Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. január T. Estélyi cipők... arany, ozüat, fekete ós színes antilop, Hó és sárcipök, csizmák, Meleg és uccai cipók ELlT-nél nairy választékban, olesó szabott Arakon Széchenyi tér 16. ÍÚnió könyvre is.) zeimével eldőlt. Eldőlt 900 esztendővel ezelőtt, amikor egy évezredes állami és nemzeti életnek vetette meg alapját az országépitő szent király. Természetes, hogy a keresztény és a nemzeti irány lényegét időnként újra ós ujra meg kell tisztítani a felszamktól, a konjunktúrától és mindattól, ami visszaélés az eszmével és ami a drágaköre salakként az idők folyamán rárakódhatott. Meg kell védeni attól is, hogy bemázolják és diszkreditálják, de el kell hárítani olyan törekvéseket is, amelyek ennek az eszmének nevében erőszakot és felforgatást akarnak elkövetni. — Kormányom jobboldali politikát folytat és szemben áll minden szélsőséggel. Ilyennek tekintek minden mozgalmat, jöjjön az bármely irányból, amely a fennálló törvényes állami és társadalmi rend eilen Izgat é3 cselekszik, annak megváltoztatására az alkotmányos ut helyett erőszakos, törvénutden. forradalmi eszközökkel törekszik. — Jobboldali a mi politikánk, mert szilárdan rugaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény erkölcsökhöz a közéletben ts. A kultura áldásainak mentől nagyobb mértékű részeseivé akarjuk tenni a nép egyszerű fiát, felakarjuk vértezni őt a tudás hatalmas erejével. Ez a politika a szociális gondoskodás a karit.-'Mv jótékonyság köréből állami feladattá emeli, az állami élet minden megnyilvánulásának központjába a magyar nép érdekeit és szempontjait helyezi. És ha a faj etikai és történeti egységet jelent, akkor annak világszemlélete, igényei és szociális jogai mellett is kitartunk. Ez ellen a jobboldali politika ellen ebben az országban senki nem tiltakozhatik. — Amikor a titkos választójog bevezetésével — folytatta Darányi — biztosítani akarjuk alkotmányos jogok gyakorlásának minden külső befolyástól való mentességét, alapvető szempont csak az lehet, hogy ml a nemzet egyetemének érdeke. A magyar közéletben cl fog tünnl a nyilt szavazás idejét múlt formája és vele az a több évtizedes mérgező anyag, amely annyiszor nyugtalanította politikai életünket, de vakon és megfontoltság nélkül nem lehet e kérdéshez nyúlni. Mi választójogi rendszerünkbon alkotmányos bástyát építünk a magyar nemzet javára és nem a társadalmi rend fclforgalására irányuló törekvéseknek akarunk kaput nyitni. Darányi ezután a gazdasági kérdésekről beszélt — Mihelvest helytelennek ismerjük fél a manchesteri liberalizmus elvét — mondotta —, amely a gazdasági erők szabad érvényesülését vallotta a nemzetek és egyének boldogulásánál: egyedüli szabályául, szükségképen beáll az állami beavatkozás nagyobb mérve. Hiába állítják szembe ezzel a ténnyel a régi ideálokat, nem vitatható tény, hogy a gyengébbek, tehát a nagy tömegek megvédése és boldogulása az erősebbekkel szemben csakis ugy lehet sikeres, ha az államhatalom odaáll a gyengébbek mellé. Ez az állami beavatkozás korántsem a kormány szeszélyébe', vagy mint gyakran halljuk, csupán a bürokrácia elterjeszkedése miatt állt elő, de előállt szükségképen a nemzetek és néDek önvédelmi fegyvere gyanánt. Szélmalomharcot folytat ily körülmények között az, aki a gazdasági szabadság jelszavával száll sikra az állam e szükségszerű szabályozó tevékenysége ellen. Ez a kérdés mm világnézeti kérdés, hanem gazdasági probléma, de politikummá és világnézeti kérdéssé vá/ik azzal, hogy átjátszák a politikai és egyéni szabadság kérdéséve. — A ma követelményeinek — folytatta Darányi — csak az a politika felel meg, amely számolva a népi erőkké', a nemzet legszélesebb rétegeit iparkodik felemelni az erkölcsi, a kulturális és anyagi életszínvonal magasabb fokára. A következő évek áLlami tevékenységének súlypontja ebben az irányban keresendő. Reánk is igen nagy feladat vár, még pedig lehetőleg gyors egymásutánban. Való igaz, hogy ez a szociális politika igen nagy terhet ró az egész magyar társadalomra és különösen a termelőkre és még ebben a vonatAx ülő életmód zavarja az emésztést Székrekedés a vért beszennyezi Következménye fej- és derékfájást aranyér, önnek X asznál a kozásban gyakran hangzanak el támadások a tőke ellen, másfelöl olyan illetékes kijelentéseket sürgetnek, amely a töke biztosításának növelésére, a vállalkozási kedv fokozására alkalmas. Bár erről már többizben kifejtettem a kormány álláspontját, mégis felhasználom az alkalmat is, hogy körvonalazzam felfogásomat. — A tőkés gazdálkodási rendszer a magántulajdonra alapított társadalomban az egyéni munka és vd/'a.'kozds eredményeit és gyümölcseit a jogrend keretében mindenki számára biztosttja. A tőke a gazdasági, sőt a nemzeti élet igen fontos tényezője, éppen ezért a tőkeképződést mindenképen elő kívánjuk mozdítani. Betétképződés nélkül nincs hitel. A jelenlegi nemzetközi viszonyok között, amikor a külföldi hitelforrások még nem nyíltak meg, egyedül a magunk tőkeerejére vagyunk utalva. Már e megfontolás is kizárja azt, hogy a hitelszervezetek legális működésének gátakat vessünk. Joggal követelheti azonban a kormány és a nemzet, hogy a hitelszervezet a gondjaira bízott tőkeállományt valóban a nemzett termelés szolgálatába állítsa és ebbeli ténykedésében ne helyezkedjék kizárólag a rideg üzleti alapra, joggal várhatjuk el tő'e, hogy üzleti politikájában a nemzet nagy közösségének szolgálatába állitia a maga tőkeerejét. A gyáripar jelentőségét és szerepét a nemzeti jövedtóem terén a kormány nemcsak elméletileg ismeri el, hanem azzal is, hogy a gazdasági politikában az iparosodást minden lehető módon elősegíti. De itt is joggal várhatja el az ország dolgozó népe, hogy a gyáripari tőke a munkások és alkalmazottak szociális szükségleteit kielégítse és tekintettel legyen a fogyasztórétegek jogos érdekeire. A tőkét nemcsak jogok illetik meg, de komoly kötelességek is hárulnak rá, ez azt jelenti, hogy szociális és kulturális terhek mennél nagyobb mértékben való vise'ését készséggel vállalnia kell. — Ebből a szempontból kell nézni a jövedelemelosztás problémáját is, amely ma világszerte előtérben áll. A széles néprétegek életszínvonalának emelése csakis azok jövedelmének fokozásával lehetséges. Ezt a problémát azonban nem szabad jelszó gyanánt bedobni a politikába, amint sajnos, gyakran az elégületlenség szitására a szegény néprétegek soraiban való izgatásra irányuló tendenciával teszik; — Nagy alkotások várnak megvalósításra —» fejezte be beszédét Darányi. E nehéz feladatok megvalósítása csak ugy sikerülhet, ha az egész magyar nemzet összefog jövőjének kiharcolására az erre szükséges nagy áldozatok viselésében. Ebben az összefogásban látom ős keresem én a a Igazi nemzeti egységet. Az uj esztendőben, Szent István évében a nagy király szelleme, izzó lelke járja át a magyarságot, a határokon innen és tul. Czigény Dezső festőmiivész megdöbbentő tragédiája Az ismert, k:váló miivész súlyos nélkülözései miatt agyonlőtte feleségét, lányát, unokáját és öngyilkosságot követett el Budapest, december 31. Borzalmas dráma játszódott le pénteken Budapesten, a Lendvavueea 3. számú házban, ahol Czigány Dezső, a kiváló festőművész lakik. A festőművész revolverrel agyonlőtte feleségét, Jutka leányát és kétéves unokáját, majd önmaga ellen fordította a fegyvert, amely vele is végzett, A jónevü 57 éves festőművész cselekedetére most keresnek magyarázatot. Talán az az egyetlen momentum, amely a drámát előidézhette, hogy a festőművész súlyos anvagi helyzetben volt és nem bírta el, hogy családja is nélkiii lözzon. Ezt búcsúlevelében is megírta. A lct vélben, amelyet a rendőrséghez címzett, azt irta, hogv megunta az életet, nem birja az anyagi gondokat, nem tudja elviselni, hogy kis unokáját nem tudná ugy ellátni, mint ahogy szeretné. Ezcrt megsemmisít mindent maga körül. Az eddigi megállapítások szerint Czigánv Dezső álmukban végzett hozzátartozóival: Judit leányával, aki a Parisban élő Ignusz István gyáros felesége, feleségével, akinek holtteste az övé melleit feküdt a véres ágyban cs a kis unokával, aki a gvermekszobában aludt... A golyó valamennyi áldozatnál a halántékon hatolt be és rögtöni halált okozott. A borzalmas tragédiát a déli órákban fedezték fel, miután a festőművész lakásán levő telefen többszöri hívásra sem jelentkezett. Roszszat sejtve Czigányékhoz rohant a festőművész sógornője, aki azután a házmesternével együtt behatolt, a lakásba, ahol szörnyű kép fogadia őket. Értesítették a mentőket, akiknek azonban már nem akadt dolguk. Czigány Dezső a modern magyar piktúra első úttörői között szerepelt. Nagyszerű festő és müveit ember, Magyarország egyik legismertebb festője volt Ady legbizalmasabb barátai közé tartozott. Kétszer nősült. Első házassága, amelyből egy fiu és egy leány született, nem volt boldog. Elvált feleségétől, néhány évvel válása után újból megnősült. Az utóbbi időben barátai és ismerősei meglepetten látták rajta a különös változást. Az azelőtt mindig derűs, ötletekben kifogyhatatlan, sziporkázó ember, minlha meghasoníolt volna. Visszavonult és egvrc szótlanabb, keserűbb lctL Most bekövetkezett a szörnyű tragédia.