Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-21 / 266. szám

8 dt\ magyarország Vasárnap, 1937. november 2í. fakor fesszor —, ha már nem lehet titkolni, a Nobel-dijat... — És mondd kérlek — húzódott diszkré­ten közelebb vidám doktorunk —, ha mond­juk tegnapelőtt azt mondtam volna, hogy megnyered a Nobel-dijat, ígértél volna be­lőle 10 ezret? — Hát persze... 1 — Akkor kérlek — csapott le dotorunk —, adj most 5 ezret... Gyermekjátékok a legnagyobb választókban Széchenyi tér 11. (Városi bérház) Tekintse meg vételkényszer nélkül raktáramat. ABC, Hormas, Kalász, Városi Jóléti utalványok érvényesek. Ö^allanfargöiirm Szeged sz. kir. város területén 1937 november 13-tól 20-ig a következő ingatlanok cseréltek gaz­dát: Haska Lajosné eladta a szegedi gőrőgkatolikus egyháznak a Csongrádi-sugárut 16. számú házát 259 n. öles telekkel 15.000 pengőért. Kocsis Islván és testvérei eladták Bagits Sán­dor és nejének a Makkoserdő düjőben lévő 1369 n. öl föjdjüket, 23.10 K kat. tjövedclemmel, 2053.50 pengőért. Ifjú Bózső Jízsef eladta dr Fülöp Pálnak a Delelő dűlőben lévő 1088 n. öl földjét, 18.36 K kat. tjővedelemme), 1632 pengőért­Zsigmond József eladta Hunyadi Ferenrnének a Bajlagitó dűlőben ]évő 548 n.'ől földjét, 2.94 K kat. tjövedelemmel, 600 pengőért. I'app Istvánné Tandari Rozál eladta Hunyadi Fcrcncnénck a Baktó dűlőben lévő 548 n öl föld­jét, 428 K kaf. tjövedclemmel, 600 pengőért. Érdekes verseny lesz Az olvasó bizonyára futball, birkózó, vagy talán repülőversenyre gondol, melyek szinte lemaradhatatlan szórakozásai a mai jckordteljesitményekért lelkesedő ember­nek. Elgondolásban egészen uj, de főleg iz­galmas „sportverseny" lesz most Szegeden, mely versenyt a változatosság kedvéért egyik magyar rádiógyár rendezi. A Magyar Teleíunken rádiógyár ez, mely különös ver­senyével a rádiózó közönség nagy táborát fogja megmozdítani. Ez az amerikai stilu­1 su „sportverseny" abból áll, hogy egy uj­tipusu Teleíunken rádiókészülékkel az éterben kell „vadászni" és aki a legtöbb adóállomást „ejti" el, az e szórakozáson ki­vül még 100.— pengő jutalomban is része­sül. Ezt az érdekes „rádióversenyt'' a Te­, lefunken gyár a helybeli Teleíunken rádió­kcreskedőkkcl karöltve rendezi, akik a „versenygépeket" vételkötclezcttség nélkül bocsátják a pályázók rendelkezésére. Elis­merésünket fejezzük ki a Magyar Teleíun­ken rádiógyár vezetőségének, mert ez kitű­nő gondolat, a rádiót még jobban népsze­rűsíteni fogja, a rádiókul túsznak pedig sok-sok uj barátot fog szerezni. Amint értesülünk, a készülékek szétosz­tása már megkezdődött, a pályadíj odaíté­lése pedig f. évi december hó 15-én fog megtörténni. A részletes pályázati feltéte­leket a helybeli Teleíunken rádiókereske­dők bocsátják a nagyközönség rendelkezé­sére. A pályázaton résztvehetnék — a szu­pcr-rádiótulajdonosok kivéve — mindazok a rádióelőfizelök, akik rádiókészülékeiket 1935 szeptember hó 1-c előtt vásárolták, vagv akinek 1935. év előtti tipusu rádióké­szüléke van. A még nem-előfizetők pedig az esetben, ha legkésőbben a pályázat le­jártáig a m. kir. I'ósla rádióengedélyét megszerzik. Horváth József és neje eladták Kurucsai Mihály és nejének az örhalom dűlőben lévő 1 hold: 763 n. öj földjüket, 13.15 K kat. tjövcdelcmmel, 1100 pengőért Gábor MLhályné eladta Császár Putyi Sándor és nejének a Röszke dűlőben lévő 358 n. öl föld­jüket 572.80 pengőért. ökrös Antalné eladta Sárkány Istvánnak a Nagyszéksós dűlőben 936 n. 61 földjét, 6.29 K kat tjövedelemmel, 300 pengőért. Fazekas Mihály és neje eladták Dobó István és nejének a Váradi-ucca 26. számú házukat 167 n. öles tejekkel 3944 pengőért. Paragi Ferenc és neje eladták Balogh Mihály­nénak a Kolb dűlőben levő 1 hold 800 n. öl földjüket, 5.25 K kat). tjövedelemmul, 700 pen­gőért Bórcsök Andrásné és társai eladták ifjú Kislu­kács János és nejének a Rácok dűlőben lévő 1297 n. öl földjüket, 7.32 K. kat. tjövedelemmel 518.80 pengőért. Piókcr Antal eladta Kasza Jánosnak" a Kecs­kés-telep 4. számú házát 200 n. öles telekkel 2550 pengőért. Kovács Katona József és nej eladták Piőker Aníal és nejének a Pulc-ucca 30. számú házukat 450 n. öles telekkel 5000 pengőért. Vörös Lajosné eladta Tat^r Sándornínak a Csuka-ucca 25a számú házát 116 n. öles telekkel 3400 pengőért. Nagvmihájy Vincéné eladta Varga Lalosn'énak a Molná r-ucca 22. számú házát 271 n. öles te­lekkel 1200 pengőért. Hegedűs Antalné eladta Csányi Péter és nejé­nek a Ralástya dűlőben lévő 7 ho]d 800 n. öl földiét 5500 pengőért­Bárkányi lllésné eladta őrt. Hegedűs .Tánosné­nak a Külső Szatymaz düjóben lévő 1265 n. öl földjét, 4.62 K kat. tjövedclemmel, 918.75 pen­gőért. Pernyés Istvánné eladta Múltra Ferencnénck a Zákány 105. számú házát 8 hold 1543 n. öj földdel, melynek kat. Ijövedelme 68.17 K, 6600 pengőért. Tófh Mihály és tsal eladták' Kéri József és nejének a Tari dűlőben lévő 1475 n. öl földjüket, 424 K kat. tjővedelemme], 800 pengőért Szabó István eladta Hamza Antal és nejének a Kaíona-ucca 9 számú házát 157 n. öles telek­kel 3000 pengőért. Dr. Gróf Árpád e]adta Farkas Istvánnak a Nagyszéksós 33. számú házát 1334 n. öl földdel 1100 pengőért. Vitéz Papp László eladta Vass Irénnek az Alpár dűlőben lévő 1143 n. ö] szőlőjét, 21.42 K kat. Ijövedelemmel, 2350 pengőért. annnt ur> it'vaf és egyenruha­szabéség PotSvennéF, Saeged, FeVetesM uoca 15. Telefon: 14—23 Cserkész 6a katona Cikkek r «'». Fagyálló autóolafok minden kocsihoz megfelelő minőségben F^ko'aj — Fékszalag — Hőeilenző. Afbestlemez tfupcréría borké* (Káliummclabisulfit) legjobb beszerzési forrása: RUH VILMOS cég Mikszáth Kálmán u. 9. (Paprikapiac sarok.) LCSÚBB, MINT Sl FO! Kérjen még ma díjtalan bemutatásra: For« tuna-iamport petróleumait (znton­kóly ié»Í! HirmiLven petróleamfózőre fel­exereihetó r orlunn-rndlólorl (füifi­teetet). — Nem kormoz nem tóétól, szagtalan! Hossza részletfizetés, olcsó firak. Kgyedirusitó: MARK OVIC/ mérnók, TIsra uajos körút 41 PÁRISI LEVELEK (A nagy magyar emigráció kicsiny drámái) i. Erzsébet, kis mindenes cseléd... »Kilenc éves korától fogva ugy dolgozott, mint egy barom« — mondotta tegnap a szájnál tör­vényszék birái előtt az ügyvédasszony, — Kozma Erzsébetet, a kis magyar mindenest védve, aki megölte a munkaadóját, a párisi magyar munkást, mert az a neki kölcsönzött pénznek csak egy ki­csiny részét adta vissza. Hosszú kést mártott az adós szivébe Erzsébet, a kis mindenes... >Kilenc éves korától fogva dolgozott, mint egy barom...* Látom: egy nap egy finom őnagysága* jött a városból, aranygyűrű az ujján, selyemruha rajta...* És ők oly nagyon szegények voltak és Erzsébet elment a nagyságával a messzi, félel­metes városba, aztán mosott, főzött, gyereket ci­pelt, súrolt, egyre csak súrolt, mosott, főzött és a konyha földjén hált vagy a »cselédszobában*. Aztán megnőtt, csinos fitosorru leány lett be­lőle, egy napon elszegődött Franciaországba... Erzsébet, kis magyar mindenes... Mi mindent vont meg magától, hogy félretehessen az évek alatt pár ezer frankot? Mire vágyott, amit majd egyszer, mikor még több gyűlik össze, meg fog venni? Mennyi szerény örömet, mennyi naiv kí­vánságot fojthatott el; nem, nem, inkább tegyük félre ezt a tiz frankot, — lám most száz fran­kom van együtt... És este, mikor sajgó tagokkal ült izzadságszagú, kemény, cselédi vaságyán, tán számolgatta, forgatta a zizegő papirospénzt, a csillogó tizfrankosokat, a középen kilyukasztott aprópénzt... Tán ez volt az estt öröme­Erzsébet, kis magyar mindenes »jósziwel« adta honfitársának a megtakarított vagyonkája felét, segíteni kell egymáson annak, aki messze a ha­zájától bajoskodik, egy-e? A honfitárs üzletet nyit a pénzen és Erzsébet pénze megsokszorodik. Ta­lán hazamehet, otthon, a faluban kis házat fog venni, ura lesz, gyerekei... Homályosan emlékszik egy ftura, akivel olykor a réten kóboroltak... Azóta már megnőtt... Talán még nem házaso­dott meg... Az üzlet azonban rosszul ment, a honfitárs csak egy igen kis részét adta vissza a kölcsönadott ősz­szegnek... ö, gondolják meg: most mindennek vé­ge, nem lehet házat venni, nem lehet haza­menni... Erzsébet, a magyar mindenes cseléd, dolgozott, mint egy barom: kilenc éves volt, mikor cselédi sorba jutott. Nero tanították semmire másra, mint cse'.édi munkára. Ha fájt valami: kiabált, nem mosolygott udvariasan, kiabált: adja vissza a pénzem, adja vissza!... És nem csókolta képen, akit meggyűlölt. A honfitárs erre az épp kezében tartott rocska vizét az arcába tódította... Ilyen durva cseléd, no lám! Sérteget az istenadta! Megtörülközött, átöltözött Erzsébet, a kis cse­léd, aztán ment, ment, mintha álmodna, vett egy kést és belemártotta... belemártotta a gonosz, érthetetlen sors, a szörnyű világ, a rettenetes cse­lédi sor, a sok-sok gonosz ember szivébe... De ezt nem értette meg Erzsébet, idegenbe szakadt kis magyar mindenes. Megértette azonban a francia törvényszék, amely a gyi'kos Kozma Erzsébetet enyhén ítélte cl. ötévi fogságot és ötévi kiutasítást kapott. R. Barta Irén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom