Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-12 / 283. szám

s DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1957. december 12: ff Etam ff fehérnemű Világmárka a legszebb karácsonyi KáldOP I. é$ TSB ajándék kizórölaa cégnél. Kérész u. 6. Lepény Tamás mészáros, Békéscsaba Szabó Pál mészáros, Szentes Póttagok: Sitkcy János malomtulajdonos, Békés Jankó János vendéglős, Makó Nagy P. István nyomdász, Gyula A vidéki választási kerület 5-ik kúriájában, I | a gyáriparosok csoportjában két érvényes aján| lást fogadott el a választási bizottság, ezért eb1 ben a kúriában ma választás lesz. A szavazás • azonban nem érinti Szegedet, ahol — mint jeI lenlelte a Délmagyarország — az összes szegc| <li jelölteket egyhangúlag megválasztott kamarai tagoknak jelentette ki a választási bizottság és igy Szegeden nem kerül sor választásra. Tartós ondolálástfC1 haffestést, szőkítést végeztesse Somogyi-". 23 H ZgjROm uri- és hölqyfodrász- KKETElodiMon szalonban. „Tornado" hajszárító 20 perc alatt szárit. Tulajdonos: PfllVOlGYIL1J0SNÉ szeretetház épületében; helyezik el járványkórház betegeit (A Délmagyarország munkatársától.) A járványkórház kérdésének gyökeres megoldása már elég régen foglalkoztatja a város hatóságát, különösen az ősz óta, amikor a járványkórház elleni panaszok nyilvánosságra kerültek. Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt a szegényügyi bizottság is foglalkozott a kérdéssel és tárgyalta azt a tervezetet, amely alkalmasnak látszott a probléma megoldására. A tervezet lényege az, hogy a jarványkórházat át kell helyezni a Pulcz-uccai sze. retethdzba és igy, mint a közkórhdz egyik osztálya működhetne tovább sokkal megnyugtatóbb orvosi ellenőrzés mellett, mint jelenlegi helyén, az ujszegedi barakkban. A Pulcz-uccai szeretetház ápoltjait ezzel kapcsolatban másutt kell elhelyezni, ehhez viszont a naauköruti szeaényház kibővítése szükséges. A szegényügyi bizottság annakidején nem fogiáit állást véglegesen az ügyben, még pedig azért icm, mert a Pulcz-uccai ápoltak ideiglenes elhelyezésére nem sikerült megfelelő megoldást találni. Felmerült ugyan az a gondolat, hogy ugy a szegényház, mint a szeretetház ápoltja közül azokat, akik nem szorulnak orvosi kezelésre, a tanyákon kell elhelyezni, kiderült azonban, hogy már ilyen kihelyezhető szegény nem igen akad egyik intézmény ápoltjai között sem. Az illetékes hivatalok azóta is állandóan napirenden tartották a kérdést és végre sikerült megoldást találniuk. A polgármester kiadta rendelkezését, amely szerint a járványkórház a jövő héten már átköltözik a Pulcz-uccai szeretethdz épületébe. A szeretetház ápoltjait sikerült másutt elhelyezni, még pedig részben a nagykörúti szegényházban, részben a tanyákon. A megoldás természetesen nem végleges, a szegényházat feltétlenül ki kell bővítenie a városnak. Erre még a tél folyamán sor kerül. A szegényház kibővítését felvették a télen elvégzendő inségmunkák programjába. A szegényházban külön osztályt kapnak az intelligens öregek. Rosenthal kerámiák HAY MIKSA cégnél Lacikonyha Kaptuk a következő sorokat: Iía az ember a mull század natvanas évelnek lapjait forgatja, gyakran találkozik a közönség köréből eredő panaszokkal, amelyek mind az u. n. Lacikonyhával, illetve az ennek közelében uralkodó állapotokkal foglalkoznak. A hires, vagy inkább hírhedt Lacikonyha ott állott a Nagy-piacon, a városháza mellett, a mai városi bérház helyén, líosszu földszintes épület volt, előtte falábakon á!Jó kiugró tetővel s benne csupa apró bolthcly»sóg. mindenféle árus volt ott, olyan egészen balkáni modorú, félig az uccára kilógó kereskedés, simindsía (pékkemence), amelynek a divata bizonyosan a törők időkből maradt reánk. Volt itt azonkívül, valószínűleg a legfontosabb, mert legtöbbet emlegetettüz em, az u. n. Lacikonyha. Kocsma volt, ivó és étkező, de főleg arról volt nevezetes, hogy a piaci nép és a tiszai tutajosok, sőés szálfaszállitók részére nyárson és roston sütötték a pecsenyét. Ennek a friss pecsenyének a szaga természetesen messze terjengett s aszerint, ha felszél volt, egészen a Kárász-házig érződött az illata, ha pedig alszél volt Szegeden, akkor az égett zsir szaga bizony behúzódott a városháza minden szobájába, zugába, a szegény árestáncok odújába éppen ugy. mint a tekintetes föbiró és polgármester ur emeleti szálújába is. Sokat panaszkodtak erről az illáiról, mert nem mindenki tartolta azt élvezetesnek, sőt, voltak, akik azt irták, hogy ez a nyilt nceán való pecsenyesütés nem méltó a nagy alföldi varos tekintélyéhez. A tűzveszélyes fészek mindennek dacára fennállott 1872-ig, amikor lebontották, hogy a helyére a mai bérházat építsék. Azt kérdezed nyájas olvasó, hogy miért kellett ezt elmondani ma, 1937-ben, tehát hatvau és egynéhány esztendő után? Azért, mert ugy látszik, ma, az Urnák 1937-ik esztendejében újra olyan állapotok kezdenek elhatalmasodni a városon, amilyenek már a inult század derekán is „balkániak" és a városba méltatlanoknak voltak bélyegezve. Ha az ember t. i. estefelé sétára índu! a városban, akkor még a belváros legélénkebb és legelőkelőbb uccáin és terein is, rendkivül erős, átható égett zsir szaga, frissen sülő pecsenyének, kolbásznak a szagát érzi a levegőben terjengeni. Egy idő óta tudniillik, szokássá vált derék hentesiparosaink körében, hogy mikor megindul a városban az esti sétálás, mikor hivatalból, műhelyből hazatérő emberek tolonganak a szük szegedi járdákon, akkor nyitott ajtó mellett sütnek kolbászt, pecsenyét bent az üzletben gázresón, lehetőleg közel az ajtóhoz, hogy a szaga minél jobban lengjen kifelé az uccára. Megkérdeztünk egykét hentest, miért teszik, ezt, mire azt felelték, hogy reklámnak... Azt hiszem, nem vagyok egyedül véleményemmel, hogy mi, városi emberek, nem kérünk ebből az „orronverő" csábításból. Nem minden ember szeieti az ilyen illatokat a konyhán kívüli helyen akkor sem, ha nem éppen gyomorbajos. Ha városi szabályrendelet tiltja azt, hogy tükröt fedetlenül vigyenek az uccán, mert a visszaverődő napfény esetleg bánthatja az uccán járók szemét, akkor el kell tiltani azt is, hogy a járókelők szaglószerveit ilyen illatokkal csiklandozzák. SZEGEDIEK BUDAPESTEN A METROPOLEBAN TALÁLKOZNAK. RAKÓCZ I- U T 5 8. rompás uj kávéháza, János vitéz-sörözője, gyönyörű télikertje a főváros látványossága. Olcsó, kényelmes szobák, előnyös penzió árak. Cigány: szegedi Farkas Jóska. Jazztánc: Virány swing-orchestra. FILM Mai lányok Ismét egy magyar film, amelyet a Budapestfilm készített Smofáe-produkcióban a vidéki moziüzletek terhére. Mert ezek a Budapest-film gyártmányok egyforma tartalmukkal, szokványos rendezésükkel és ismert és ismeretlen színészek közreműködésével csak alátámasztájk a közönség megállapításait a magyar filmgyártás hanyaJásánál. Ezt a megállapítást a statisztikák erősen ki-« hangsúlyozzák, mert a mozik részére már csak a külföldi film az üzlet, dacára annak, hogy negyven százalékkal kaphatók a magyar filmek ötven százalékkal honorálandó szinrehozatalával szemben. Földes Jolán Mai lányok témája éppen olyan gépirókislány-linionádé marad akkor is, ha irógép helyet gyalut fog az ártatlan teremtés kezébe és a film unalmán Ábrahám Pál zenéje sem tud enyhíteni. Egyetlen érdeme, hogy Dezsöfi Lászlóra irányította a filmgyártók premierplánját, amely tehetséges szinészt mutat be a közönségnek, aki bizonyára majd megtalálja méltó elhelyezkedését az igazi magyar filmgyártásban. Mii vegyünk ajándékba ... ? Lachev-bővávunak nincsen pávjal Saját mii hely. — Kdrdsz-u. 8. "Mcznak van szive! ! csó áron szép és jó cipőt adni. Pengőtől már vehet elsőrendű anyagból, a legelegánsabb formákban férfi cipőt, meg világvárosi kirakataimai. Kölesei ucca 7. N é z z e \