Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-21 / 266. szám

Vasárnap, 1937. november 21. DÉLMAGYARORSZÁG 9 AKCIÓ munkaruhát kizázólag a DIVATCSARNOKBAN mmumammtmmmm^mmmmmmmmmmmm^m^mmmmmmmmm Szegeden, Klauz&I-iér 2. szerezheli be. Unió könyvecskére is KSpeny köper 4 50-fől Pincérkabáf „ 3.50 „ Hentes „ 6.— „ GépészQIIPny köper 5.50-iől Egybeszabott „ 5.50 „ Cloth köpeny 5.— „ Pénz és politika Irta dr. KERTÉSZ BÉLA Talán azt a cimet is adhatnám a cikknek: vájjon mit tapasztal egy középeurópai ember a mai Franciaországban? A franciák egyik liires festőjének. Pierre Renoirnak érdekes festménye látható a világkiállításon, cime a képnek: Páris-távolból. A képen a lealkonyuló nap ködszerű, vérvörös özönével borítja el az egcsz várost, vörösfényben sugárzik a Sacré-Coeur és a Hotel des Invalides kupolája. A saját és a szomszédos államok sajtóján keresztül többnyire ilyen vörös színben, a kommunizmus küszöbén állónak látja a középeurópai utazó ina Franciaországot — távúiból. Iliszen a kommunista párt egyik eleme annak a pártszövetségnek, amely a kormányt alakította. Nem jogos-e a feltevés, hogv minden pártszövetségben előbb-utóbb a legszélsőségesebbnek politikája érvényesül? A pénz cs politika szoros összefüggése és az egészséges pénzügyi politika diadala az, hogy ma Franciaországnak polgári jellegű kormányzata van s hogy a kommunizmus és a Komunista párt fokozatosan tért vészit. A szociáldemokrata párt a parlament számra nézve legnagyobb pártja. Érthető volt,hogy a népfronthoz tartozó pártoknak a mult évtavaszán bekövetkezett nagy választási győzelme ulán a számbelileg legnagyobb párt adta a miniszterelnököt és szabta meg döntően a kormányzat iányát. A fancia kormánvnolitika teljesen iránvt változtatott és bekövetkezett a „l'espérienrc BIum"-nak nevezett gazdasági és pénzügyi kisérlel korszaka. Gvors egymásutánban valósullak meg a radikális, szociális ref< rmok, a negyvenórás munkahét, a fizetéses szabadság, a munkabéresveztelő és döntőbíróságok kötelező igénybevétele és sok egyéb szociális intézmény. Ezek az uj reformok eleinte fel sem mérhető uj terheket raktak" a gazdásági élet vállaira. De épp ugy terhelték nz államháztartást is. Mindezek következtében a belföldi árak rohamosan emelkedtek, az export a magas termelési költségek mellett lehetetlenné váll. — az emelkedő árak dacára sok iparág csökkenteni, vagy egészen beszüntetni kényszerült üzemét. Az „expérience Blum" ama feltevése, hogy a munkabérek emelése maga után fogja vonni a vásárló erőnek fokozását a közgazdaság- egész vonalán, s ezzel „folkmblizzák" a gazdasági életet, aminek nvemábon ui prosperitás fog iotoittkezni, nem vált valóra. Cassel. a híres svéd közgazdász szavai igazolódtak be, aki azt hangoztatta. hogv a munkabérek emelésének nem megelőzni. hanem követnie kell a konújnkttira rmelkeflécét Munkabérek séges fn)vnmat. ha ez a túrát követi nyomon. T.eon B'um kormánya né<?v hónapos uralma Titán az előtt a helvzet előtt állott, hogy a mindenkor károsnak és veszélyesnek hirdetett devalvációt maga volt kénvtelen megvalósítani. Más kisegítő ut nem kínálkozott, hogy megbénult exportkereskedelmet fellendítése és nz eladósodott államháztartás helyzetér könnyítsen. A „törvényesített kifosztás", a devalváció ide!«Vnes.en lehetővé tette a kormánv számára azt. hogv- a szociális reformok megvalósítása terén is tovább haladhasson. A devalvációnak hatása azonban gyorsan elenyészett. mert »z okok állandóak maradlak, nz okozati eredmé,nvek sem késhettek. A szociális reformok ingyors megvalósítása az államháztartás megterhelését, az árak további emelkeeme'ése akkor egészmeginduló konjunkvábbi ujabb dését, az exportkereskedelém megbénulását, a tőke és vállalkozó kedv bizalmának megrendülését vonta maga után, aminek folyamápyaként a magángazdaság várt fellendülése helyett bekövetkezett gazdasági depresszió újból megingatta a francia frankot. A francia politikai közvéleményre mindig jellemző egészséges józan felfogás, a hires „bon sens francais" tudatára ébredt annak, hogy az eddig elért szociális reformokat és eredményeket a gazdasági életnek most már hosszab időn keresztül meg kell emésztenie, s hogy a gazdasági élet ütemét fenntartani csak ugy lehet, ha a szocializálásra törekvő pártokkal szemben egv polgári irányzatú uralom visszaállítja a tőke és a vállakózás bizalmát. Jött tehát a Cbautemps-kormány, amelvnek pénzügyminisztere radikális visszatérést hirdetett a klasszikus és liberális nemzetgazdasági alapigazságok felé. Ez a kormánv azt hirdette, hogy véget kell vetni a kísérletek korszakának, a gazdasási élet központi iránvitásának. Hirdette a kísérlet tapasztalatai után azokat a klasszikus nénzügvi igazságokat, hogy a pénz értékállandóságát csak egyensúlyban tartott államháztartással és a külkereskedelem egyensúlyával lehet biztosítani. — s hogv a manipulált pénzzel, a pénz belső értékének csökkentésével, a gazdasági élet helyzetén végeredménvben segíteni nem lehet, mert az envhülés csak átmeneti s visszahatása annál súlyosabb. Még abban sincs ellentmondás. hogy az uj francia kormánv pénzügyminisztere. Bon ne t ily igazságok hirdetése mellett juniusban a frank ujabb devalvációját vitte keresztül. ".V hátrahagyott adósságokat fel kellett számolni, a megrekedt gazdaság? élet vérkorinffóeőt uiaH> in iekcíóval mo" kellett indítani. Fzt a célt szoleál'a az uia+h devalváció melynek során az ui kormánv a frankot leakasztotta aranvfogasáról. A frank belső értéke ezidősreript nincs az arany valamely mennyiségéhez kötve, árfolyamát szabadon alakit ia ki a francia gazdasági élei irányában megnyilvánuló bizalom és a nemzetközi áru kereskedelem és hitelügyletek körében kialakuló kínálat és kereslet viszonya. Marad ez az állanot mindaddig, mig a frank az ugvancsak szabadon uszö fontster'mehez hasonlóan meg nem talál ia végleges helyzetét. Ma az a francia frank, nmeivel a nagy forradalom NT-ik évének Oc-minal hónaniában alanitottak meg 322 milligramm aranytartalommal. mindössze ennek éppen egytized részét. 32 milligramm aranyat ért. A francia kormányok változásán és a francia frank katasztrófáján keresztül a középeurópai ember számára két nagy igazságot dokumentál a mai Franciaország gazdasági és pénzügyi helyzete. Igazolta azt, hogv a gazdasági élet tőrvényei erősebbek a pártok párturalmi törekvéseinél. A gazdasági elet szükségessége győzött a szélsőségre törekvő pártok hatalmi lusáján. Mert amikor a gazdasági és pénz..ügvi helyzet katasztrofálisra fordult, a szélső pártok minden rázkódtatás nélkül engedték ái a hatalmat a mérsékelt nolgári kormányzatnak. amelv a tőke és vállalkozás bizalmának uiraéledését, a gazdasági elet fokozatos megerősítésének, de egyben nz elért szociális reformok megőrzésének igéretét hozta. A szakadék szélére iutott franeía frank tehát legyőzte a pártokat, a pénz legyőzte a politikát. A jeleidegi francia kormány gazdasági pregrammja egvuttal bizonyítéka annak az igazságnak is, hogv a pénz manipulálásával járó minden kísérlet, a gazdasági élet klaszszikus törvényeivel szemben való bármily törekvés előbb-utóbb meghiusul. A ChautempskorntYmv bűnbánóan térili vissza a francia gazdasági közvéleményt a nemzetgazdaságtan változatlan érvényű igazságaihoz, elsősorban az értékálló pénz biztosításának céliához, melvnek előfeltétele az egyensúlyban tartott államháztartás és exportkereskedelem és a r,nzdasáei élet törvényeinek szabad érvényesülése. A francia pénzügyminiszter egvik legutóbbi beszédében hirdette: leiért a kísérletezések korszaka, a gazdasási élet kipróbált, regi törvényeinek uralmát kell visszaállítani. Kártérítési pert indítottak a Hangya ellen a dunántuli gazdák 115 ezer pengőt követelnek szerződésszegés cimén (Budapesti közgazdasági szerkesztőségünk jelentése.) A budapesti törvényszék az elmúlt napokban tárgyalta a Dunántuli Gazdák Termelő és Értékesítő Szövetkezetének a Hangya ellen indított kártérítési perét. A kereset szerint a Hangya ezév elején megállapodási kötött a szövetkezettel, hogv a német lószállitásokat együtt bonyolítják le. A Hangya néni teljesítette a Dunántuli Gazdákkal szembort vállalt kötelezettségét, a megállapodást megszegte, mert a németországi lószállilásokat az ő megkerülésükkel bonyolította le s igy a Szövetkezetet 115 ezer pengő kár érte. A keresethez becsatolták a február 21 -én kelt megállapodást, amit Wünscher Frigyes, a Hangya vezérigazgatója irt alá s e megállapodásban at Hangya kötelezte magát, hogy a lószállitásokat a gazdák szövetkezetével együtt bonyolítja le. , A Gazdák ügyvédje a kereseti állítások igazolására számos tanú kihallgatását kérte, többek között Darányi Kálmán miniszterelnököt és Kunder Antal külkereskedelmi hivatali elnököt. A biróság a tárgyalást elnapolta s rövidesen dönt az indiványok felett. Közgazdasági körökben nagy érdeklődéssel várják e ner fejleményeit annál is inkább, mért a Hangya gvakran hangoztatta, hogv az általa monopolizált külföldi lószál Itt ásóknál őt csak a gazdaközönség érdekei iránvit'ák s' ugyanakkor az köztudomású. IIORV különösképép a németországi lószáttitásoknál a Hangya rendkívül nagy hasznokat ért el. Gye\meJlet a napfájtai e&aáKHi vétek! Ósszel és télen hanaui .,mesterséges magaslati nap". Vigyázzunk, csak eredeti hanaui lámpát! kapható a szaküzletekben. kérjen képes ismertetést Vezérképviselet: SIEMENS, kvorclámpoosztá'y Budapest. Vt. kér, Nagymeii-v co 4. rám * fáifrgket: JkEC-Unió Budapest V. Rudolf-tó; 4