Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-19 / 264. szám

Péntek, 1937. november 19. OÉI. MAC YARORSZAG 3 Azonnali iníézfecűésre van szükség a szegedi (nzifakaszírófa elhárítására A fakereskedők küldöttsége a polgármesternél — Telefontárgyalás a kereskedelmi minisztériummal (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi fakereskedők küldöttsége a szerdán tartott értekezlet határozata alapján — amelyről tegnap részletesen beszámoltunk —, csütörtökön délelőtt fölkereste hivatalában dr. Pálfy József polgármestert, hogy sürgős intervencióra kérje fel a katasztrofális tüzifahiány megszüntetése érdekében. A küldöttség tagjai részletesen tájékoztatták a polgárrüestert a helyzetről. Elmondották, hogy Szegedet szerencsétlen földrajzi helyzete és a tüzifaellátás lehetetlen rendszere sodorta a mai katasztrofális helyzetbe. A tüzifaegykéz kiverekedte a fa árának maximálását, ennek pedig az lett a következménye, hogy a román faérdekeltség csak oda szálld fát. ahol a legnagyobb fuvarköltséget takaríthatja meg. Mivel pedig Szeged távol esik azoktól a határállomásoktól, amelyeken keresztülfutnak a faszállitmányok, Szeged nem kap román fát, pedig a dunántúli fatermésre sem számíthat ugyancsak a nagy fuvardijak miatt, Így teljes mértékben a román iára van utalva. A román érdekeltség csakis abban az esetben lenne hajlandó leszállítani a rendeléseket, ha husz fillérrel többet kapna a fáért mázsánkint, ez viszont csakis ugy volna elérhető, ha a kormány a fa behozatali vámját legalább husz fillérrel leszállítaná. A helyzet ma Szegeden az, hogy az egész készlet legfel jebb 25 vagon, a szükséglet ezzel szemben mintegy ötezer vagon. A küldöttség arra kérte a polgármestert, hogy lépjen sürgősen érintkezésbe a kereskedelmi miniszterrel és kérjen azonnali intézkedéseket. A polgármester ki jelentette a küldöttség előtt, hogy ismeri a tüzifaprobléma minden részletét és a helyzetet maga is katasztrofálisnak tartja. Azonnal felhívta telefonon Bornemisza Géza kereskedelmi minisztert, mivel azonban a miniszter nem volt a hivatalában, titkárjával ismertette a szegedi helyzetet. A miniszteri titkár megigérte, hogy azonnal tájékoztatni fogja a minisztert a kérdésről és tolmácsolni fogja a miniszternek Szeged hatóságának azt a kérését, hogy sürgősen tegye meg a katasztrófa elhárítására alkalmas intézkedéseket. Bejelentette a polgármester azt is, hogv* a szegedi fakereskedők küldöttségileg kívánják felkeresni a minisztert. Bornemisza miniszter titkára közölte a polgármesterrel. hogy a kereskedelmi miniszter telefonon fel fogja hivni Szegedet és akkor mondja meg, hogy mikor fogadhatja a küldöttséget. A nemesen íredsierhesitett felsőház az alkofmáiinossdg legnehezebb feladatai közé tartozik Rassay Károly nagy beszéde a felsőházi javaslat parlamenti vitájában Budapest, november 18. Nagv érdeklődéssel kisérték a képviselőház csütörtöki ülését, ekkor mondta ei Rassay Károly nagy beszédét a felsőházi javaslat vitájában. . Az ülés első szónoka Buchinger Manó volt. Ez a törvényjavaslat ujabb lépés a reakció felé — mondotta. Külföldi példákra hivatkozva, kijelentette, hogy az alkotmányosság klasszikus hazájában, Angliában, éppen az ellenkezője történt annak, ami nálunk. A néplcépviselettől való félelem Iragikus következményekkel járhat az országra. — Az 1926-os felsőházi törvény indokolása szerint — folytatta — a felsőházra azért van szükség, mert a képviselőház összetételében nincs meg a biztosíték arra, hogy a Házban jogtudósok is h(?lyet foglalhassanak. Kérdezem, mióta jogtudósok az arisztidek? Sztranyavszky elnök: Tessék tartózkodni olyan szavak használatától, amelyek nem méltók arra, hogy a képviselőházzal szemben elhangozzanak. Esztergályos János: Miért? Nagyon szép név az Arisztid. Buchinger után Antal István beszélt. Azt fejtegette, hogv 400 év óta most jutunk először abba a helvzclbe. hogy a saját érdekeink szemmeltartásával járhatunk el, nem kell tekintettel lenni sem közös ügyekre, sem nemzetiségekre, sem dinasztiára, dualizmusra... Farkas István: Csak a latifundiumok érdekeire! Antal István: A nemzeti akarat egyetlen helyes és igaz kifejező formája: maga az alsóház, a szélsőséges forradalmi szenvedélyek, tömegindulatok elhatalmasodása ellen egyetlen komoly ellensúlyozó észköz van: a képviselőház alkotmányos működése. A javaslat elfogadása mellett szólnak azok a tapasztalatok, melyeket a kétkamarás rendszerrel szereztünk. Azzal fejezte be besédét. hocv a kénviselöháznak a haladás szellemében kell együttműködniük. Sulyok Dezső: Éljen a politikai mimikri nagymestere! Rassay beszéde Rassay Károly szólalt fel ezután nagy érdeklődés közben. — Antal képviselő ur beszédének elméleti megállapításaival egyetértek — kezdte Rassay —, de felszólalása mégsem nyújtott olyan zavartalan élvezetet, mint tegnap Illés képviselő Széchenyi Mozi -ua ós mindennap! A magyar filmgyártás diadala! A kölcsönkért kastély Pékár Gyula hallatlanul mulatságos regénye filmen Főszereplók: Tolnay, Turay, Rajrrey, Ráday Kabos, Juhász, Makiáry, Dr. Hosszú és Va szarv P.ri 5, 7, 9 Belvárosi Mozi Péntektől hétfőig A Fox filmgyár kiemelkedő alkotása A hetedik mennyország Szerelmi iáték. Fősz. Sl 1QME SIMON és J. ^tewart _ Xorzó Mozi Még ma L sieuxi kis szent Teréz 4iibiwuenceft u? mm IS. CSAK A VILÁGOS FEJ VÉDJEGYŰ ^ÖPORRfll ^ "^készült SÜTEMÉNYT SZERETIK. u r beszéde. Ennek az a magyarázata, hogy Antal képviselő ur elméleti megállapításaival szemben nem tudtam elfelejteni azokat az emlékekét, amelyek az ő megelőző politikai szerepléséhez fűződtek. — Valahogy ugy éreztem magam, mintha egy véres ipar érdemes vezetője nyugalomba vonul, azután az Állatvédő Egyesület elnöki székébőj mond költői lendületü szónoklatokat. (Nagy derültség az egész Házban.) Sulyok Dezső: Holnap azután esetleg uj ra kezébe veszi a taglót. — Ha a magyar közéletben az alkotmányjogi problémák iránt kevés a megértés, annak az elmúlt rendszer az oka — folytatta —, az a korszak, amely a parlamentarizmus gondolatával szemben a totális állam gondolatát igyekezett propagálni. Egy ilyen rendszer elmúlása után ülünk itt és foglalkozunk egy javaslattal, amelynek lényege a parlamentarizmus megmentésének gondolata. Én a kétkamarás rendszer hive vagyok, kritikám tehát nem az intézmény gondolata ellen irányul. A parlamentáris kormányzat alapelve a nemzeti közvélemény érvényesülése, a nemzeti akarat érvényre juttatása. Ezután arról beszélt, hogy a kétkamarás rendszer védelmet jelent az önkény ellen. Nemcsak az egyesek önkénye ellen, hanem a többség önkénye ellen is küzdeni fog. A többség önkénye néha elviselhetetlenebb, inint a kisebbségé. Ha a többség elveszti erkölcsi tartalmát, az sokkal nagyobb katasztrófa a nemzetre és reménytelenebb helyzetet teremt, mintha egy kisebb csoport ragadja magához átmenetileg a hatalmat. — A helyesen megszerkesztett kétkamarás rendszer a nemzeti akarat érvényesülésének biztosabb eszköze, mint az, ha kizárólag a primitív módokhoz fordulnánk és az egykainasás rendszert épitenénk ki. De a helyesen megszerkesztett felsőház az alkotmányosság legnehezebb feladatai köze tartozik. — Helytelen az a beállítás, hogy a felsőkamara bizonyos tekintetben a fék szerepére hivatott. Már csak azért is helytelen ez a felfogás, mert abból indul ki, hogy a haladás mindig veszélyes és a konzervativizmus a nemzet érdeke. — Téves az a felfogás, hogy a képviselőháza haladás kamarája, a felsőház pedig a konzervativizmusé. A felsőháznak is magában kell foglalnia az állami és társadalmi rend minden alapelvét, éppen ugy, mint a képviselőháznak (Helyeslés.) — Soha sem fogom elismerni ~— folytatta Rassay —• hogy az a felsőházi tag, aki működésének alapját a születés jogcímén egészen szűk kör megbízásából, vagy a Szentháromság szoborhoz való esetleges hozzájárulás révén kapja, mennyivel jelent több értéket ennek a nemzetnek"életében, mint akármelyik képviselőtársam, aki a választópolgárok ezreitől kapja megbízatásit. (Taps ti baloldalon.) — Az 1926. évi felsőházi törvénynek az a főhibája. hogy a méltányosságokra és kinevezésekre helyezte a fősúlyt. A felsőház mai öszszetétele mellett nem felelhet meg annak a követelménynek, amelyet tőié el kell várni" a végrehajtó hatalommal szemben való függetlenség és a népnél való kapcsolat. Rassay ezután a titkos választójogtól beszélt. I — Amikor a titkos választóioa üeve iohfirnl