Délmagyarország, 1937. december (13. évfolyam, 274-298. szám)

1937-12-12 / 283. szám

s DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1957. december 12: ff Etam ff fehérnemű Világmárka a legszebb karácsonyi KáldOP I. é$ TSB ajándék kizórölaa cégnél. Kérész u. 6. Lepény Tamás mészáros, Békéscsaba Szabó Pál mészáros, Szentes Póttagok: Sitkcy János malomtulajdonos, Békés Jankó János vendéglős, Makó Nagy P. István nyomdász, Gyula A vidéki választási kerület 5-ik kúriájában, I | a gyáriparosok csoportjában két érvényes aján­| lást fogadott el a választási bizottság, ezért eb­1 ben a kúriában ma választás lesz. A szavazás • azonban nem érinti Szegedet, ahol — mint je­I lenlelte a Délmagyarország — az összes szegc­| <li jelölteket egyhangúlag megválasztott kama­rai tagoknak jelentette ki a választási bizott­ság és igy Szegeden nem kerül sor válasz­tásra. Tartós ondolálástfC1 haffestést, szőkítést végeztesse Somogyi-". 23 H ZgjROm uri- és hölqyfodrász- KKETElodiMon szalonban. „Tornado" hajszárító 20 perc alatt szárit. Tulajdonos: PfllVOlGYIL1J0SNÉ szeretetház épületében; helyezik el járványkórház betegeit (A Délmagyarország munkatársától.) A járvány­kórház kérdésének gyökeres megoldása már elég régen foglalkoztatja a város hatóságát, különö­sen az ősz óta, amikor a járványkórház elleni panaszok nyilvánosságra kerültek. Mint ismere­tes, néhány héttel ezelőtt a szegényügyi bizottság is foglalkozott a kérdéssel és tárgyalta azt a ter­vezetet, amely alkalmasnak látszott a probléma megoldására. A tervezet lényege az, hogy a jar­ványkórházat át kell helyezni a Pulcz-uccai sze. retethdzba és igy, mint a közkórhdz egyik osz­tálya működhetne tovább sokkal megnyugtatóbb orvosi ellenőrzés mellett, mint jelenlegi helyén, az ujszegedi barakkban. A Pulcz-uccai szeretetház ápoltjait ezzel kapcsolatban másutt kell elhelyez­ni, ehhez viszont a naauköruti szeaényház kibő­vítése szükséges. A szegényügyi bizottság annakidején nem fog­iáit állást véglegesen az ügyben, még pedig azért icm, mert a Pulcz-uccai ápoltak ideiglenes el­helyezésére nem sikerült megfelelő megoldást ta­lálni. Felmerült ugyan az a gondolat, hogy ugy a szegényház, mint a szeretetház ápoltja közül azo­kat, akik nem szorulnak orvosi kezelésre, a ta­nyákon kell elhelyezni, kiderült azonban, hogy már ilyen kihelyezhető szegény nem igen akad egyik intézmény ápoltjai között sem. Az illetékes hivatalok azóta is állandóan napi­renden tartották a kérdést és végre sikerült meg­oldást találniuk. A polgármester kiadta rendelke­zését, amely szerint a járványkórház a jövő hé­ten már átköltözik a Pulcz-uccai szeretethdz épü­letébe. A szeretetház ápoltjait sikerült másutt el­helyezni, még pedig részben a nagykörúti sze­gényházban, részben a tanyákon. A megoldás természetesen nem végleges, a sze­gényházat feltétlenül ki kell bővítenie a városnak. Erre még a tél folyamán sor kerül. A szegényház kibővítését felvették a télen elvégzendő inség­munkák programjába. A szegényházban külön osz­tályt kapnak az intelligens öregek. Rosenthal kerámiák HAY MIKSA cégnél Lacikonyha Kaptuk a következő sorokat: Iía az ember a mull század natvanas évelnek lapjait forgatja, gyakran találkozik a közönség köréből eredő panaszokkal, amelyek mind az u. n. Lacikonyhával, illetve az ennek közelében uralko­dó állapotokkal foglalkoznak. A hires, vagy in­kább hírhedt Lacikonyha ott állott a Nagy-piacon, a városháza mellett, a mai városi bérház helyén, líosszu földszintes épület volt, előtte falábakon á!Jó kiugró tetővel s benne csupa apró bolthcly»­sóg. mindenféle árus volt ott, olyan egészen bal­káni modorú, félig az uccára kilógó kereskedés, simindsía (pékkemence), amelynek a divata bizo­nyosan a törők időkből maradt reánk. Volt itt azonkívül, valószínűleg a legfontosabb, mert leg­többet emlegetettüz em, az u. n. Lacikonyha. Kocs­ma volt, ivó és étkező, de főleg arról volt neve­zetes, hogy a piaci nép és a tiszai tutajosok, ső­és szálfaszállitók részére nyárson és roston sü­tötték a pecsenyét. Ennek a friss pecsenyének a szaga természetesen messze terjengett s aszerint, ha felszél volt, egészen a Kárász-házig érződött az illata, ha pedig alszél volt Szegeden, akkor az égett zsir szaga bizony behúzódott a városháza minden szobájába, zugába, a szegény árestáncok odújába éppen ugy. mint a tekintetes föbiró és polgármester ur emeleti szálújába is. Sokat panaszkodtak erről az illáiról, mert nem mindenki tartolta azt élvezetesnek, sőt, voltak, akik azt irták, hogy ez a nyilt nceán való pecse­nyesütés nem méltó a nagy alföldi varos tekinté­lyéhez. A tűzveszélyes fészek mindennek dacára fennállott 1872-ig, amikor lebontották, hogy a he­lyére a mai bérházat építsék. Azt kérdezed nyájas olvasó, hogy miért kellett ezt elmondani ma, 1937-ben, tehát hatvau és egy­néhány esztendő után? Azért, mert ugy látszik, ma, az Urnák 1937-ik esztendejében újra olyan ál­lapotok kezdenek elhatalmasodni a városon, ami­lyenek már a inult század derekán is „balkániak" és a városba méltatlanoknak voltak bélyegezve. Ha az ember t. i. estefelé sétára índu! a város­ban, akkor még a belváros legélénkebb és leg­előkelőbb uccáin és terein is, rendkivül erős, át­ható égett zsir szaga, frissen sülő pecsenyének, kolbásznak a szagát érzi a levegőben terjengeni. Egy idő óta tudniillik, szokássá vált derék hen­tesiparosaink körében, hogy mikor megindul a városban az esti sétálás, mikor hivatalból, mű­helyből hazatérő emberek tolonganak a szük sze­gedi járdákon, akkor nyitott ajtó mellett sütnek kolbászt, pecsenyét bent az üzletben gázresón, le­hetőleg közel az ajtóhoz, hogy a szaga minél job­ban lengjen kifelé az uccára. Megkérdeztünk egy­két hentest, miért teszik, ezt, mire azt felelték, hogy reklámnak... Azt hiszem, nem vagyok egyedül véleményem­mel, hogy mi, városi emberek, nem kérünk ebből az „orronverő" csábításból. Nem minden ember szeieti az ilyen illatokat a konyhán kívüli helyen akkor sem, ha nem éppen gyomorbajos. Ha vá­rosi szabályrendelet tiltja azt, hogy tükröt fedet­lenül vigyenek az uccán, mert a visszaverődő nap­fény esetleg bánthatja az uccán járók szemét, ak­kor el kell tiltani azt is, hogy a járókelők szagló­szerveit ilyen illatokkal csiklandozzák. SZEGEDIEK BUDAPESTEN A METROPOLE­BAN TALÁLKOZNAK. RAKÓCZ I- U T 5 8. rompás uj kávéháza, János vitéz-sörözője, gyönyörű télikertje a főváros látványossága. Olcsó, kényelmes szobák, előnyös penzió árak. Cigány: szegedi Farkas Jóska. Jazz­tánc: Virány swing-orchestra. FILM Mai lányok Ismét egy magyar film, amelyet a Budapest­film készített Smofáe-produkcióban a vidéki mo­ziüzletek terhére. Mert ezek a Budapest-film gyártmányok egyforma tartalmukkal, szokványos rendezésükkel és ismert és ismeretlen színészek közreműködésével csak alátámasztájk a közönség megállapításait a magyar filmgyártás hanyaJásá­nál. Ezt a megállapítást a statisztikák erősen ki-« hangsúlyozzák, mert a mozik részére már csak a külföldi film az üzlet, dacára annak, hogy negyven százalékkal kaphatók a magyar filmek ötven százalékkal honorálandó szinrehozatalával szemben. Földes Jolán Mai lányok témája éppen olyan gépirókislány-linionádé marad akkor is, ha irógép helyet gyalut fog az ártatlan teremtés kezébe és a film unalmán Ábrahám Pál zenéje sem tud eny­híteni. Egyetlen érdeme, hogy Dezsöfi Lászlóra irányította a filmgyártók premierplánját, amely tehetséges szinészt mutat be a közönségnek, aki bizonyára majd megtalálja méltó elhelyezkedé­sét az igazi magyar filmgyártásban. Mii vegyünk ajándékba ... ? Lachev-bővávunak nincsen pávjal Saját mii hely. — Kdrdsz-u. 8. "Mcznak van szive! ! csó áron szép és jó cipőt adni. Pengőtől már vehet elsőrendű anyagból, a legele­gánsabb formákban férfi cipőt, meg világvárosi kirakataimai. Kölesei ucca 7. N é z z e \

Next

/
Oldalképek
Tartalom