Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-28 / 272. szám

Vasárnap, 1937. november 28. DÉLMAG ./A O R S Z A G „0 várcs becsületes munkával megszerzett jósainak megronlásához nem lehet hatósági segédkezet nyújtani" A szegedi Kereskedelmi és iparkamara érdekes elüterfcszfóse oz idegenforgalomról - „Minden faluban es Jelentéktelen kis­városban nem lehef idegenforgalmai Irámjlfant" - Meg kell szüntetni a kóvezeivamok középkori rendszerét (A Délmagyarország munkatdrsdtó'.) A szegedi Kereskedelmi és iparkamara tejnap igen érdekes felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, amelyben a'aposan, körültekintően és markáns, jel­lemző példákkal illusztrálva feltárja szinte az egész idegenforgalmi problémát. A minisztérium ugyanis legutóbb felhívta a kamarákat, hogy az idegenforgalomra vonatkozó adatokat, tapasztala­tokat, észrevételeket és javaslatoka foglalják össze és juttassák el a minisztériumhoz. A szegedi ka­mara részié er, ankét elé kívánkozó felterjesztés­ben foglalta össze je'entéré:, amelyben feltárja az idegenforgalom kérdésének szin'.e va'amennyi fon­tos rérzletét.. Helyesen mutat rá a kamara azokra a hiányokra és je'eiségekre, amelyek egyenesen veszélyeztelik az arra mindenképen rászolgáló vi­déke', igy e'sősorban Szeged fejlődésben lévő ide­genforgalmát. A felterjesztés — igen helyes: n — külön részt szentel a szegedi szabadtéri játékok ügyér.ek. A je'entés — amelyet Vértes Miksa elnök és dr. Tonelli Sándor főtitkár irt alá — főbb rész­leteiben a következőket tarta'mazza: — Mindenekelőtt. arra kell rámutatnunk — mondja a kamara felterjesztése —, hogy minden idegenforgalmi vonatkozású kérdés tárgyalásánál különbséget kell lennünk a belső és kiilső — he­lyesebben külföldről ide irányuló — idegenforga­lom között, mert a keltőnek az igénye teljesen el­cenben, az évenként egyszer rendezni szokott iparos kongresszusok és kereskedő nagygyűlé­sek, esetleg jövőre egy nemzeti zarándoklat Szé­kesfehérvárra, vagy Esztergomba és igy tovább. De cppen ezeknek az alkalmaknak sikere érdeké­ben feltétlenül kívánatos, hogy a kereskedelem­ügyi minisztérium megfelelő osztálya, vagy az idegenforgalom intézésével megbízott bármely szerv mindig a megelőző esztendő utolsó hónap­jaiban összeállítsa a következő év idegenforgal­mi naptárát. — Különösen hangoztatnunk kell ezzel kapcso­latosan azt a meggyőződésünket is, hogy amit va­lamelyik város becsületes munkával és fárad­sággal kivívott és megszerzett magának, annak megrontásához nem szabad hatósági segédkezet nyújtani. Egész nyiltan megmondjuk, itt a szegedi és tatai szabadtéri játékokra gondolunk. A kettő jellegénél fogva tökéletesen eltérő ugyan, az egyik tömegek megmozgatására van alapítva, a másik inkább egy kisszámú, fizetőképes közönség igé­nyeit kívánja kielégíteni és legfeljebb abban egveznek meg. hogy mindkettő évekre visszame­nőleg bebizonyította életképességét. De mióta Szeged és Tata a helyi adottságoknál és egyéb körülményeknél fogva megmutatta, bogy szabad­teri játékokat Magyarp-szágon is lehet sikeresen rendezni, al'g van vidéki színigazgató és alig van kisvárosi noterármester. aki ne ambicionálná, hogy ö is szabadtéri központot csináljon a maga kis külön ege alatt, sőt az ilyen megkontreminá AK.CIŐ munkaruhát kizázólag a DIVATCSARNOKBAN Szegeden, Klauzál-iér 2. szerezheti be. Unió könyvecskére is GépészOlfüny kii per 5.50-101 Egybeszabott „ 5.50 ,, Cloth köpeny 5.— „ kvkwari-.'r Köpeny köper Pincérkabáf „ Henfes ,, „ 4.50-101 3 50 „ 6.— „ térő és fejlesztésüknél, szervezésűknél és lebo­nyolításuknál teljesen különböző eszközöket kell alkalmazásba venni. A belföldi idegenforgalmat úgyszólván filléres forgalomnak lehet minősíteni, amely a szó szoros értelmében is filléres vonatokkal bonyolítható le és tartal­mát illetően rendszerint rggeltöl késő estig ter­jed. Pénzforgalom szempontjából ez az idegenfor­galom nem nagy jelentőségű, mert igen jelenté­keny százaléka rokonlátogatással van egybeköt­ve s a vendéglők, kávéházak és üzletek bevételét netn nagyon gyarapítja. Lényegileg azonban ugy a közlekedési eszközök, mint a célpontul szolgáié/ városok szempontjából az a kevés pénzbevétel, amit magával hoz. talált pénz jellegével bir. mert mesterséges előidéző okok nélkül az egész elma­radt volna. — Ujabban észlelni lehet azt a törekvést — folytatja a kamara —. Iiogy minden kisváros és minden falu szeretne belekapcsolódni az idegen­forgalomba és azt hiszi, ha kitalál valami puszta jelszót vagv kénzeit jegeimet és a Máv. erre en­gedélyez egy-két filléres vonatot, akkor már min­den rendben van. Ezekkel a törekvésekkel szem­ben nyíltan meg kelt mondani, hogy minden alkalomra és mindenhova ide­genforgalmat irányítani nem lehet. Meg kell rostálni azért az ilyen jelentkezéseket és a belső idegenforgalmat szétforgácsolás he­lyett meürtiatározott helyekre és alkalmakra kelt koncentrálni. Ilyen alkalmak például a szegedi szabadtéri játékok, g ízegedi ipari vásár, a Tikáv. kiállítása Debre­lásra irányuló törekvések még Budapesttől sem idegenek teljesen. Anélkül, hogy sérelmeket akar­nánk konstruálni, a s.zegedi sz,abadléri játékokkal kapcsolatban nemegyszer lehetett tapasztalni, hogy művészi körök nem mutatták az önzetlen jó­indulatnak azt a mértékét, melyet cz a kétségte­lenül becsületes megmozdulást megérdemelt vol­na. A kiilső idegenforgalomnál' — ismét eltekintve a fővárostól, — főleg arra kell rámutatnunk, hogy még mindig nagyon kevés Ma­gyarországon az olyan helyek száma, ahova kül­földieket és pedig az esetek nagy részében igényes külföldieket el lehet venni. A külső idegenforga­lom föle.g két kérdésben fordul meg és ez a szál­lodakérdés és a látnivalók kérdése. A lát­nivalók kérdése más lapra tartozik. E tekintetben nagyon- -sok téves felfogást kell el­oszlatni. Idegenforgalmi prospektusainkban hem­zsegnek az ilyen kifejezések: világhírű, óriási, egyedülálló, stb. Ezzel szemben a valóság az. hogy vidéki városaink egy része most kezd abba a stádiumba jutni, hogy van már két-három órá­ra való látnivalója. Ha ezt az idegen mgtekintet­te. akkor következik az az állanot. mikor a ven­dég igazán nem tudja, hogy mit kezdien az ide­jével. Mert tévednek azok. akik azt hiszik, hogv az az an«ol, anierjkai. német, vagy francia, vagv akármelvik más nemzetbeli idegen, aki elvetődik Magyarországra, a vidéki városok templomaira, vármegyeházáira, vagv iskolaénületeire kíváncsi. A globctroíier közönség lélektanához tartozik, hogy idegen orsz-ágokban olyasmit keres, amit odahaza nem láthat Karácsonyi utazások Abba z iába Olasz városokba San Remób a S z i c i 1 i á b a Téli sporthelyekre: egyénileg vagy bármely társasutazással köliségmentesen elő jegyezhetők: Ncu Ernő banküzlet, ulozfts' Iroaataban. s amiről hazatérve különlegesség gyanánt mesél­het. — Téved, aki azt hinné, hogy az Alföld az ide­geneket untatja. Nekünk a budapest—szegedi or­szágút megszokott valami, de az angolnak, vagy más idegennek, mint számtalan cselben volt nl­kahnúnk tapasztalni, tájképileg egészen újszerű valami, ami szokatlan módon tudja lekötni az érdeklődését. — A külföldi publikumnak a legértékesebb és leginkább fizetőképes része az, amely autón járja a világot. Az első kifogás az. hogy az utak keskenyek és a közlekedési renddel a „magyar farmerek" nem sokat törődnek. A másik kifogás az. hogy a benzin service-állomások rendkívül primitívek és semminemű felszerelésük nincs. A harmadik kifogás a garázsokra vonatkozik, ame­lyek alapjában véve — nincsenek. A negyedik ki­fogás. amely vérig szokta bosszantani a kilomé­tereken faló autósembert, a kövezetvámok óndi éa idejét mult rendszere. Volt idegen, aki a kama­rában panaszolta el ezeket a középkori állapoto­kat cs kijelentette, hogy előadást fog tartani oda­haza arról a magyar városról, amelynek hatá­rában pénzt kértek tőle, mikor az elsőrangúan betonozott országútról bejutott a város rossz kö­vezetére. — Végezetül ugy a belső, mint a külső idegen* forgalommal kapcsolatban — végződik a kama­ra felterjesztése — rá kell mutatnunk a szöveg és illusztrációk szempontjából egyaránt i kifogástalan prospektusok rendkívüli fontosságára. Fontos: inkább több, da az érdekdölés felkeltésére alkalmas kép és keve­sebb, de a nyelv szempontjából kifogástalan szö­veg. Nem hallgathatjuk el azonban azt az észre­vételünket, hogy egyenesen komikus az, ami a® idegenforgalmi reklámok tekintetében a magyart vonatokon történik. — Mindezekben és a rendelkezésünkre álló rő-\ vid idő alatt papirra vétett észrevételekben nctii. üres kifogásolás volt a célunk, hanem az álta­lunk észlelt gyakorlati tapasztalatok őszinte el­mondása. Meggyőződésünk ugyanis az. hogy art idegenforgalom azon kérdések közé tartozik, me­lyekben esak leplezetlen őszinteséggel é« a hajók feltárásával lehet igazán komoly eredményeké® elérni. ERTE/ITEM i. t. Megrendelőimet, hogy hosszabb budapesti fa­nuimányutamról megérkeztem. A legújabb párisi modellek alapján vállalom fehérncmüek, ágy ne­mfiek, menyasszonyi és bübvkclentrvéU. pongyolák, Mousok. ágykabátok készítését, diszpárnák mon­tirozását. Modeltjeimből állandó bemutatót fartok vételkötelezettség nélkül. RADrt ALICE fehér­neniüszalon Gróf Apponyi Albert u. 21.. I. emelet. ,.MENYEC/KEcC/OKOLA'D E KAKAÓ - JÜTEMÉNY MINDEN JOBB ÜZLETBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom