Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-19 / 264. szám

4 dél magyarorszag Péntek, 1937. november 19. és balról, fentről és lentről az érdeklődés előte­rébe került, akkor kezdték emlegetni a garan­ciákat és kautáléknt cs teljesen önkényesen a felsőház kérdését is beálliiotlák a kaulúlék közé. M o j 7. c s János: A fékek meglesznek, csak a motor nem. Rassay Károly: A felsőház jogkörének ki­terjesztése talán aktualitást nyerne, ha a fel­sőház is demokratikus képviselete volna a nemzetnek. Dc ilyen irányban kételyeim van­nak. Ulcs József beszédében felhozod külföldi példák nem voltak elég meggvőzők. A belga példa sincs arányban a magyar felsőházi vi­szonyokkal. Horváth Zoltán: Ez balga szenátus, az meg belga szenátus. Itassa v Kárnlv: Lehetetlen, hogv 160 egyén 38 tagot választ a felsőházba születési jogok alapján. A kinevezési jogot perhorresz­káloin, a méltóságok nagv erkölcsi erejét elis­merem. , — Nem fogadom el általánosságban a javas­latot, mert a két Ház összeütközése esetére ja­vasolt együttes szavazás semmi garanciát nem nvujt arra. hogv a nemzeti akarat érvényesül­jön. Furcsa eredményre vezethet az ilyen együttes szavazás. Ha nz összeütközést a két Ház együttes szavazással dönti el, akkor leg­alább is a számarányokat rögzíteni kell. Er­kölcstelen és méltatlan, hogy a törvényhozás­ban nagv kérdésekben titkosan kell szavaznia. A titkos választójog is elbuknék ilyen együttes szavazás cselén. Inkább maradjon rendezetle­nül ez a kérdés, ha nem tudunk megegyezni, minthogy ez benne maradjon a javaslatban. A junktimról beszélt ezután, amelynek meg­teremtését a választójoggal kapcsolatban tartja logikusnak. — Tudom — mondotta —, hogy a miniszter­elnök jóhiszeműen igéri ennek a naptári év­nek végére a választójogi törvényjavaslatnak a benyújtását. De az ember halandó, fizikailag és politikailag is és megtörténhetik, hogy előbb osz­latják fel ezt az országgyűlést, mint megoldaná a választójogi törvényt. Kérte végül a kormánytól, hogy ne rögtönöz­zön közjogi javaslatokat. Nem fogadja el a javaslatot, mert cz ncin a fejlődés utiát biztosit ia, hanem barrikádokat emel a fejlődés utla előtt. Rassay beszédét a baloldal lelkesen meg­tapsolta. A képviselők odasiettek Rassayhozés melegen üdvözölték. Lakatos Gyula beszélt ezután. Téved sze­rinte a közvéleménynek az a része, amely a két első alkotmánviogi törvényben korrekti­vuniot lát a titkos válaszlójoggal szemben. Erő­síteni akarjuk a törvényhozás mindhárom té­nyezőiét, dc nem egymással szemben, hanem azért, bogy biztosítsuk harmonikus együttmű­ködésüket. A Ház ülése délután két órakor ért véget. Holnnn délelőtt folytatják a felsőházi javas­lat vitáját. 100 esztendő pótadója kellene az ujszentiváni községháza felépítéséhez... (A Délmagyarorszdg munkatársától) K Tisza —Maros háromszögben van egy kis darab a Bács­kából: Ujszenliván. A 4000 holdas határon, amely 55.000 pengő füldadóalap után adózik, ma min­den megterem és szorgalmas népe évek óta rá­jött a haladó idők követelménycinek megfelelő gazdálkodásra. Buza és kukorica helyett vetemó­nyeket ültet, a szemes termést pedig saját jószága számára termeli, hogy ezáltal munkateljesítményt is értékesítsen a szegedi piacon. Ezt máskép, mint tej és tejtermékek, baromfi és tojás, hizott ser­tések és sózott szalonna formájában elérni olt, ehol ipari üzemek nincsennek, nem lehet. Tóth Péter plébános és a falu vezetősége irá­nyítja a községet, amely bácskai jó liiréhez méltó szorgalommal igyeíueik értékesíteni munkáját. Ez a község seintc tartozéka Szegednek, földrajz; helyzeténél fogva is komo;y gazdasági tényező, inert utolsó állomás az elszakadt részek felc. AZ aránylag rendezett főucca egyik düledező állapotban lévő alacsony deszkakeritése mögött, mélyen az udvar belsejében húzódik meg az épü­let, amelynek zsindely és cserép teteje alatt ro­gyadozó falak, egyszerű, udvarra nyiló gyalulat­lan ajtója felett látni a felírást: „jeggzói hivatal". Az ajtó körül mindenütt omladozó vakolat, ha vakolatnak ]chct nevezni a cigány téli mestersé­géhez tartozó sárgombóateregetcst. Az ereszét az ajtóval egy magasságban áll és csurgatja az cső­és a hóiét a belépők nyakóba. Télen belépés előtt letördelik a jégcsapókat, hogy akadálytala­nul be lehessen ]épni az udvarról a jegyzői hiva­talba. Ezt a munkát alkalmasint a jegyzői kar valamelyik szorgalmas tagja végzi el. A ,,főbe­járattól" — amely az udvarról egyenesen a hiva­talba nyilik — jobbra van a „börtön" ajtaja, utána a tüzoltószeres fészer és talán hallgassuk el a többi mellékhelyiségek bejáratainak közeleb­bi megjelölését, mert amit az ajtó mögött mutat nz épület, nz is emp'ésre méltó: fejmagasságbnn álló igazi tanyai mestergerenda. Ha nem vigyáz az idegen, hozzávágja a homlokát, a jegyző rámond­ja: hoppá, meg tetszett ütni a fejéi? Ejnye, ej­nye. hát hogy nem lehet vigyázni . . . Igy ncz ki fönt a jegyzői hivata), lent pedig felismerhe­tetlen szinü hajópadlózat lehet. Hajópadlózal azért is, mert minden egyes palánknak a széle kiemelkedik. Kisebb csónakok ezek egymás mellé rakva, de el kell ismerni: nagyon megfelelnek a célúak, nicrt ha a kopott küszöbön át nagyobb Vízmennyiség folyik be a főjegyzői hivalalba, ak­kor sem történik fennakadás. A főjegyző és a többiek — miután meg van már a kellő gyakor­latuk hozzá — a felkunkorodó padlószéleken járnak-kejnek anélkül, hogy komolyabb vizben gázolnának . , . Ez Ujszentiván község városháza-épülete. Jól esik kijönni belőle és játni a körülöi'-te sorakozó házakat. A jegyző is irigykedik a „kis viskókra". — Nekünk is lehetne rendes épületünk — jegyei meg Nikolovics Sándor jegyző —, hiszen megvannak a tervek, de 25.000 pengőbe kerülne cs ha a pótadóból akarnánk megépíteni, akkor kerek száz esztendő kellene hozzá . . . Kölcsönt pedig nem kapunk erre a célra. Megjegyzem, hogy nem is olyan kibírhatatlan ez az épület, legfejjebb azoknak szokatlan, akik újonnan jön­nek ide, de 20—25 év után mindenk\ megszokja és megszereti • • • Hz iskolaszék a megüresedett tanítói állások sürgős betöltését kéri (A Délmagyarorszdg munkatársától.) X községi iskolaszék csütörtökön délután ülést tartott, ame­lyen a folyó iskolaügyeket tárgyalta je. A bizott­ság tudomásul vette az elnökség jelentését, amely szerint annak a mükedvojöi előadásnak, ame­lyet dr. Pap Róbert egyik régebbi felszólalásának a hatására rendeztek meg, öt-hatszáz pengő be­vétele volt. Ezt a tekintélyes összeget eredeti ren­deltetésérc fordították, tankönyveket vásároltak azoknak a szegénysorsu gyermekeknek, akik nem vehették meg a drága könyveket. A műkedvelő­előadás szép anyagi eredménye ezt a súlyos kér­dést csaknem teljes megoldáshoz segitelte. Az ü]ésén ismét szóbakerüit az is, hogy igen sok megüresedett tangói és tanítónői állás van a szegedi iskolákban. A bizottság elhatározta, hogy részben a tanilás eredményének biztosítása, részben az állástalan tanítók elhelyezése érdeké­ben javaslatot terjeszt ismét a város hatósága utján a kultuszminiszter elé cs Acrj a mcgürcsc­dell állások mielőbbi betöltéséi. űz elvesztett billiárdparti után ~ visszarabolták a pénzt 10 pengő, egy évi börfön (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Egy billiárparti epilógusa került csütörtökön a szegedi Ítélőtábla Juhász-tanácsa elé súlyos bűnügy for­májában. Fülöp József és lklódy József battonyai földművesek a mult év decemberében együtt bil­liárdoztak a vendéglőben Csoszor Flórián oda­való lakossal. Csoszor jobban kezelte a dákót és ennek az léit a következménye, liogy egyik par­tit a másik után nyerte meg. Amikor a játckotl befejezték, Fülöp nyolc pengőt vesztett. Ezt a pénzt pedig apja azzal a rendeltetéssel adta át neki, hogy fizesse be a bankba. Fülöp és Ikjódy hazakísérte Csoszort, aki Útközben még évődött is velük és atyai hangon oktatgatta őket a bil­Mrdjá'.ék fogásaira. A két ember aztán rátámadt Csoszorra, leteperte a földre és elszedték tőle a nála lévő 10 pengőt. Emiatt rablás cimén indult a legények ellen az ejjárás. A törvényszék előtt azzal védekeztek, liogy csak az elnyert pénzt akarlák tőle vissza­szerezni. A biróság elsőfokon 1—1 esztendei bör­tönre ítélte a két legényt- Az ítélőtábla a csü­törtöki tárgyalás után az elsőfokú ítéletet hely­benhagyta. <—o(jo— Bünügyi bonyodalom egy beteg tehén körül (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Érdekes kérdést kellett eldöntenie a bíróságnak csütörtö­kön. Bajusz Mihály és Bajusz Lajos földeáki mar­hakereskedők kerültek a biróság elé csalással vá­dolva. A vád szerint a nyáron gümőkóros tehe­net egészségesnek adtak el Molnár Imrének és ezzel neki jelentős kárt okoztak, mert Molnár kénytelen volt nemsokkal később kényszerlevágás ajá bocsájtani az állatot. A marbakereskedők ta­gadták bűnösségüket. Bajusz Lajos tagadta, hogy 6 adta volna cl az állatot, szerinte bátyja, Mi­hály lehetett az eladó és csak azért tévesztették össze vele, mert kettejük között feltűnően nagy a hasonlatosság. Bajusz Mihály elismerte, hogy az állatot 6 ad.!a el, tagadta azonban, hogy an­nak betegségéről tudott volna. A biróság több tanú kihallgatása után állatorvos-szakértőt hall­gatott meg, aki elmondotta, hogy a gümőkór kró­nikus folyamat, amely több hónapra vezethető vissza, a laikus azonban meg nem állapíthatta, hogy az állat beteg-e, vagy sem, még az esetben sem, ha a tehén köhögött. Különben js a sértett az áljatot zöld lucernaföldre pányvázta ki és aa állat a lucernától felfúvódott. Dr. Darvas Károly védőbeszédében a vádlot­tak felmentését kérte, mert sem a fondorlat, sem a vagyoni haszon szerzése fel nem lelhető a vádlottak ténykedésében. A kereskedők az álla- . ton 80 pengőt kerestek, a szakértő véleménye szerint egy ilyen vételnél ennyit a kereskedőnek meg kell keresnie. A sértett az állatszavatossági időn belül a polgári pert folyamatba tenni elmu­lasztotta és most büntetőuton akar érvényt sze­rezni követelésének. A biróság* a két vádlottat az ellenük emelt vád alól felmentette. Hátizsákok. vízmentes ponyva, lótaka­ró, halászháló, Stb. gyári áron Varga Mihály cégnél, Aradi-u. 4. RHEUMA, köszvény, csuz, isohias, izületi fájdalmait gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos törRöly fürdőjében. VIL, Dohány u. 44. Orvosi felügyelet Olosó pausálé árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Continental szállóban. Ismertetőt küldünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom