Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

1 42 DÍI MAGYARORSZÁG POLLÁK TESTVÉREK az Alföld legnagyobb rövidáru, uri és női dÍYatüziete. Alapítva 19 05-ben. Nagy férfikalapraktár. Külön kelengyeosztály. Gj B harisnyák gyári lerakata. Csekonics-u. 6. %% Széchenyi tér 17. A riportfilmtől az iskolai filmmagyarázatig Ezelőtt 25 esztendővel a földrajz őrán a tanár tir odatette a földgömböt az íróasztal szélére és magyarázni kezdett Ázsiáról, Afrikáról, a világ legmagasabb hegyéről, a világ legnagyobb pusztaségáról és a kis nebuló képzelő tehetsége működni kezdett és hol jól, hol rosszul maga elé képzelte a tanár ur magyarázatát és év végén a könyvből tan.ult földrajzból felelt a vizsgáló bizottságnak. Mennyivel könnyebben tanul a ma nebulója és mennyivel többet tud a földrajzból, a természetrajzból és még sok egyébből, amit a magyarázat mellett még — lát is. Mert Afrikát, Aasint, a világ legmagasabb hegyét vagy legnagyobb pusztaságát odaviszi a tanár ur a fekete táblára kifeszitett fehér vászonra a film segítségével. Év végén pedig a vizsgáló bizottság megállapítja, hogv a tanulók előmenetele kitűnő, mert hiszen arról felelnek, amit láttak és a gyerekfej fogékony az impressziókkal szemben. A filmnek erről a nagyszerű pedagógiai neveléséről beszélgettünk a Magyar Filmiroda kulturosztálvnnak vezetőjével, dr. Agotai Gézával, aki a következőket mondotta: — A Magvar Film Iroda hiradó. oktató, kultnr- és játékfilmeket gvárt. 1024. február 27-én mutattuk be az első hiradófilmünket és azóta ez a hiradó film mintegy hetilap, pontosan minden héten megjelenik. Most december közepén a 723. heti hiradó felent meg a mozikban. Eleinte néma formában és csak niagvar tartalommal jelent meg a heti hiradó, később, amikor meckezdödött a külfölddel a csere, először olaszokkal, majd osztrákokká!, lentrvelekkel kötöttünk hiradóban csereüzletet. mégpedig ugv, hogv mi átvettünk az ő hirn dójukból' részeket, nekik adtunk a mi híradónkból. Ma mindenki láthatja, hogv az ab 't a 13 év alatt mit fejlődött a mozi hiradó. 1091. nyarán, szcploml+crben a 308. híradóval kezdődött az első hangos hiradó és f.zel megnyílt az ut a világ nagy hiradóvállalntaihoz, mert minden európai híradóval, sőt a tengerentúli vállalatokkal is hetente egyszer, vagy kétszer cseréltünk. Nagy külföldi anyag áll rendelkezésünkre, amelyből kiválogatjuk a szerintünk Magyarországot, illetve a magyar közönséget érdeklő eseniénveket, de ugyanannyi magyar esemény lat a külföldi híradókban napvilágot, ugv, hogy ez a propaganda egyelőre felmérhetetlen értékeket jelent. Például a francia hiradóban ezen a héten két magyar esemény szalad. Az is mindenesetre megemlítendő, hogy angolszász népeknél kevés magyar hiradó jelenik meg, a cseh' hiradóban meglehetősen emelkedik a ma•jíyfT híradók u&wa. a lengyel híradóval már erősebb a csereviszony, mig az olasz híradóval minden héten megvan a cserénk. Repülőgépen szállítjuk egymásnak az eseményeket, előzőleg rnegsürgönyzik, hogy mi van és aztán megrendeljük sürgönyileg, vagy telefonon és a repülőgép már hozza is a heti hangos híradót. — A jövő tervünk az, hogy ezeket a híradókat minél szélesebb körben terjesszük ki. Foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy hetenkint két megjelenést adjunk, de ez egyelőre nagy anyagi akadályokba ütközik. Igy megvan a rendes heti kiadásunk, de egy-egy rendkivüli alkalomkor épp ugy, mint a napilapoknál szokásos, külön kiadást adunk. Ilyen különkiadás volt például Miklasnak, majd az olasz királynak a budapesti látogatása, jövőre pedig rlyen különkiadás lesz az eucharisztikus kongresszus, amelyet aztán a világ minden részébe elszállítunk, merthiszen mindenhonnan történt már rendelés. Igy a hangos hiradó ide hozza közénk a világ eseményeit és ez viszi a világba a magyar eseményeket. Fejlődése, hatása, propagandája ebben a pillanatban kiszámíthatatlan. — A Magyar Film Irodában a heti hangos hiradó után készül az oktató film. Ez tulnidonképen talán e.gész Európában a legrégibb Magyarországon, mert hiszen 1913-ban már meg volt a pedagógiai filmgyár és a fővárosi iskolákban a tanítás segédeszközéül használták a filmet. Ez a gyár kiheverte az összeomlást ls, majd 1924-ben a kultuszminiszter elrendelte az iskola ifjúságának a fiim segítségével való nevelését, amely ugy történt, hogy tornatermeket átalakítottak vetítő helyiséggel moziteremmé és az egves osztályoknak a tananyagához simuló filmeket mutattak be. Később aztán már az iskola tanárai vetítették a -tananyaghoz szükséges mintegy 10 peres filmet, még pedig ugy, hogy amikor a magyarázatban addig a bizonyos pontig ért a tanár, elsötétítették a tantermet, a táblára kihúzták a fehér vásznat és a magyarázatot már kiegészítette a tanár a filpaniel.' — Itt is nagy a fejlődés, mert megkezdődött az éghetetlen hangos keskeny oktatófilmek gyártása. Ezek a filmek a lehető leggondosabban készülnek, mert pályázatot hirdetnek a scenáriumra és a pályanyertes dolgozatot dolgozzák fel pedagógiai irányítás mellett. Ebben az oktató filmben külföldön nincs még nagy csereviszonyunk, mert egy-két államot leszámítva, náluk az oktató film gyártása, előrehaladottabb stádiumban van; és igy nem tudunk cserélni, mert hiszen a tantárgyakhoz ezeket a külföldi filmeket át kell nálunk dolgozni. A Film Irodának jövő programja az. hogv olvarj oktatófilmeket gvártsoc, ameSzomSat, 1957 "december 25. lyek alkalmasak külföldön is és hogy a külföld aztán megvegye ezeket a filmeket. — A Magyar Film Iroda a hangos héti hiradó, valamint az oktató filmek után rátért a kulturíilmek * gyártására is, amelyeknek az a célja, hogy a külföldön bemutatva ezeket a kulturfilmeket, propagandát csináljanak az országnak. Ezeknek a kulturfilmeknek külföldön való elhelyezése vagy a külügyminisztériumok vagy a külkereskedelmi képviseletek utján történik és nagyon kis részben hozzák csak magánosok nyilvánosságra. Rendszerint természetesen itigyen adják ezt a filmet, mert ezzel fel akarják kelteni külföldön az érdeklődést a magyar eseményekkel és Magyarországgal szemben. Ilyen kulturfilm volt például „Aa ünneplő falu", amely Brüsszelben nagy aranyérmet nyert vagy például „Hungária" cini alatt 1500 méteres kulturfilmet gyártott a Magyar Film Iroda és ebben bemutatták az ipart, a mezőgazdaságot, az ország különböző részeit és ez a kulturfilm is serleget nyert. A mult évben hét kulturfilm készült a Film Irodában: A magyar lő, A magyar szarvasmarha, A magyar sertés, A magyar juh, A magyar gyümölcs, A magyar bor és A magyar baromfi cimek alatt. Ezeknek a filmeknek is külföldön mindenütt nagy sikerük volt, ahol a külkereskedelmi képviseleteink utján a közönségnek bemutatták. — A filmgyártásban most ajabb fejezet kezdődik. A hangos, keskeny film elterjedésével megoldhatónak tekinthető a vidéki, kisebb helységeknek a problémája. Ezek a vidéki kisebb helységek ugyanis nem birták elviselni egy normál film költségeit. Drága volt a vetítőgép, drága volt a film, mig most a hangos keskeny film elterjedésével kapcsolatban a 2000 lakosnál kisebb községek is, ahol villany van, mozihoz tudnak jutni. Ez lesz az igazi filléres mozi, ez lesz az igazi népmozi, mert hiszen itt a belépődijak 10 fillértől 30 fillérig fognak terjedni és a mozis még ilyen alacsony helyárak mellett is rhegtalálja számítását. Természetesen keskeny filmre készül a hangos hiradó is és mindent megkapnak ezek a ki® mozik is, amit a nagy mozikban játszanak; azzal a különbséggel, hogy előbb át keli a normál filmről kopirozni az anyagot a keskeny filmre, amely szintén épp olyan jó, mint a normál film és ugyanazoknak a céloknak felel meg. A Film Iroda nem akarja azt, hogy ezek a kis mozisok költségbe verjék magukat ilyen keskeny filmvetítő gép felszerelésével, ezért háromhónapi próbaidőre salát rézsűében 35 községben be fogja mutatni ezeket a keskeny filmeket és majd a tapasztalat főiűi megmutatni, hogv a közönség mikénen fotradin ezeken a kis heiveken, ahol mozi még sohasem volt és ahol a gverekek legíelrébb csak a rádióból ismerik a mozi fogalmát. Tla aztán a tapasztalat azt mutatia, bogv a közönség megkodve'i ezeket a keskenv filmeket, a Magyar Film Iroda nagv apparátusával áltér ezeknek a filmeknek a gvártására és mindenütt, az ország legkisebb falulai+an is felállít iák n keskenv fllmü hangos mozit. Ez lesz m«;d a filmgyártásnak ujabb hatalmas na<rv lendülete. A Mnffvar Film Iroda uüörŐ munkát végez a macvar népművelés terén, a hangos híradót a felnőttek kedvenc film'évé. tették, mig az oktató filmeket bizonrára örömmel és szívesen né'ik a tanulók, akik könnveKUer, jegyzik meg segítségével a tanár magyarázatát. Korzó Mozi Ünnepi műsor: Karácsony mindkét napján, továbbá 27-én, hétfőn UANS ALBERT nagyszabású, páratlanul izgalmas dctektivfilmjc: Schcrioch llolmcs Az előadások a két ünnepnapon 3, 5, 7 és 9 órakor, hétköznap 6 és fél. 9 órakor kezdődnek. PARK MOZI Ünnepi előadások: Karácsony mindkét napján, továbbá 27 és 28-án hétfőn és kedden FEDAK SARI szenzációs magyar filmje: Mámi A főszerepekben: Fcdák Sári, Szepos Lia, Törzs Jenő, Pataki, Bársony. »