Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-22 / 241. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1937. október 22. Az országos hirü volt Ónozó, most PDtikJaszeri (Puzsin vendéglőben ma halpaprikás speciális szálkamentes halból. Azonkívül rántott harcsa, turóscsusza. Igazi magyarosan készitett ételek, kitűnő italok Abonenseket kihosdásra is vállalok. Szcntháromság-ucca 3. szám. <icg gócpontja lenni, a Földközi-! mgeri nem­zetek egymásközti barátságos megbeszélés ut­ján visszaállíthatnák a hagyományos barát­ságnak azt a viszonyát, amely összekötteté­seinket a múltban mindig jellemezte. A spa­nyol kérdés megoldása előtt nem lehet igazi haladás a nemzetek között. A kínai háborúra áttérve. Eden a következőket mondotta: — Mélységesen sajnál iuk a távolkeleti tra­gédiát. örömmel üdvözöljük a kilenchalalmi értekezletet, mert az érdekelt hatalmak talál­kozásától várhatjuk leginkább a szeren'sétlen harc befejezését. Az angol kormány els/ánta magát árra, hogy mindent elkövet az értekez­let sikeréért. Az expozé után Attlee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére kijelentette, hogy a munkáspárt a jog uralmát és a nem­zetek biztonságának fejlesztését kfvánja, a kormány ellenben a háboruelőtti időkhöz tért vissza. Hangoztatta még, hogy az angol kor­mány nem a béke kormánya, mert minden lépésével a támadót bátorítja. Összeállították a spanyol bizottságot London, október 21. A benemavatkozási bi­zottság mai tanácskozásán szakértői bízott­ságot állítottak össze, amely rövidesen Spa­nyolországba utazik, hogy megállapítsa mind­két táborban harcoló idegenek számát. Az ön­kéntesek elszállításához mindkét harcoló fél engedélyét kérik. Glfonba bevonultok a felkelő csapatok Astoriában megtört a milícia ellendllésa Valencia, október 21. A köztársasági csapatok tz északi harctéren visszavonultak, a déli harc­téren elfoglaltak két magaslatot és előnyomulnak a terueii harctéren. Salamancai jelentés arról számolt be, hogy As­turiában a felkelők folytatják előnyomulásukat; 23 községet elfoglaltak. A leoni harctéren 9 köz­séget foglaltak el. Glton leié (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Csa­nád vármegye törvényhatósága kedden rendkívüli közgyűlést tart, a tárgysorozaton egy országost érdeklődésre számot tartó indítvány is szerepel. Az indítványt Tarnay Ivor, a vármegyének októ­ber- elsejével kényszernyugdljazott kultura!ispán­ja nyújtotta be. Az indítvány a varmegyéknek, mint a nemzeti társadalom szerveinek együttes és határozott fel­lépését kívánja a rendbontó törekvésekkel szem­ben s az önkormányzati életben megnyilatkozó társadalom cselekvő fellépését abban az irányban, hogy a kormány "rélyes és gyors cselekvések te­rére lépjen az a'kotmány rombadöntésére szövet­kezett s nemzeti létünket vészétr,e tető erőkkel szemben. Tarnay Ivor elhatározását, amelyet a vármegye részéről hasztalan kíséreltek megmásítani, különö­sen komoly jelentőségűvé teszi az a körülmény, hogy 20 évvel ezelőtt ő volt az, aki ugyanesak Csanádmegye törvényhatóságában az autonomiák állásfoglalását követelte a nemzeti függe'. eisé­günket és állami integritásunkat akkor fenyegetett jelenségekkel szemben. Akkor Lenyújtott indítvá­nya is a kormánytól határozott cselekedeteket kö­és keleti irányban minden ellenállás né'kül nyo­mulnak Gijon és Ovledo felé. A prav'.ai szakaszon előrenyomuló csapatok Avi'as kikötőváros elé ér­tek. Avilasból 26 kilométer hosszú országút vezet Gijonba. A felkelők Avilastól délnyugatra is elin­dultak és most keleti irányban nyomulnak előre. A köztársaságiak itt még ellenállást tanúsítanak, mert még nem tudnak Gijon elestéről. Gilon megszállása vetélt az Ország megcsonkítását eredményezie'ő jelenségekkel szemben. Akkori indítványát is túl­zott aggodalmakból származónak minősítették és eltanácsolni igyekeztek... Tarnay Ivor indítványa ezeket mondja: »A legutóbb eltelt esztendő leforgása alatt olyan nyugtalanító je'enségek merültek fel a közé'e ben, amelyek eredete az országhatárnál Trés szebbre nyúlik s amelyek megfékezésére nem e a'-endők a rendőri intézkedések, de szükséges velők s:en­ben a nemzeti társadalom erőtelje: e'b összefogá­sa. A ve3zedelam nem Iekicsiny e idő. Gyúlékony anyag sok halmozódott fel a gazdasági visszaesés és nyomorúság utóbbi éveiben és sokan járnak meggondolatlanul csóvával kezükben körülötte. So­kan meggondolatlanul é3 jóhiszeműen, vagy meg­fertőzve a honi ta'ajban gyökértelen Idegen e z­méktől, de sokan vannak olyanok is, akiktől ezt a jóhiszeműséget meg kell tagadni.« »A kormány hitvallást tett ugyan a magyar al­kotmány sérthet.lensége mellett s megtagadta az idegenből átplántálni Igyekezett eszmél.e , fájda­lom anélkül, hogy állásfoglalása gátlólag hatott volna az izgatásokra s eltiporta volna végkép a nyugtalanító jelenségek egész láncolatát.* >Több forog itt szóban, mint a belső rend biz­tosítása — mondja tovább Tarnay Ivar indítvá­nya. Maholnap az ország integritása, Jobbik eset­ben a nemzet lelki és anyagi függetlenségének megóvása, amely prédául esik az erőszak ural­mának, ha a társadalom nem érez már erőt a küzdelemre, az ellenállásra, ha lelkét ren hevíti át múltjának megbecsülése és nem hatja át ma­gyarságának öntudata.* Tarnay Ivor azt kívánja, hogy a vármegyék, mint a nemzeti társadalom szervei, foglaljanak állást az idegen eszmeáramlatokkal szemben s írjanak fel a kormányhoz, kérve a minél erélye­sebb és gyorsabb fellépést a rendbontó elemekkai szemben, elsősorban azokkal, akik a magyar al­kotmány romjain akarják elérni politlliat érvé-i nyesűlésűket. ffl színpadi diktátor Dr.Rédey Tivadar előadása az egyetemen (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egye­tembarátok Egyesülete rendezésében csütörtökön délután dr. Rédey Tivadar, a Nemzeti Muzeum igazgatója ,Színpad és irodalom" cimmel tartott értékes előadást az egyetem aulájában. Dr. E r e­ky István egyetemi tanár nyitotta meg az elő­adást, njajd Rédey Tivadar bevezetőben a szín­padi rendezés ujabb irányairól szólott és arról, hogy a rendezés mikor ütközik össze az irói szempontokkal. Megállapította, hogy az utóbbi időben az irói suly és tekintély meggyengült a színpadon, ezért azonban még sem okolható a rendezői tulkapás. — Minél sűrűbben tapostak egymás sarkába — mondotta — a zajos és egyedül üdvözítő iro­dalmi irányok, az unos-untig ismert s azóta jó­részt levitézlett különféle „izmusok", annál keve­sebb művészi és főleg drámai anyag jutott a szín­pad rendelkezésére. Ezek magu/kban hordták a végzetüket; olyan irányok szolgálatába szegőd­tek, amelyek eleve csak szük baráti körök szóra­kozásául kínálkoztak. A továbbiakban arról beszélt az előadó, hogy milyen hatással volt az irodalomra és a szín­padra a háború, illetve az utána bekövetkező ese­mények. — Minthogy a háború után a németség — mon­dotta — a politikai, világnézeti válságoknak ki volt szolgáltatva, a színpadot is a technikai és szellemi lázadók sámsoni erőmutatványai ráz­kódtatták meg évszázados alapjaiban. Rendezőről itt már egyre kevésbé esett szó, sűrűbben a szin­padmüvészetrői. Ez az átkeresztelt nevű diktátor pedig nem az irodalom szellemében gyakorolta a parancsuralmat, hanem inkább a gépek mechani­kai hatáslehetőségeire támaszkodott. Szólott a szinpadi filmhatásokról, ami feltét­lenül kárára van a színpadnak, — majd arról be­szélt, hogy a mai színpad iránykeresésóben a szinpadmüvészetnek az őncélusági elve a bukott események közó számitható. Ha a drámai mü a színpad technikai eszközeivel, külsőséges hatás­tényezŐivel, vagy napi politikai irányzatosságá­val olyan módon lép alkuba, hogy mindezek so­rába magára nézve a mellérendelt helyzetet haj­landó elvállalni, akkor miilhatatlann] át is siklik" a legsiralmasabb alárendeltségbe. Irói és szinházi törekvések bárminő forradalmi megmozdulásban csakis együtt harcolhatnak a barrikádokon, amint ahogy egvütt vivták meg annak idején a színpa­di naturalizmusnak azóta annyira meghervadt é* unalmas sablonná fakult forradalmát. — A mai szinpad irányai közül — folytatta aa előadó — látszik némi tisztulási folyamat. A gyö­keres mefftiihodás szerinte csakis a drámairás felől várható. Nincsen másról szó, mint az irói sttlus rehabilitálásáról. Talán éppen a Dyelv és beszéd, tehát a szöveg tiszteletének visszaállítása lesz az a pont, amelyben az iró szavának ottho­nául szánt szinház uira az előbb némán, most már hangosan dadogó filmművészet fölé emclkedhetik. Ez nem uj hóditás lesz, hanem az elveszett pat­rimonium visszaszerzése. A nagy tapssal fogadott előadásért dr. Ere­k v István mondott köszönetet dr. Rédey Tivadar­nak. A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. IDÖJÓSLAT: Déli, délnyu­gati légáramlás, reggel sok helyen köd, napközben délnyugaton már fel­hősödés, egyebütt még derült idő, a hőmérséklet alig változik, ­Satnt Jean de Luz, október 21. A gijoni rádió, amely tegnap még az asturiai köztársaságiak szol­gálatában állott, délben 1 óra 45 perckor közölte, hogy a felkelő érzésű lakosság feJkslt a köztár­sasági uralom ellen és Gijont elhódította a fel­kelő Spanyolország számára. Berrermino Tomas köztársasági vezér, valamint a köztársasági északi hadsereg több veretőie az elmúlt éjszaka elhagyta Astoriát. Saint Jean de Luz, okóber 21. Asturiában a köz­társaságiak arcvonela valamennyi szakaszon ösz­szeemlott. A felkelő csapatok a tartomány nyugati részében is elhagyták eddigi pihenő állásaikat Ovicdo, október 21. A gijoni rádió csütörtökön délben jelentette, hogy a fe'.le'ők közeledésérc a város fellázadt. Később érkezett Jelentések s e rint több asturiai zászlóalj megadta magát. Most már létrejött az összeköttetés Oviedo és a gijoni szakaszon lévő csapatok között. A gijoni katonai rádió délután 5 óra 20 perckor közölte, hogy a felkelők csapatai bevonultak a vá­rosba. A bevonuló csapatok mellett zárt oszta­gokban milicisták is végigvonultak az uccákon. Gijonból jelentik: A felkelő csapatok fél 7 óra­kor, mint Aranda tábornok jelenti, bevonultak Avilasba. Tarnay Ivor erélyes rendszabályokat követel az idegen eszmeáramlatok és a rendbontó elemek ellen Feltűnést keltő Indítvány Csanádmegye törvényhatósága előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom