Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szombat, 1937 december 25. mmmmwnmm^^ 3SSS HOLTZER S. ÉS FIAI s— isrijjÉvi meglepetések! Olcsóságunkról, ió minősé* Kérjük áras kirakataink meggyőződhetik. rációra, amely egyetemi tanulmányait már régen befejezte és nyári szabadságait használná fel a továbbképzésre cs boldogan ülne be újra az egyetem padjaiba. Szeged erre különösen alkalmas. A kora nyár, vagy nyárutó mivel sem melegebb, mint Debrecenben, a Nagyerdő árnyait pótolja Újszeged lombja, amely akár a szabadban való előadásra is sok szép és alkalmas lehetőséget nyújt A gyönyörű vizi élet, a Tisza hullámai, a város egyéb fürdói, a szabadtéri játékok stb. oly adottságok, amelyek kitűnő keretét adják a szegedi nyári szabad egyetemnek. A különböző előadók sorában nemcsak az egyetem kitűnő tanárai, hanem helyet foglalhatnak a különböző tudományágak egyéb kiválóságai is. A debreceni nyári egyelem 11. évfolyaménak ez évben mintegy 700 hallgatója volt, ennek fele külföldről érkezett a 6—8 hétig tartó előadásokra, melyek három nyelven tartatnak. Nem irigyeljük a testvérváros egyre fejlődő sikerét, amelyet Szeged csorbítani nem akar. Ám uj utak, uj lehetőségek állanak a nagymultu és nagy feladatokra hivatott szegedi egyetem előtt és az arra vezető ösvények egyike a nyári szabad egyetem. Áldozatos, meleg és szerető otthont talált e város falai között az egyetem, amely a népnevelés minél szélesebb köreire kisugárzó működésével viszonozza e város egész polgárságának oly készséggel hozott áldozatait. DOROZSMAN a község — munkaalkalmat a tanyavilág — piacot kér Napközi otthont • Szegeden dolgozó anyák gyermekeinek (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A Kiskunság egyik legjellegzetesebb községe: Dorotsma. Érdekes kettős é'ete van a községnek. Be területét, a tulajdonképeni Dorozsmát túlnyomó részben olyan különleges munkások latóák, akik a föld- és üéglamunkálatok terén elismert tehetségek. A kaiterületen törpe- 06 kisbirtokosok küzdenek a megváltozott helyzet tengernyi nehézségei ve1. Ezeknek aránylag könnyebb a helyzetük, mert ha a tőkeképződés lehetősége nem is mutatkozi'- *eboI, a megélhetés súlyos gondját •—• ugy ahoev — még is leküzdhetik. Gyümölcs- és szőlőtermői s W biztosítják a család boldogulárát és ha az értékesítés lehetőségének erejüket felülmúló pozícióját több körültekintés jellemezné, ugy a távolabbi remények ts megvalósulnának a kötött homokon. Sokkal súlyosabb a község helyzete, amelynek egykor messzi vidékről keresett munkásai, ma csak egyes években találnak tartós elhelyezkedést. A béke éveiben minden tavasszal mintegy ezer tégla- és földmunkás Indult el Dorozsmdról i és késő őszig járta az Alföldet, a Felvidéket és Erdélyt. Sokan a balkáni államok u építéseinél és téglaégetőknél kaptak félévig tartó munkát, amelynek végeztével 800—1000 korona megtakarított Dénzzel tértek vissza a falnha Az elmúlt két esztendőből csak ebben az évben mutatko-o't olyan földmunkáskere?iet, hogy el tudtak helyezkedni. Dorozsmai munkások építették a budaörst repü'őtér területét és a közel háromszáz kilométer hoas u á.ju uj utakat. Keres tük azonban nem bizonyá t e'egendönek arra, hogy biztosan d'tele'hemenek. Az a tudat bántja Dorozsma népét, hogy nem tudja értékesíteni munhakészsédét, hogy elszegényedett és a szegénységiét immár titkomi nem tudja. Valahogyan különbnek tartotta magát tnás munkásnál, különbnek azoknál, akik mint gazdasági ese'édek keresték meg a kenyerüket, mert hosszú vándorlásában országot, sőt világot látott, ilyen tradicionális mült után történt, hogy a községháza udvarán várták esztendőkön át a könyöradomdnyok és a s-gélyrk kiosztását. Ez az idő is elmúlt azonban és ma. ha nehezen is, de fentartíák magukat. A község súlyos kamatterheket vtscl es mint közület, a lehető legnehezebb anyagi he'yaetben van. A megye eddig kevés bőkezűséget 'aewi'ott vele szemben. Ezen a téren az elkövetkező évek igérrvek talán javulást. Egy jótevőié voltr Fabinyi Tihamér, aki mint országgyűlési képviselő, mint miniszter, mindent elkövetett, ha Dorozstnáról volt szó. Két kívánsága van a falunak: munkaalkalom — ez a belterület vágya, és piacot a gyümölcs és baromfi számára — ez a tanya óhajtása. Maga a hivatalos Dorozsma már jelentékenyen többet kiván: tágabb, rugalmasabo kötségvetesl, a múltból reá nehezedő súlyos kölcsönök ál'a mi megváltását és a népnevelési eszközök megteremtését. Kívánja elsősorban modern ovodik építését, amelyek mellett napközi otthonok létesülhetnek, hogy a szegedi üzemékben dolgozd családok ne vallják kárát a gyermekáldásnak. Egyelőre egy ilyen ovoda megépítése mutatkozik halaszthatatlanul szükségesnek. A dorozsmai anyak nem ismerik az egykerendszert, ott a ti:kc sem ritkaság, és rengeteg azoknak a dolgozó anyáknak a száma, akik hat-hét gyermeket nevelnek. Ezek az anyák nemcsak anyák, hanem családfenlartók is. Alig van Szegeden olyan nagyobb gyárüzem, ahol ne lennének szép számban dorozsmaiak. A magukra maradt gyermekek nevelését máskép, mint napközi otthonok létesítésével, elképzelni nem lehet. S.ükséges az isko'ának tornateremmel való kibővítése, szükséges az isíto'a udvarának kaviccsal való víztelenítése és az iskolafolyosó burkolatának cementlapokkal való ellátása. Nyolcszáz gyermek látogatja a hiányo*an felszerelt iskolát, amelynek elpusztult folyosóburkolata tűrhetetlenül rossz állapotban van. Tisztántartása lehetetlen, a rajta járó gyermekek testi épségét csak a legnagyobb gonddal lehet biztosítani. A felsőbb elemi iskolai osztályok iránt rcndkivül nagy az érdeklődés a községben. Hasonló érdeklődést mutat Dorozsma az önálló gazdasági iskola oktatása iránt, amelynek tanu'.ói csak a távoli határszélen nyerhetnek ezidőszerint gyakorlati kiképzést. Nem utolsó sorban várja Dorozsma népe, hogy Szeged bontsa le azokat a korlátokat, amelyekkel ma körül van véve: várja a kövezetvám és a helypénz eltörlését.