Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

Szombat, 1937. december 25. DÉLMAGYARORSZÁG 41 Magyar színtársulat Prágában Irta VÁGÓ ARTÚR Tizenegy esztendővel ezelőtt a kassa-pozsonyi magyar színtársulat tagja voltam. Abból az időből való ez a történet is. A társulat akkori igazgatóját, Faragó ödönt, egy napon a kultuszminisztérium meghívta társulatával együtt Prágába vendégszereplésre. A meghívás egy teljes hónapra szólt és az volt a kikötés, hogy csakis magyar tárgyú operettet játszhatunk. Körülbelül százhúszan ültünk vonatra és utaztunk cl Prágába, ahol a „Yinohradskv Spcvovrach'* nevü színházban játszhattunk. Bevonulásunk ünnepi külsőségek között történt. Nagy vendégszeretettel fogadtak a csehek, még a közlekedési rendőrök is külön parancsot kaptak, hogy a legnagyob,,; udvariassággal bánjanak velünk. Igazgatónk az összes lapokban felhívást tételeit köze a prágai magyarsághoz, hogy minden olt lakó magyar ingven nézheti végig produkciónkat. Persze, a magyarok még nem tölthették volna meg a színházat, hisz a szinház, ahol játsztottunk, nagyobb volt, mint a szegedi. Közönségünk 85 százaléka színtiszta cseh volt. akik minden jelenetünket dübörgő tapssal fogadták. Hallatszott sürün a „slava" és a „necli zije!" — felkiáltás. Csupa magyar darabot játszottunk, első este a Cigánybárót adtuk elő és a második felvonás fináléjában magyar zászlót vittünk bc a színpadra, holott például Kassán ez tilos volt... Műsorunkon a Maricza grófnő (Kosáry Emmivel és Király Ernővel) a Tatárjárás, a Gül-Babu és a János vitéz szerepelt. A cseh lapok kéthasábos kritikában számoltak Ive a magyar színészek vendégszerepléséről és a cseli szinészszövetség felhívta tagjait, hogy látogassák szorgalmasan az előadásainkat és tanuljanak tőlünk operettet játszani... Egyik estére be volt jelentve Masaryk elnök érkezése is, a János vitézt akarta látni, de megbetegedett és igy látogatása elmaradt. Előadtuk egy estén a csehek leghíresebb zeneszerzőjének, S m e t a n a-nak leghíresebb operáját, az „Eladott menyasszonyi'* is — magyarul, mondanom sem kell, hogy óriási sikerrel. Sikerünk oly nagy volt. hogy a következő évre is meghívtak minket és ezúttal már a 3500 személyes Varietét bocsájlották rendelkezésünkre. Érdekes, hogy vendégszereplésünk sikerének hatása alatt a kultuszminisztérium viselte az egész társulat oda-viszszautazási költségét. KARÁCSONYI! SZÍNHÁZI ELŐADÁSOKRA OEGYEK a DÉLMAGYARORSZÁG Jegyirodáiban. NACSICSI Irta: EÖRY KLARl. Nem tudom ki, hogy van vetem, nakem gyermekkorom kírácsonyettét soha el nem mu'.ó élményt je.entenek. Ott, ahol születtem és nevelkedtem, a Kis-Kárpátok tövében, Nyitrán, egészen mások a karácsonyok, mint itt az Alföldön. Ablakunkból a hófödte Zcborhegyre nyilt kilátás, néhány lépésnyire a házunktól a befagyott Nyitra feküdt mozdulatlanul és köröskörül mindenütt hó földte a világot. Esténként olyan valószínűtlenül szép volt a város a havas tetőkkel, a szikrázó villanylámpákkal és fölötte a komor pompájú heggye', miht egy giccses képeslap. Persze, ezen akkor nem gondolkoztam, örültem a hónak, mert a Kélváriahegyen pompásan lehetett ródlizni, síelni és az is örömet szerzett, ha reggelre teljesen elfedte házunkat a hó és ugy kellett kiásni a méteres hólepel alól. Ilyen volt a Kis-Kárpátok tövében a karácsony küisö képe. Maga a karácsonyest szomorúságot jelentett nekem. Egyedüli gyermek voltam és mindig irigyeltem a szomszédokat, ahol sok-sok gyermek volt és mutogathatták egymásnak a Jézuska ajándékait. Sok mindenfélét kaptam én is, sajnos, nem volt kinek eldicsekedni vele. Ilyenkor lépett elő fontos személyiséggé »Nacsicsi«, aki nem volt más, mint egy éjfekete macska, a legrosszabb, >akiU valaha ismertem a macskák közül. Mindig kóborolt, mint a lump emJber és csak ritkán lehetett otthon találni. De a karácsony estéjét ő Is otthon töltötte, érezte bizonyára, hogy ilyenkor szükség van rá. Ma is látom magam, amint földig érő, hófehér ruhácskában Ott állok a szalonajtóban és tágranyilt szemmel, elszorult szívvel bámulok a plafonig érő karácsonyfára és az alatta fekvő tengernyi játékra... Istenem, ez mind, mind az enyém? Szivem majd megszakadt a gyönyörűségSzegedi Téglagyár Társulat Gőztégla és Cserépgyára SZEGED, CSERZY MIHÁLY UCCA 30. I Igazgatóság 10-05. Telefon: Gyár és Iroda 10-15. • ALAPÍTÁSI ÉV 1869. M. kir. Postatakarékpénztári csekkszámla 54.430. Folyószámla a Szegedi Kereskedelmi és Iparbanknál. Sürgönyeim: Szegedi Téglagyár. Gyárt: Épitő, falazó, ;árda, csatorna, 'kut. kémény, padlás, lépcső és üreges téglákat. Hornyolt (egy és kélfalcos) és géphódfarku cserepet. — Legolcsóbb beszerzési forrás. — Kedvező fizetési feltételek. ségtöl cs nem volt kinek megmutatnom a sok drágaságot, a Bécsből, Pozsonyból, Prágából kapott babákat, játékokat... —» Nacsicsi, Nacsicsi...! —- kiáltottam, amikor magamhoz tértem és rohantam bukdácsolva a konyhába Nacsicsiért, »aki* ott aludt a kemence mellett és látszott rajta, hogy unja a családi jeleneteket... — Nacsicsi gyére...! — kaptam fel az öEaibe és rohantam vc'e a szalonba, vissza a karácsonyfához. Ott letettem a szőnyegre és orrát a csillogó fa felé fordítva, rákecd'.sm a dicsekedést... Nacsicsi pedig lomhán körüljárta a fá', fintorgatta az orrát, és egyáltalán nem látszott mcghatoltnak... De mit bán'am én! Nacsicsi ott vo't cs tanuja volt boldogságomnak, akármilyen szemte'enül is viselkedett... NacsicsiT Fekete macskám! Ma is könny szökik a szemembe, hn rád gondotok.. RHEUMA. köszvénv, csuz, ischia?, izületi fájdalmait gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos íörRölyftlrdöfében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felflcrvelot Olcsó pausálé árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épülőiben levő Conllnenlál szóitóban. Ismertetőt kiiHünk. Eori Kató (Budapest, december 24.) Amikor kinyi'ik Eöry Kató lakásának ajtaja, az első pillanatban azt lehet hinni, hogy valami tudósnak a szobájába léptünk, egy nagy sarok-könyvállvány uralja a hatalmas szobát, a polcok megrakva könyvekkel és semmi sem árulja el, hogy szinÓ3znö lakátóban vagyunk. Hiányzanak a falakról a színésznőt mindenféle szerepeiben megörökítő fényképek, sót uiég egyetlen filmcsillag képe sincs a falon.... A könyvszekrényen pedig ott sorakoznak Jókai, Mikszáth, Gárdonyi sorozatai, ugy látszik, Eöry Kató nagyszerű vevő a könyvvigéceknél, minden sorozatot megvásárol. Mikszáth, Gárdonyi könyvei mellett ott van Ady kötete, Szabó Lőrinc kötete, azonkívül Körmendi regényei és ebből már meg is állapíthatjuk, hogy Eöry Kató, a Nemzeti Szinház tagja a komoly irodalmat szereti. .— Mit mondjak Szegedről — fordul felénk hiszen ezt a várost nagyon szeretem. Már kétszer yo'.tam ott a szabadtéri játékok idején és mondhatom, mind a kétezer nehezen hagytam ott, pedig Budapestre kellett jönnöm. Ugy látszik, hogy aki a Tisza vizét issza, nemcsak a nóta szerint vágyik szive oda vissza. A Délmagyarország utján küldöm üdvözletemet mindenkinek, abban a reményben, hogy a nyáron találkozunk ismét a szegedi uccákon.