Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-12 / 283. szám

Vasárnap, 1937. december 12. DéLMA'gyaror sz ag 9 Dorozsma és Szeged Most jelent meg Kiskundorozsma kiváló munkásságu plébánosának, Sztricha Kálmánnak sokéves kutatás alapián irt könyve Dorozsma történetéről. A könyv, amely igen sok becses kulturális, szociális adattal bőviti a történeti ismereteket, általános elismerést és értékelést keltett. Alább közöljük Szlrieha Kálmán könyvének egyik Szegedre vonatkozó fejezetet. Szeged város keresetlevelét 1724-ben a királyi táblán nyújtotta be. A per aztán hosszú éveken át húzódott. Elkeseredett küzdelem fejlődött ki Szeged és a Német Lovagrend között. A küzdelemlen Szeged város léptemnyomon tapasztalta, hogy Orczy István befolyását nem tudja ellensúlyozni, aki éppen ebben az időben állt hatalmának tetőpontján s aki érdemeinek elismeréséül később, 1736-ban bárói rangot is kapott. Mivel a felsőbb hatóságok és maga Orczy István is a békés ki. <gyezést ajánlották, a nagy per 1737-ben a királyi ítélőtábla kiküldöttjei jelenlétében egyességgel végződött, amelynek értelmében Dorozsma ' pusztáival együtt véglegesen elszakadt Szegedtől és magától Csongrád vármegyétől D és külön kiskun területté lett Halas, Majsa, Félegyháza, Kunszentmiklós és Lajosmizsével együtt, Szentmihálytelek pedig végkép Szeged városáé lett. A város lemondott a távolabbi kun puszták használatáról, de örök joggal megkapta Felső- és Alsó-Csengele pusztákat. Ezen egyesség után a kiküldött királyi biztosok a város é» a kun puszták között a határokat szigorúan megvizsgálták, felmérték, kijelölték és az erről szóló határjárási okleveleket a felek biztosítására kiszolgáltatták. Igy végződött a nagy per, amelyet az elődök mindkét részről az utódok érdekében folytattak. »Arma virumque cano...i — mondja Vergilius, — hősi küzdelmeket és talpig becsületes, gerinces embereket énekeitek... mondhatjuk mi is Vergiliussal, amikar az elődök hősies küzdelméről megemlékezünk. Hősök voltak ök, akilk nem rettentek vissza a hatalmasok fenyegetéseitől és jo- j gaik védelmében bátran szembeszálltak az ellenfelekkel. Szeged városának létérdeke fűződött ah- ' hoz, hogy a kun puszták birtokába jusson, mert a ' rendkívül nagyarányú állattenyésztése miatt szűk- : séee volt a legelőkre. Százezer számra legeltek szan-s é a pu ztában a juhnyájak, marhák, lovak, ' csikók, amelyekről az akkbri utazók csodálattal emlékeznek meg. A nagymértékben föllendült állattenyésztés egy külön ipart is teremtett meg Szegeden, a mészárasipart, amelynek külön bírája volt. Élénk kereskedelem fejlődött ki, igazi nagyvárosi élet zajlott Szeged város falai között, amelynek alapját a kun puszták képezték. Erre volt felépítve Szeged hatalmának és nagyságának alapja, érthető volt tehát az a kétségbeejtő küzdelem, amelyet Szeged folytatott a kun területért. Azonban Dorozsma erőfeszítése is tiszteletet érdtemel, mert ez az ősi fészkébe visszatérő madár védekezése volt a régi fészkét szétdúlni akaró hatalom ellen. Szeged már akkor ÍJ nagy és hatalmas vo't, fontos ke-eskede'mi és gazdasági gócpont, bástyafalaival kél folyó partján, katonailag is elsőrangú erősség, kezei a Dunáig nyúltak és ennek az óriásnak közvetlen szomszédságában, mint a tavasszal visszatérő madarak, megjelent 23 jász és palóc család, vállalkozó szellemű, bátor, keménykötésű emberek mind, akik odahagyták szülőföldjüket, atyáik hajlékát, hogy itt a pusztaságon, a régi romokon, homokos, szikes, kiöntésas területeken kezdjék meg uj életüket. Azonban alighogy nádtetős kunyhóikat elkészítették, ijedten vették észre, hogy itt szörnyű jogbizonytalanság van a földet illetőleg, amelyhez Szeged jussot formál Kénytelenek voltak tehát a földért, a jövőért harcot vivni, tusára kelni, kapát, kaszát ragadtak és ugy rontottak egymásra, a lelkeket pedig izzó gyűlölet és elkeseredés szállta meg. Ezen harcos időkből származott a dorozsmai nép között most is is-v mereles tréfás versezet: _ , Huncutok a szegediek, Elrabolták földicinket.. ís mia és |24 PETIT j23ttÜTÖRT( J|22*ZERDA KEDD Í20 HÉTFŐ 119 VASÁRUAP I Lakáson bemutatja és raktárról szállítja ROSNER JÓZSEF « 39 Telefon: 14-68. RIPORTOK A NEPEK ORSZAGUTUAROL Európa legrégibb patikája (Dubrovnik.) Az apostolok tanítottak ezen a vidéken és a tenger p, artjának fövénye a szentek sarujához tapadt... Bagdadban már Krisztus után 736-ban meg. nyilt az első patika, de az ifjú Európa csak hatszáz esztendővel későbben ismerte meg a receptet. Két város vindikálja magának a dicsőséget, hogy falai között először adott otthont a gyógyszertárnak: Padova és Raguza. írások sehol se maradtak fenn, a' krónikásnak ma bajos lenne eldönteni, hogy a padovai pat'ka öregebb-e, vagy pedig a franciskánus barátok dubroeniki gyógyszertára, amely ma is recepteket készit. ...A .rektori palota egyik oszlopának fején primitív faragás emlékeztet a gyógyszertudoiuányok első aposto'ára: Aesculapra. Nagy szakállával ott ül lombikjai között és két parasztasszony csirkéket nyújt át neki a munkájáért. Abban az időben ez volt a honorárium. ...Talán többet ért, mint a mai gyógyszertári taksa... Ahol az Assisi szent auőnyitott A legench azt tartja, hogy a régi raguzai ferencrendi kolostort maga Assisi Szent Ferenc alapította, aki ezen a vidéken járt és itt gyógyított. A legendának irott emlékei nincsenek, lehet, hogy voltak egykoron, de az 1667-iki nagy föidr.engés idején a kolostor sok kincse ment veszentíőfoe. Bizonyos csak az, hogy a klastrom őse már az ezred elején fennállott, később elpusztult és 1317-ben építették fel az uj kolostort, közvetlenül a város kapuja mellett. A kolostor és a páratlanul szép templom száz évnél öregebb volt már akkor, amikor a nápolyi Onofrio dl La Cava a korai reneszánsz stílusában megépítette azt a kutat, amely ma is a középkar legszebb épitészeti emlékei közé tartozik. A kolostor kincseskamrájában őrzik Szent László király karját, az ereklyetartón ez a felirat olvasható: Manus s-incti Vladsilavi martinis regis Ungarorum. Hogyan került idei Erre a kérdésre még a kolostor tudós könyvtárosa, Thalia professzor se tud fe'e'etet adni. A gyógyszertár eredetileg nem ott volt, ahoí ma van, hanem a klastrom emeletén. Mostani helyiségei, közvetlenül a kolostor bejáratánál, színlén egykorúak, pár lépéssel odébb már hatszáz esztendős kapu fe'ett olvashatjuk: »Clait%iir« és. itt a küszöböt már asszonyszemély nsiu lépheti át... Hatalmas nagy ablakok felett a szent életéből veit freskók, a kertben érett narancsok sárgállanak a fákon és méteresek a pálmák. A kerekes kut oszlopain az Assisi alakja. Márványból kifaragva. A patika berendezése modern. A régi időkből nem maradt meg, csak pár mozsár, egynéhány öreg edény és fenn, a levéltárban alig pár megsárgult recept. Páter Jareb Jusip Cvjelko, okleveles magis" ter, ferencrendi. szerzetes áll a tégely mellett, amikor belépek és megkérem: meséljen el nekem valamit Európa legöregebb patikájának históriájából. A középkor patikájában. — Sokat kutattam régi okmányok után — mondja a tisztelendő ur - . de vajmi keveset találtam. Annyi bizonyos, hogy a tizennegyedik század elején a mai Dubrovniknek volt kórháza, kéí orvosa és egy patikája, a mienk. A kórházat is rendünk tartotta fenn és a kórházban eleinte főP&mpáS üoAfta i^üxt és viruló egészsége o honoui „mesterséges magaslat! rop" sugarai adnak. Vigyázzunk, csak erodeti hanoui lámpát I topható a szaküzletekben. Kérjen Upss I snt r I « t i it Verébépviselet SIEMENS, kvarclámpaosztály Budapest, VI. ker., Naaymezá-u'.ca 4. szám Filerakss!: SEG-LIníé Budapest V.. Rudolf-tér 5-