Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-16 / 12. szám

Vasárnap, 1938. január 16 fi mi kötelességünk A magyar belügyminisztert sz egyik újságíró megkérdezte, hogy a román események folytán mily intézkedések megtételére kényszerült a magyar kormány, a belügyminiszter ur elmondotta, hogy a határforgalmat megszigorították, a legéberebb felügyelettel örködnek azon, hogy senki a magyar hatóságok engedélye nélkül a határt át re léphesse, a magyar vizumok kiadását megszigorították s még átutazó vízumot is csak annak adnak, akinek már valamelyik más országba beutazási vizuma van s intézkedés tőrtént atekintetben is, hogy alkalmi utilappal, határszéli igazolvánnyal a nem kivár.atos elemek beszivárgása lehetetlenné váljon. A belügyminiszter ezeket túlmenően ismertette azokat a rendelkezéseket, melyeket szükséges volt megtenni annak érdekében, hogy a-magyar hatóságok tudta és engedélye nélkül senki az ország területére ne jöhessen. Talán fölösleges mondani, hogy ezeknek az intézkedéseknek helyességét és jogosultságát elismeri mindenki. Minél jobban kitárná a kapuit Magyarország, annál k ö n n y e b bé válna a román kormány részére az, hógy akár a legőrültebb, ultranacioralista elveit nemzetközi kötelezettségei megszegésével megvalósítsa. A román kormány terveit nem szabad könnyíteni azzal, hogy más ország menedéket ad azoknak, akiknek joguk van román területen élni. S ezenfelül: egyetlen európai ország sem vállalkozhatik arra, hogy otthont adjon hnzáiukbó! kiüldözött idegeneknek. A kiüldözöttek, •— világtörténelmi példák igazolása szerint —, vagyonok uraiként kezdik meg szomorú bolyongásukat s .gyülevészekként foglalkoztatják legnagvobb részükbén s nem hosszú idő múlva a legkülönbözőbb rendészeti hatóságokat. Ezt a kérdést nem lehet a szentimentális szánalom hatása alatt megoldani. Van-e megrázóbb analízis, mint amilyent Werfel ir le az örmények átköltöztetéséről s volt-e európai állam, vagy lenne-e ma társadalom, amelyik otthonát megosztaná a legszánandóbb cs legszerencsétlenebb kiüldözöttekkel? Mi azonban — magyarok" vagyunk* s a mi nemzeti és szolidorit ásb el i kötelességünk nem merülhet ki abban, hogy a határokat akár á legéberebb ellenőrzés alá vetjük. Nekünk olyan helyzet kialakulásában kell közreműködnünk, amelyik fölöslegessé tenné azt, bogy magyaroknak magyarokkal szemben kelljen v é d e n i ö k a h a t á r o k a t .Ne ujjongjon a vaksággal megvertek öröme: a román kormány nemcsak a zsidókat fenyegeti, hanem a magyarokat is. Mi mindenki számára segítséget kérünk, emberi szolidaritásból az üldözött zs'dók és n e m z e t i sz o 1 i d a r í t á s b ó 1 az üldözött magyarság számára. A magyar államnak nincs joga ahhoz, hogy nemzetközi védelmet sürgessen Románia zsidósága számára, de nemzetközi kötelessége az, hogy fölemelje tiltakozó szavát a magyarság üldözésével szemben s a civilizáció kötelezi arra, hogy minden üldözéssel szemben a védők és oltalmazok pártiára áll jon. Örömmel olvastuk a hármas külügyminiszteri konferencia eredményként, hogy Magvarország és Románia közötti tárgyalá- ' wmmmmsmmammmmmm Politikai napilap sok kedvező mederben folynak, a mi meggyőződésünk azonban az, hogy tárgyalások számára mi a kedvező atmoszférát fentartnni csak akkor tudjuk, ha Románia a magyar kisebbségek jogainak tényleges elismerésével, a kenyérhez és kulturához való joguk zavartalanságával fogja dokumentálni azt, hogy szerződéses kötelezettségeit tiszteletben tartja s a civilizáció és a nacionalista szellem mérkőzésében nem fogja feláldozni az emberi jogokat s azoknak a kötelezettségeinek betartását, melyeket a nagyhatalmak annak idején éppen a területnövekedése ellenében követeltek meg. S ha cz a helyzet, akkor lehetünk-e elegedettek a magyar belügyminiszter nyilatkozatával, amelyik „a román események következtében tett intézkedések" során kizár ó1 a g s határt védő. gondoskodás módozatairól számol be. A mi megítélésünk szerint bármilyen fontos a határőrségnek és a csendörségnek szerepe ebben a vonatkozásban is, XIV. évfolyam 12. sz. van ennél fontosabb, gyakorlatibb s ez elérni kivánt cél megközelítését jobban biztosító mód és ez az, ha a magunk részéről mindent, tehát még a világ nyilvánosságának segítségét felhasználjuk az erdélyi magyarság üldözésének megakadályozására. •Magyarország és Románia között a közzétett jegyzőkönyv szavai szerint nem folyhatnak barátságos tárgyalások, ha a román kormány kegyetlenül és irgalmatlanul barátságtalan az erdélyi magyarsággal szemben. A magvar kormány barátságának és békülékenyséfjének mértékét az erdélyi magyarság jogainak és nyugalmának mértéke szabhatja csak meg. Éneikül nincs barátság, de nem lehet még tárgyalás sem. Nemzeti, becsületbeli s a sorsközösség szolidaritásából fakadó kötelesséfrímk —' mondjuk . ki egyszer mi is ezt a . szót, — a totális segítség megszervezése és nyújtása Erdély üldözött magyarsága számára. Vasárnap döl el a francia kormányválság megoldása Bonnet űeriondlf nuntsrferetnttk szombaton fotofatta törauaiftsalt a iseii zseceh lehttidésere - változatlanul eauUtlnmrad a neplront — Bonnet, vagq nerrlot lesz az o| nepfronttiormanq elnöke? Páris, január 15. Párisban változatlan izgalom jegyében folytatták a kormányválság kibontakozása érdekében a tárgyalásokat. Az egész nyilvánosság feszült várakozással kiséri a tárgyalásokat. Bonnet, a Chautemps-kormány pénzügyminisztere jelent meg pénteken utoljára Lebrun köztársasági elnöknél, aki kormányalakításra kérte fel. Bonnet szombat délelőttre igérle a válaszát. A köztársasági elnöktói történt kihallgatása .után a késó éjszakai órákig tárgyalt a pártvezérekkel és tárgyalásait szombaton délelőtt 10. órakor .folytatta. Meglátogatta Leon Blumot, Daladiert, Paul B o n c o u r t. G a i 11 a u x o t, de a délelőtti órákban elterjedt birok szerint nem sikerült megoldania a kérdést Az általános vélemény az, hogy a népfront kormányának éppen a B°nnet által képviselt pénzügyi politikát kell mindén körülmények között folytatni, ami természetesen a népfront fenntartása nélkül lehetetlen lenne. Ez a politika nem maradt kisebbségben a parlamentben és igy való-4 színű, hogy a köztársasági elnök azt a politikust fogja kabinetalak itássaj niegbizni, aki a leghatározottabban képviseli ezt a politikát. Politikai körökben a kibontakozást másképen, mint a népfront alapján, el sem tudják képzelni és kétségtelennek tartják, hogy a kibontakozás szocialisták magatartásán múlik. A szocialisták pedig, amint azt leghatározottabb formában kinyilatkoztatták, feltétlenül ragaszkodnak a népfront fenntartásához. Bonnet délután 2 órakor á pénzügyminisztériumban fogadta a sajtó képviselőit és előttük ezeket mondotta: — Ma délelőtt több politikai személyiséggel folytattam megbeszélést. Igy bosszú és szívélyes eszmecserét folytattam Leon Blumnia1, ezenkívül tanácskoztam S a r r a u t-val és. Dal ad i er-vel, valamint Paul Boneourr a 1 és Chautemps- pel, akik nagyon lekötelezően bátorítottak, bogy folytassam a kormány" megalakítására irányuló erőfeszítéseimet. A kora délutáni órákban az Elysée-palotába megyek, hogy a köztársasági elnököt tájékoztassam tárgyalásaimról. Bonnet az esti órákban ismét megjelent az Elysée-palotában és megerősítette a köztársasági elnök előtt, hogy elfogadja a megbízatást a kormány megalakítására. A helyzet kulcsa este a szocialisták kezében van/ Bonnet kísérletének sikere attól függ. hogy a szocialisták belépnek-e a kormányba, vagy legalább is hajlandók azt szavazatukkal támogatni. Bonnet később felkérte a szocialistákat a kormányban való együttműködésre. A szocialista párt vasárnap reggel közli válaszát. A szocialista párt parlamenti csoportja egyhangúlag elhatározta, hogy továbbra is fenntartja álláspontját és levélben közli Bonnette! hegy a szocialisták miért nem vehetnek részt a kormányban és miért nem tárpogathatják a Bonnet vezetése alatt megalakuló kormánvt. Egyben azt is közlik, hogv, ezt az állásocnt óikat nem tart'ák fenn más radikális államférfiú által alakítandó kormánnyal " szemben. A szociáldemokraták határozata Páris, január 15. A szociáldemokrata párt kamarai csoportja egyhangúlag az alábbi határozati javaslatot fogadta el: — A szociáldemokrata párt parlamenti csoportja a válság második napján is kitart w.a álláspontja mellett, amelyet az első naotó) kezdve elfoglalt. A kamara legnagyobb többségi pártja tudatában van jogának, kötelezettségének és a szavazatok arányában részt kövelel magának a hatalom irányításában Ax ország a népfront kormányát éi a népfront