Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)

1937-11-18 / 263. szám

8 d 11 magyarország Csütörtök, 1937. november 446. TVffti>ltf>rv ts ^neműek, sokié- p03lák Testvéreknél lvJZHc^JLa^ JJjl Jl ICmlUi* le minőségben, olcsón s.échann .ér a kczésben volt ugy a kereskedelmi, mint a földművelésügyi piinjsslét jumiual, liogy Szegednek és a kamarai kerület tiszántúli részének tüzifaelláiésa biztosithaló Jegyen. Legutóbb a november 0-én tartott kamarai napon tettük szóvá a tüzifakérfjést flornemis:q (Jéjia kereskedelmi miniszter elö{!, aki Ismertette a folyamatban levő tárgyalásokat és a kormány által tervbe vett különböző Intézkedéseket. — Sajnos, még miplöte ezek az intézkedések hatásukat a legcsekélyebb módon is éreztethették volna, bekövetk^ett a Sel.«nek a? az intézkedése, ame]y szerint egyszerre visszalépett a függőben levő szállításoktól. Az esetről már tegnap sürgős jelentést tettünk q kereskedelmi miniszternek és előadtuk azt iá, hogy mindazok a törekvések, amelyek Szegednek magyar, vagy jugoszláv fáogl való ellátására irányultak, nem vetettek eredményre. A helyzet ma az, hogy ez<m már rendeletekkel és maximálásokkal nem lehet segíteni, Most, a tél küszöbén nincs Idő lieszsru tárgyalásokra, csak erőskezű intézkedésektől lehet segítséget várni. Jövőre pedig szakítani kell azt egykezes és monopóliumos próbálkozásokkal és egészen uj alapokra kell helyezni az egész lüzifakereskedelmet. A Nemzeti Hitelintézetnél Tóth igazgató a következő nyilatkozatot tette: Szerdán este a fakereskedők izgatott hangú értekezletet tartottak, amelyen hangoztatták, hogy a fakereskedők már hetekkel ezelőtt fi' Í

V címeztették a hatóságokat a veszélvre, a zónán figyelmeztetésüknek nem lett foganatja. Lendvay Sándor, aki a kereskedők megbízásából napokon keresztül tárgyalt a „Sel"-lel, felszólalásában feltárla a helyzet hátterét. A románok inkább qda szállítanak, ahol nagyobb a hasznuk a kevesebb fuvarköltség révén. A „Sel" a mult héten azt kérte a kormánytól, hogy a fa árát emeljék fel tiz tonnánként 20 pengővel, ezt a kérést a kormány nem teljesi* tette, q „Seb' viszont a régi áron nem ad el, A „Ser kérte a kontingensnek 3(100 vagonnal való felemelését, amit a kormánv szintén nem téliesített, pedig ez a mennyiség Szegednek volt szánva. Ha a kormány a behozatali vámból 20 nengöt visszatérítene a ,.Sel"-nek akkor hajlandó volna Szegednek is adni tűzifát. Javasolta, bogv a katasztrófáiig helvzet megoldása érdekéhen az értekezlet alakítson bizottságot, amely sürgősen keresse fel a polgármestert (.4 Délmagyarország makói tudósítójától.) A makói viltanykoncessjió meghosszabbításának kérdése újból aktuálissá vált, a város vezetősége és a pénzügyi ellenőr U villaniüRtaJeppel szemben fennál^ és 200.000 pengőt meghaladó áramdljtartozást rendezni kívánja. A két év előtt megszakadt tárgyalások újbóli felvételére, a város adósságának rendezési gondja mellett az a körülmény is közrejátszott, hogy rövidesen lejár ar. az idő, amely alatt a város a villamostelep modernizálására és karbahrlyezésére vonatozó igényeivel élhet, mert a koncesszió utolsó 10 évében már a telepet beruházásra kötelem! nem lehet. Budapesten n Tröszt irodájában értekezletre ilitek össze Kovács Izor, a Tröszt vezérigazgatója, Bud János, Jedavszkg Jenő, a .makói telep igazgatója, a város részéről pedig dr. Niketszky Jenő polgármester, Cserzy István miniszteri titkár, a város Dénziüiyi ellenőre, dr. SzuDoán Géza mi— Véleményem szerint a hejyzet rendkívül aggasztó és ha sürgős intézkedés nem történik, akkor katasztrófának nézünk elébe, az emberek az uccai fákat fogják kivagdosni és a kerítéseket fogják eltüzelni és aligha lesz elég a karhatalom arra, hegy ezt megakadályozza. A mult esztendőben 7000 vagon ia ÖU Szegedre, idén pedig a tavalyi visszamaradt fával együtt nem több, mint 2500 vagon. Tehát alig a fele van fedezve a szükségletnek. Még ha hozzávesszük azt is, hogy az általános fahiány rászorította a közönséget a hazai szenek használatára, még akkor is súlyos naivoknak nézünk elébe. Bach Miksa fakereskedő a következőket mondotta: — A dolog ugy áll, hogy a Sej. áremelkedést akar elérni, mert kétségtelenül a faárakban eltolódások állottak elő. Minden mázsa fa után 7Í fillér állami vámot kell fizetni. Értesülésünk szerint ha a kormány a vámot hajlandó volna mázsánkint 51 fillérre mérsékelni, akkor adna fát a Sel. A jelenlegi helyzet katasztrofális, úgyszólván teljesen fa nélklü áll a város, a raktárak üresek, a készjetek, 20—50 mázsák egyáltalán nem jöhetnek számításba. Ami a legérdekesebb, a Sel. nem is köteles szállítani, a megállapodásokat ugy kötötték meg , ,, cs intervencióra kérje fel, kérje meg a váró* országgyűlési képviselőit is, hogv vezessék » bizottságot a miniszter elé, ahol feltárják a helyzetet. Dr. E n g e 1 Sándor azt hangoztatta, hogy a • Sel" szerint a liiánvnak az elmaradt belföldi fa az oka. Dr. Tóth István szerint a magyar fa nem gravitál Szegedre, a roraán fának Kellene. ellátnia Szegedet. A jelenlegi hiány mintegy 5000 vagon és ezt a hatalmas mennyiséget egyelőre nem lehet előteremteni. Több felszólalás után Lendvay indítványát az értekezlet elfogadta és megalakította a bizottságot, amelynek tagjai lettek: dr. Tóth István. Lendvay Sándor, dr. Engel Sándor, Erdélyi András, Korányi Pál, Halász János, D a c s ó Arnold és Juhász János. A bizottság csütörtökön felkeresi a polgármestert, a város képviselőit, majd Pestre utazik, hogy a szükséges lépéseket megtegye. niszterl számtanácsos és Szabó Imre városi főmérnök. A tanácskozás célja az volt, hogy az alapvető kérdésekben egyezzenek meg, hogy ezen a megegyezésen felépítve elkészíthessék a kqnceszsziómeghosszabbitas tervezetét, A város részéről a felfogás az volt, hogy a most készítendő koncessziómeghosszabbitási tervezetnek Makóra nézve, tófeb előnyt kell biztosítani, mint az 1935. évinek, améljrt a képviselőtestület annakidején elutasított. városnak cz az álláspontja győzött a tanácskozásokon. 1935-ben a Tröszt a város akkor fennállott 230.009 pengős áramdijtartozásából 130-000 pengőt volt hajlandó elengedni, a magánfogyasztóid áram 85 filléres árát S0 fillérre mérsékelni és 50.00Q ki|owatt ingyenes közvilágítási Aramon felüli fogyasztást 30 fillérrel számolni. A most leszögezett megegyezési alap a város adósságának teljes törfc'sc mellett a mapánfogyaszlási "áramdíjak ?& fillérre való csökkentése, a közvilágítás céljaira évi 50.000 kilowatt ingyen áram, a többletfogyasztásnak pedig 30 filléres áron való számlázása lenne. Ennek ellenében a Tröszt az áramszolgáltatási szerződésnek 1949-től további 20 évre szóló meghosszabbítását kívánja. A város részéről ezt a megegyezést elfogadhatónak véli a polgármester. Á képviselőtestület tagjai, akik az ujabb koncessziómeghosszabbitási terv alapelveiről értesültek, tartózkodással fogadták. Ki fizette a villanyáramot? Áramlopás! per a biróság elöli (.4 Délmagyarország munkatársától) Dr. Ráday László járásbiró kedden érdekes ügyet tárgyalt. Az ügy vádlottja Elek Ferenc Hunyadi-tér 1. szám alatt lakó fűszeres volt, aki ellen volt házigazdája, Kovács György postaaltiszt tett feljelentést, mert áljitólag éveken keresztül vele fizettette meg lakásában és üzletében elhasznált villanyáramot. 1933 óla bérelte Elek az üzletet és a lakást. Később Kovács eladta a házat Barilz Mártonnak, aki ebben az esztendőben renováltatta a lakásokat és ennek során a villanyvezetékeket is kicseréltette. A villanyszerelő, aki ezt a inunkat végezte, azt állapította meg, hogy Eleknél a drót el van vágva a: árammérő óra felé, viszont Kovácsék lakásába van belekapcsolva. Ennek alapján Kovács ismeretlen tettes ellen feljelentést tett áramlopás miatt és feljelentésében ejőad'ta, hogy éveken keresztül neki kellett fizetnie azt az áramot, amit Elekék lakásukban cs üzletükben elhasználtak, A járásbíróságon Elek Ferenc azza] védekezett, hogy neki a dologról nem volt tudomása. Évekkel előbb — vallotta — volt egy kocsmahelyisége is a házban és akkor kö?ös órát használt Kovácsékkal, amikor később feladta a kocsmát, akkor maradhatott ugy a szerelés, ahogy régebben volt, neki azonban a dologról nem volt tudomása és nem szándékosan használta a háztulajdonos árammérőjét. A biróság nem hozott ítéletet, hanem helyszíni s'emlét rendelt el és a legközelebbi tárgyalást a Hunyadi-tér 1. számú házban fogja megtartani. ^ — A SZEGEDI PIAC ARAI. A szerdai hetipiac közepes forgalmú volt. Jószág: borjú kilója 78—90, hizott sertés 92—10Q, éves sovány sertés darabja 70—80, féléves 40—50, választást matafl párja 30—35, juh kilója 56—60 fillér Hus: Marhahús I. r. kilója 1.60-1.80, II. r. 1 40-1.80, III. r, 1.20-1.80; borjú comb 2.60-3.00, eleje 1.00—2.60, pörköltnek 1.40—1.80, sertéskaraj 1.80—220, comb 1.60—18o, oldalas 1+18—150, zsirszalonna 1.50-) 1.70, háj 1.60-1.80, zsir 1.60—1.80. Baromfi: rvirke párja 1.20-380, kilója 95-—105, tyija párja '280—. 500, kilója 95—105, sovány kacsa párja 260— 5 00, hízott kacsa kilója 95—1.20, sovány lud párja 6—lf pengő, hizott kilogramja 100—1.35, pulyka párja 6—U.50, kilója 90—100, gyöngyös párja 2—3.00, kilója 105—1 15, tpjás kilója i.G6—3.00. Gyümölcs. Alma nemes fajla kilója 60—120, közönséges 20—« 50, szótő csemege 60—100, kevert 30—40 birsalma kilója 40—70, naspolya 80—60, sgép körte 80—140, közönségrs 60—80, uj dió 50—89, citrom darabjai 6—12 fillér. Zöldsée: burgonya nyári rózsa 6—8, őszi rózsa 4—7, Ella 3.5—5, Gü/baba 5—8, ótott 5—8, takarmánynak való 3- 4, vöröshagyma kilója 6—12, fokhagyma kilója 15—25, petrezselyem kilója 16—24, sárgarépa kilója 10—16, zeller da* nbja 4—11, kelkáposzta kilója 6—14, vöröskáposzta 10 20, karfiol darabii 4—40, feles káposzta kilója 7-42, karaláb téli kilója 6-10, tök főzni való kilója 8—14, spenót kiiVii 10—16, sóska 2010. torma (0—60, füzéres paprika uj füzérje 70— 2.'J0 pengő, V Pálma a legolcsóbb, legtartósabb ajándék. f-Ieterős növő* nyék házhoz szál'.itva 2,40 P. Szobanövények, vt+ rágok. Belvárosi kertészet, Tisza Lajos-körut 64+ Honvéd-téírsl szemben. Szerdán este izgatott értekezletet tartottak a szegedi fakereskedők U] tárgyalások a makói villany koncesszió meghosszabbításáról 20 éves meghosszabbítás ellenében a vállalat ajánlata 7 fillérrel leszállítaná az áramdíjai és elengedné a város áramdijlarlozásáf