Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Szombat, 1938. január T. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Arany, ezüst, piros és iekefe antilop estélyi cipők íSlbtn Hócipők, hócsizmák ||{|-||3 •n3',S7egpfl, Keíemen-u 12. ü niaöqar püspöki bar pásztorlevele a lat és a vér mítosza, az ököljog és a poganpag ellen Budapest, december 31. A Szilveszter-esti évvégi ájtatosság keretében az ország valamennyi templomában felolvasták a magvar katolikus püspöki kar közös pásztorleveíét, amelyet a Szent István-év alkalmából bocsátottak ki. A pásztorlevél országszerte nagy feltűnést keltett. A pásztorlevél azzal kezdődik, hogy a szentislváni szellemnek kell ma is szociális törvényhozásunkat áthatni. — Ma — folytatja a pásztorlevél — világszerte csodaszereket keresnek, amelyekkel népeket megmenteni és fenyegető veszedelmet elhárítani lehet. Az ököljognak éppen ugy jelentkeznek szószólói, mint a lealkonvult nogánvságnak bohóckodó szellemidézői, a levitézlett álszocializnius harsonásai éppen olyan hangosak, mint a faji- és vérimádás Darányi miniszterelnök újévi beszéde Állást ioplalt a szentisiváni aondolat, az cr7Kotmányos parlamentarizmus, a Keresztény világnézet, a béKés fejlöáés mellett és szembefordult minden felforgató, izgató szélsőséges tör eb vés ellen —A szociális gondosKodás és a gazdasági beavatKozás „Meg Kell védeni a Keresztény világnézetet attól, dogy diszKreditáljáK és el Kell őárliani olyan tÖreKnéseKet, amelyek enneK az eszméneK nevében eröszaKot és feltorgatást aKarnaK elKövetni" Budapest, deoember 31. Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken délután beszédet mondott a rádióban az ország nyilvánosságához. Újévi üzenetében ezeket mondotta: — Az 1938. esztendő Szent. István éve. Az 0 emlékének szenteli a magyar állam és a magyar nemzet. Az ő emlékének srenteli a római katoükus egyház, ame'ynek kanonizált szentje és a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak benne ünnepli azt az aposto'i lelkű uralkodót, aki a pogány magyarokat a keresztény hitre téritette. Szent István ugy álla előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amilyennek őt az egyház tani á;ábói ismerjük. De ha életét vizsgáljuk, a magyar állam alapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az uton is, amit ő, mint kemény, acélos férfi járt be. Ez az ut pedig sok akadályon vezetett keresztül. Sok nehézséget hárított el és győzött Le. Nagy energiával és keménységgel vivta meg harcait és messzibelátó szemmel rakta le birodalmának és a modern magyar államnak alapjait akkor, amidőn megszállottjai. A meggondolatlan kisérit'ek, felelőtlenül tolakodó törpe vezéregyéniségek követelőzései és fenyegetőzései aggasztó bizonytalanságot okozhatnak, de gyógyulást nem hoznak. A pásztorlevél befejezésében kimutatja, hogy a magyar nemzeti lét és nagvság alapföitélele a szentistváni szellem. alkotmány és kormányzati trány, amely a hit és polgári élet szövetségét, egyház és állam barátságát, jobb és keresztény erkölcs összefonódását a Szentkorona misztikumában, nemzeti hagyományainkban és népszokásainkban egyaránt juttatja kifejezésre. Minden pogánykodás ellenére és közepette értessük meg az egész emberiséggel, hogv amíg nekünk az örvény szélén ez volt menedékünk, a fenyegetett világrendnek is csak e szellem utján int a szabadulás reménye. a királyi tanács szervezésével a mai alkotmdnyosság csiráját megteremtette. — Szent István nem nyugati birodalmat alapított itt, nem a keletet ágyazta be a nyugati institúciókba. hanem egv egészen sajátszerű különleges magyar birodalmat alapított, olyan nemzetközi intézményekkel, amelyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. < — Ma a magyar probléma lényege ránk nézvo csak az lehet, hogy történelmi hivatásunknak megfelelően a Dunamedencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával a keresztény ku'lura ér az emberi civilizáció nagy értékeit megőrizzük és továbbfejlesszük első királyunk elgondolása alapján. Ez tevékeny aktív külpolitikát kivan. Fennálló baráu viszonyainkat békés céljaink érdekében szorgosan ápoljuk, emellett iparkodunk továbbfejleszteni kapcsolatainkat más népekkél és nemzetekkel is, hogy minél sikeresebben fordítsuk magunk felé az emberiség figyelmét, amely hazánk sérelmeinak lényegével ma már jórészt tisztában van. A középeurópai kérdés kieiégiíő megoldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elszakított magyar testvéreink nemzetközi szerző* désekben biztosított jogainak elismerése, helyesebben ezek gyakorlati érvényesülése. — A magyar sors rengeteg keserű gondja között — folytatta — az önmagára utaJt népnek akkor lesz a legnyugodtabb az élet folyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt, hasznos erők együttműködése által bietositani tudja. — Szükség van erös pártra alapított kormányzásra, de ez nem elég önmagálxm nemretünk jövőjének biztosítására és nyugodt kiépítésére. Amikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szükséges, hogy felemelkedjünk a pártok feletti szemponokig. Éppen Így szükség van egységre annak felismerésében is, hogy ebben az országban csak az alkotmányos törekvések érvényesülésé.' ' lehet megengedni. Ennek biztosítása; az dlkmfőt te'Unté'y, a törvényhozás, az iga-sdgszolgditatds és a közigazgatás egymástól való függetlensége, a parlamentérlzmus, másfelől maga a nemzett öntudat. — A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyilatkozatot tett szolnoki beszédében az ország főméltóságu kormányzója. Az egész világon dul a világnézetek harca és nagy táborok vonu'nak fel egymás ellen. Ismételten kijeíentem, hogy ez a harc nálunk a nemzeti keresztény világnézet győlüe vAroM Mozi A LEGNAGYOBB KÖZÖNSÉG SIKER ma és mindennapi Noszíi flfl esete o Tóth Marival Mikszáth örökbecsű müve filmen, Főszereplők: JÁVOR, SZÖRÉNYI, RAJNAY, GÓZON, HALMAY. — Az Egyetemi Énehhar és a Kalocsai Gyöngyös Doftrtta. 3, 5, 7, í Széchenyi Mozi JÓL KEZDŐDIK AZ ÚJÉV! MA ÉS MINDENNAP ÓRIÁSI NEVETŐ ORKÁN! . STAN és PAN urak falrengető burleszk vígjátéka Vadnyugati őrjárat gurulni fog a nevetéstől ennek a hallatlanul mulatságos bohózatnak a láttán. 3,5,7,9 Korzó Mozi ÚJÉV NAPJÁN ÉS VASÁRNAP A METRÓ filmgvár nagy attrakciója ROSE MARIÉ regényes filmjáték Kanada isteni szép vidéke- j] in. Főszereplők: Jennettc MaeLlonald, a fiim pacsirtája és Eddic Nelson, a csodás hangú tenorista. 3, 5, 7, £