Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-22 / 241. szám

DHMAGYARORSZAG Péntek, 1937. okt. 22. Politikai napilap XIII. évfolyam 241. sz. Szeged, Vásárhely és a Központi Gázgyár K szegedi és a hódmezővásárhelyi villany­telepek csatlakoztatását elrendelő ipari mi­niszteri rendelet folytán a távvezeték létesí­tésének első fázisa: a közigazgatási bejárás megtörtént. A minisztérium kiküldöttje előtt ugy Szegednek, mint Vásárhelynek kép­viselői a lelgnagyobb eréllyel til­takoztak a két villanytelep csatlakozta­tása ellen. Szeged város nem akarja, Hódmezővásár­hely nem akarja ezt a kényszerházasságot, össze lehet-e mégis pofozni a két villany­telepet a két város akarata ellenére és tilta­kozása mellett ? A mi meggyőződésünk az, hogy nem elég az, ha a két város csak a köz­igazgatási bejárás nyilvánosság elől kizárt exkluzivitásában ad hangot elkeseredett til­takozásának, — meg kell a két városnak ta­lálnia a tiltakozás ünnepélyes és hatásos módját is. S az első lépés csak az lehet, hogy a két város a tör­vényhatósági bizottság nyil­vánossága előtt tiltakozzék ez ellen a terv ellen. A nyilvánosság előtti tiltakozás erejével kell szembeszállni az ellen a gondolat ellen, amelyik meg akarja foszta­ni a két város energiatermelésének önálló­ságától s a két város polgárságának jelentős érdeksérelmével szándékozik összekötni en­nek a két városnak villamostelepét. Mi nem kételkedhetünk abban, hogy Ka ez a két nagy város megszervezi a maga poli­tikai védelmét is és csatasorba állit mindenkit, akinek politikai súlya van, akkor nem hajthatják végre olyan könnyedén Cho­rinék a tervüket, mintahogy azt a Vigadó-uc­caí izzasztóban elgondolták. Nem vonjuk kétségbe azt, hogy az energiatermelés nagy érdekei a termelés koncentrációját követelik meg, de azt soha nem fogjuk megérteni, hogy ennek a csatlakozásnak mi köze van a terme­lés koncentrálásához? Amikor a város a koncessziós tárgyalásait folytatta, akkor csak olyan távvezeték jött szóba, Kit fognak megterhelni a vezeték felépíté­sének költségével? A két vállalat közül bi­zonyára azt, amelyiknek pozíciója a megter­helésben több előnyt nyújt az elérhető és kimunkálható profit számára. És ha a két telep olyan időre is leköti egymással szem­ben a szolgáltatást, amikorra már szerződé­ses szabadsággal nem rendelkezik, — ki fog­ja ennek a manővernek terheit viselni. A szegedi telep ugyanis a városé, de üzem­ben a Központi Gáz- és Villamossági Rt. tart­ja. Ha most a Központi Gáz — jogilag mód­ja van hozzá — negyven, vagy ötven éves szerződést köt a hódmezővásárhelyi teleppel, holott 28 év múlva mindenét, amivel ma a szegedi üzletét folytatja — szerencsére tiszt­viselők nélkül, — vissza kell adnia a város­nak, akkor a koncesszió lejárta utáni időre is lekötheti vele a várost? Szegednek és Hód­mezővásárhelynek súlyos veszteségei szár­mazhatnak ebből a csatlakozásból s már az­ért is tiltakozniok kell annak végrehajtása ellen, hogy az egész kérdéskomplexum fel­kerülhessen a kúria mellett megszervezett külön bírósághoz, amelyiknek nemcsak a csatlakozás kérdésében lesz joga dönteni, hanem abban a kérdésben is, hogy a vál­tozás mennyiben mérsékelje az áram egységárát. A várost, Szegedet és Vásárhelyt egy* aránt, nehéz konzekvenciákkal járó fenyege­tések figyelmeztetik arra, hogy energikns el­lenállással kell szembeszállniok ezzel a terv­vel, s SZÍVÓS harccal kell megvódeniök a ma­guk és a gondviselésükre bizott polgárság jogait. Nem vagyunk leigázott területek, hogv a törvény parancsain kivül engedel­meskedhünl? kellene más hatalmasságoknak' is. Ha a gázgyárnak előnye van a csatlako­zásból, akkor legyen abból előnye a fogyasz­tóknak is, ha a gázgyár keres, akkor találja­nak valamit a fogyasztók is. Nem mondhat le a polgárság azokról a filléres előnyökről, amiket a gázgyár a felnövekedett fogyasztás kilowattjainak millióiból juttathat számára. Bizonytalan hangulat Angliában Rövidesen szakértő bizottság ufazlh Spanyolországba Eden az olsöltózftan nagy beszédben számolt be oz utolsó eröfeszl­K?ről — „A legközelebbi betek hozzák meg o választ a súlyos kérdésekre ' — „Türelemmel elszigeteltük a háborút, de vigyázunk az angol érdekekre" szénvidékeknek a szállítási költségeket el nem biró fűtőanyagával termelt energia to­vábbítására épül majd meg s a távvezeték ugy szerepelt, mint nagy áldozat az olcsó áram szállítására. Ebben az elgondolásban volt nagyvonalúság, volt benne fantázia, de a vajúdó hegyeknek" milyen csenevész kis fehér egere ez a hódmezővásárhelyi csatla­kozás ? Nem hiáKa termelnek szurkot és kormot, ezt az üzletet, bár a világosság terjesztése volna hivatása, mégis mélységes sötétség veszi körül. Az üzleti terv csak az lehetett, hogy hogyan lehet a termelést fokozni anél­kül, hogv a fokozott termelés következtében a termelési költségekben beállott csökkenés előnyeiből a fogyasztókat ki kellien zárni ? Ugy, ahogy a gázgyár most készül a terme-' lés fokozására. Csak azt nem hisszük el, hogy ezt a tervét a maga önző szándéka szerint végre is tudia hajtani. Ki fopfa ellenőrizni tudni, hogv miiven áron számolja el egymás­sal az áramot az egy vállalat tulajdonában levő két telep? A jobboldali zseb lép itt üz­leti viszonvba a baloldali zsebbel, — kinek n szeme látia meg, hogy mi megy az egyik­ből a másikba energia formájában és mi sod­ródik vissza az üzleti könyvek és kartoték­lapok' szűrőin és festékanyagán keresztül? London, október 21. A semlegességi bizott­ság tegnapi ülésén történt közeledés ellenére is még mindig bizonytalan a helyzet. A for­dulat még nem tisztázta a spanyol kérdést és az ezzel kapcsolatos komplikációkat. Angol kormánykörökben még mindig pesszimista a hangulat. Politikai körökben Grandi olasz delegá­„ .. tus nyilatkozatát ugy magyarázzák, hogy amelyik nagy I Olaszország el akarta kerülni a súlyosabb nem­••1. - .1 • zetközi bonvnilalmaküf zelközi bonyodalmakat. A francia lapok gyanakvással fogadják az olasz engedékenységet, a radikális Oeuvre is támadásokat intéz Olaszország ellen. A Petit Párisién szerint komoly remény van arra, hogy a bekövetkezett enyhülés örvendetes eredményekre vezet. Rómában az olasz közvélemény megelégedéssel fogadja a Londonban létrejött megegyezésről szóló hí­reket. A tegnapi aggódást ma ismét bizakodó hangulat váltotta fel. A sajtó a londoni meg­egyezést elsősorban az olasz kormány békülé­keny lépésének tulajdonítja. Eden beszámolója London, október 21. A parlament mindkét háza csütörtökön ült össze először a nyári szü­net után. Az alsóházban az interpellációk be­feieztével Eden külügyminiszter kezdte meg külpolitikai beszámolóiát. Behatóan ismertet­te az önkéntesek elszállítása körüli nehézsé­geket. — A francia kormánnyal egvütt elhatároz­tuk — mondotta —, hogv utolsó erőfeszítést te%iink a benemavatkozási egyezmény meg­mentéséért, annak sikertelensége eselén visz­szaszerezztik cselekvési szabadságukat. A ti­zenegvedik órában az olasz kormány azt az elfogadható megoldást javasolta, hogv egyez­zünk meg esvelöre az aránvban, amelv a Sna­nvolországba küldendő bizottság által utóla­gosan megállanitandó számadalokon fog maid alakulni. Az angol kormánv egvelért ezzel a nézettel és őszintén nagyrabecsüli a nemzet­közi megegyezéshez való ezt a hozzáiárulást, anielvet az em'ifett két egyezménv és az an­gol tervnek, mint egvsépes egésznek az elfo­gadása jelent. Nem szoktam tulvérmes remé­nyekben ringatózni, még elég sulvos kérdések" várnak" megoldásra. A legközelebbi hetek hozzák meg a valaszt minderre. — A Földközi-tengeri helyzettel kapcsolat­ban mindig ugy véltük — folytatta Edep —, hogy Anglia helyes politikája csak a benem­avatkozás lehet. Az angol népnek az az egy­séges és határozott kiváaság.1, hogy a kor­mány a spanyol nép ügyében ne álljon egyik párt oldalán sem. Szilárdan el vagyunk tö­kélve, hogy türelemmel és kit irtással elszige­teljük ezt a náborut és hogy őr­ködünk az angol érdekek felett. — Spanyolország ügyeibe való benemavat kozástól megkülönböztetendő a közömbösség. Spanyolország területi épsége és a birodalomnak a Földközi-tenge­ren át vezető összekötő utjai iránt nem lehelnek közömbösek ott,, ahol életbevágóan fenyegetve látjuk az an­gol érdekeket. Ha a spanyol kérdés valamenv­nyi harcászati és politikai problémájával együtt megszűnnék a nemzetközi poiitika ri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom