni, kiÉn KABOS GYULA kijelentem, hogy a 30P.QQ0 nemtő az uccár a legjobb vígjáték szerdán a Széchenyiben.