Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-25 / 294. szám

Szombat, 1957 december 25. DÉLMAGYARORSZÁG 33 látványok, árjegyzékek. Eh, mit! Egy mozdulattal a sarokba dobtam ... Estefelé eszembe jutott, mégis meg kellene nézni, mik voltak azok az eldobott cédulák? Kisimogatom az egyik előhalászott, összegyűrt nyomtatványt. Nézem, nézem, káprázik a szemem? „Meghívó a Dugonics-Társaság rendkivüli előadóülésére". .Szerepel, mint vendég: — a nevem. Óh, milyen édes lett a mákos kalácsunk! Miiven ragyogóra gyulladt este a betlehemi csillag! Soha karácsonyfán még nem szikráztak ugy a csillagszórók... Soha nem volt még ilyen szép karácsonyom! Drága, nemes lélek. Hát még sem csalódtam! fts róla mertem mondani, hogy az aranyozása megkopott ... Azután még egyszer találkoztunk. A kis terem7>en. Egy pillanatra az előadás előtt. Muszáj volt kipöttyenlcnem: — Nos Elnök T'r, hát mégis jöhet nő a Dugonicsba? Rám nézett, félvállról, jóságos mosolya beragyogta arcát és csak annyit mondott kurtán: — Ha tud! Ennek most egy éve. Azóta örömünk megfakult. Karácsonyfánkon ma csak az emlékezés gyertyája ég. Szalav József nincs többé. Azóta árván maradt a nagy ház. A könyvtárszoba és "sok-sok hozzá ragaszkodó, szerető lélek. Mindr.yájan szegényebbek és árvábbak lettünk, akikre nemes lénye csak egyszer is rávetette aranyos sugarát. Am, ez a sugárzás egyre nő. Szikár alakját fényözönbe vonja és a test múlandóságán keresztül törve, oly ragyogóvá teszi emlékét, amelyről az aranyozás patinája többé ie nem kophat. Veressné, Csapó Mária. Szegedi nyári szabad egyetem írta Dr. GRCNER ISTVÁN A város költségvetését tárgyaló közgyűlések szónokai legjobb igyekezettel és szakszerűséggel arra törekszenek, hogy olyan uj lehetőségek gondolatait vessék fel, olyan tervekre, megoldásokra mutassanak rá, amelyek alkalmasak volnának városunk forgalmát fokozni, gazdasági és kulturális fejlődését emelni. Igy néhány év óta felvetődik már a szegedi nyári szabad egyetem megvalósulásának -gondolata. Az ezévi költségvetési közgyűlésen ismételten szó esett ezen közérdekű, városunk hírnevét és egyetemünk közhasznú működését emelni hivatott intézmény létesítése érdekében. A szerény hangnak nagyertékü és megbecsült visszhangja támadt az egyetem rector tnagnificusának felszólalásában. Ez a közfigyelmet, az egyetem iránt annyi rokonszenvet cs tiszteletet kiváltó beszéd vázolta a város és egyetemének viszonyát, egymásra való kölcsönhatásait, a város meghozott nagy áldozatainak kulturális cs gazdasági javakban való fokozatos visszatérülését. A rektor ur utalt Ugyan a nyári szabad egyetem megvalósításának különböző akadályaira ,de a terv iránti megértő szeretettel reményt nyújtott arra, hogy az egyetemi tanács a kéldéssel ismételten foglalkozni fog. A város polgármestere ugyanis még 1935 végén áttette az egyetemi tanácshoz a város közgyűlése által e tárgyban már korábban el fogadott indítványt. A tanács 1936 márciusi ülésén azt a határozatot hozta, hogv „ ...nyári egyetem rendezését a jelenlegi körülmények közölt nem tartja időszerűnek..." Indokolja pedig ezen határozatát azzal, hogy már három nyári egyetemi intézmény működik az országban és igy egy ujabb „konkurrens" intézmény létesítése veszélyeztetne a többi szabad egyetem működését. A tanácsi határozat nem is tartja alkalmasnak Szegedet nyári egyetem létesitr-scre részben klímája, részben a modern nyaralási és kirándulási lehetőségek hiánya miatt...", továbbá azért sem, mert a jugoszláv és román határátlépés nehézsége * • • miatt megszállt területről jövő hallgatókra Szeged számithat legkevésbé. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy .nehezen lehetne szellemileg is speciális jelleget biztosítani egy szegedi nvári egyetemnek, minthogyz a témák meglehetősen ki vannak merítve ...", különös tekintettel arra, hogy a működő nyári egyetemeknek speciális témakörük és szellemi vonatkozásaik varinak és igy — miként a határozat mondja, — Szegeden talán fel lehetne vetni egy gazdasági irányú nyári egyetem rendezését, de ez már néni tartózik az egyetem feladatai közé..." Végül az anyagi nehézségekre utalva, a tanácsi határozat évi legalább 10.000 pengő városi támogatást vélne szükségesnek. Távol áll c szükreszabott sorok céljától, hogy vitát kezdeményezzen a magas egyetemi tanács határozatával és annak idézett tiszteletreméltó érveivel. Remélni kívánjuk azonban. hogy a tanácsi "állásfoglalás nem elvi véglegességét és adandó alkalommal ujabb megfontolás tárgyát fogja képezni. Szegednek nem lehet célja és nem is szándékozik egyetlen testvérváros ily meglevő intézményének sem versenyt támasztani, annak hallgatóit elvonni, speciálitásait, vagy témakörét bármiként is kisajátítani vagv csorbítani A mi városunknak és egyetemének hieg van a maga külön hivatása, rendeltetése, feladata és meg vannak erre külön adottságai, a maga eszközei és lehetőségei, amelyek érvpen speciális voltunknál fogva nem érintik a meglevő hasonló intézményeket. Más és -uj hallgatóság idevonzása. más és uj tárgv és témakörök tanítása, megvitatása az a népmivelési és kulturális misszió, a mély különösen a szegedi szabad egyetemre vár. Ha politikai, vagy stratégiai vonatkozásban nehéz is még a szomszédos utódállamokkal való közlekedés és közeledés, de a határ nem lehet örök kinai fal tudományos és főleg egészségügyi kapcsolatokban. A tökéletesen felszerelt és oly eminens orvos) karral működő klinikák áldásos hatóköre, vonzási területe nem terjedhet csak addig, ameddig ablaksoraiból szabad szemmel éppeú látni lehet. Az emberi közösség és haladás korúban nem lehet az, hogy itt végig a határmentén csak azért pusztuljon el egy emberi lény, mert néhány kilométernyire nem tud eljutni egy klinikai ágyig. A déli. jugoszláv és román megszállt részeken nincs egyetem, nincsenek klinikák és tu dományos intézetek egészen lefelé a régi országhatárokig. El kell és rövidesen el fog jönni az idő, hogy a közeledés és szabad közlekedés legalább tudományos és egészségügyi vonatkozásokban bekövetkezzék. Gondoljunk Szent-Györgyi profess/v sokszr hangoztatott hitvallására, a tudomány emberi nagy közösségének, megértésének, közeledésének szükségére, ennek legközelebbi re • menyére. És éppen abban van a szegedi egyetem nagy nemzeti hivatása, hogy idevonzza, magába ölelje az elszakított déli részek ifjúságát, ha — egyelőre — nem is hosszú évek állandó studiumaira, de legalább a nvári egyetem néhány hetes kurzusaira. Ami a témakört, a szabad egyetemi előadások anyagát illeti, Szeged adottságai és feladatai e tág téren egészen speciálisak. Csak példakép említjük az alföldkutatás ezer tudományos és gyakorlati vonatkozásait. Á természettudományi fakultás kebelében az agrokémia, a fizika és vegyészet egyre fejlődő, de eleddig a gyakorlatban át nem ültetett tudományos eredményeinek tanítását emiitjük csupán és ezen elméletek gyakorlati kísérleteit részben az egyelem kitűnően felszerelt intézeteiben, részben a Mezőgazdasági kísérleti intézet, Kenderakadémia, egyetemi füvészkert stb. telepein. Használja ki cs hivatkozzék büszkén arr.l egyetemünk, hogv a vitamin kutatás Szegedre irányította az egész világ figyelmét. Tárja ki tudományos intézeteit, klinikáit, kísérleti telepeit a hoszszu nyári szünet néhány hetén ál a tanulni, fejlődni és haladni vágyók számára. A nyári szabad egyetem nagy nevelő és gyakorlati jelentősége éppeq abban rejlik, hogy ezen előadások nyitva állanak bárki számára, aki magát továbbképezni, egy tudományág egvik vagy másik kérdését megösmerni kivánja. Gondoljunk például az idősebb geneTéc^i kövuidika ! Kenje fel ujjával vékonyan ax arcra a Hezolite-Rapid gyorsborotvakrémet és minden további várakozás nélkül borotválkozhat. — Nem kell az arcbifrét percekig dörzsölni* mert a Hezolite-Rapid arcápoló gyorsborotvakrémmel viz. szappan és ecset nélkül egy perc alatt tökéletesen borotválkozhat, utána nem ég és nem pattan fel az arcbőre, megszűnik az arcbőr száraz felkapartsága és arca bársonyosan üde lesz. Prábadoboz 24 fillér, ezt is visszatérítem azután eredeti doboz vagy tubus vásárlásánál. Kapható minden szaküzletben és a készítői Dr. HOICZER vegyész illatsaertárában. Budapest, VI., Teréz kőrút 8