Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-01 / 174. szám

288 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937 augusztus I. Szabadtéri jegyárusítás a szinház nappali pénztárában vasárnap egész nap rosi szinház főbejáratával szemben, a Stefániasétány mellett állanak, az előadások után félórával ugyanonnan indulnak vissza. Az autókat a következő helyeken lehet />arkirozni: a Somogyi-uccán az Apponyi-ucca sarkától a Tiszapartig, a Gizella-téren a Piarista gimnázium előtt, a Rudolf-téren, a kisvasút épületével szemben, az Országzászlónál, az egyetem mögött és a Klauzál-téren. Ezeken a helyeken formaruhás járőrök teljesítenek szolgálatot. A szeműi Kultúrpalotában megnyílt az első szabadtéri kiállítás (A Délmagyarország munkatársától) Szombaton délben nagy érdeklődő közönség jelenlétében nyilt meg a muzeumban az első magyar szabad- . téri kiállítás, amely bőségcsen foglalkozik a szegedi szabadté ri játékok múltjával, valamint irodalmával is. Az érdekes kiállítás megnyitójaként Oláh Ferenc elszavalta dr. Márky Imrének egy, erre az alkalomra irt, aktuális költeményét, majd dr. Lugosi Döme ügyvéd, — akinek gondolata volt a szabadtéri kiállítás megrendezése —, szabadelőadásban ismertette a kiállítás anyagát és a játékok történetét Külön értékes része a kiállításnak a Mudnch-anyag, amelyrőt Cserzy Béla tartolt előadást és ismertette a gazdag anyagot A kiállítás egvik legérdekesebb része az, amely a szegcdi szabadtéri játékok történetével foglalkozik és újságcikkekben, megragadó fényképekben, propagandafüzetekben és plakátok tömegén át tárja a szemlélődő elé azt a kulturhistóriai fellődést, amelyen rövid néhány év alatt a szegedi szabadtéri - játékok keresztülmentek, amig a szerény kezdettől eljutottak a világhírnévig. 1931-ben a Magvar Pnssió-val kezdődnek a szabadiéri játékok Szegeden, de mar ezt megelőzően jelennek meg újságcikkek, melyek a Dóm-téri adotlsá"okkal foglalkoznak. Nagyon gazdag a szabadtéri játékok régi rcndezöbiz.otlsága és külön Pásztor József szerkesztő által, a kiálltIá* rendelkezésére bocsátott anvag. a pompás rényképgvüjtcmény, hírlapok, cikkek, plakátok, uropagapda pyomtatvápyok és a szabadtéri bélvrgsorozat. valnmiat érdekes levelezések, amelyek a szegedi szabadtéri játékok törtéoetc szempontjából elengedhetetlen fontossággal bírnak. Megragadó része a szabadtéri kiállításnak a Madách-anyag, amejy szervesen illeszkedik bele az első magyar szabadtéri kiállításba. Mindazok az értékesebb tanulmányok, amelyek eddigelé Madách Imrérő és Az ember tragédiájáról megjelentek, ki vannak állitva a kultúrpalotában és felsorakoznak számos kötettel az idegjbn nyelvekre lefordított Madách-müvek is. Először került kiállításra Madách Imrénc Fráter Erzsébet zilált anyagi helyzetét feltáró eredeti bírósági irat és egy engedményezési okirat,. amelyben Madáchné lemond a férjétől neki járó javadalmakról valakinek a javára. A kiállítás anyaga rendkivül változatos és vonzóan tanulságos. A könyvanyag legnagyobb ré* szét a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből állították ki, de ezt kiegészítették a kegyesrendi gimnázium és magánosok anyagával is. A megragadó fényképgyüjteményt, amely dominál a kiállításon, Liebmann Béla fényképészeti szaküzlete állította ki. Az érdekes kiállítás, amelynek már aa első napon is rengeteg látogatója volt, a szabadtéri játékok tartama alatt lesz nyitva. Százezer pengős sportepttleteh neggmilllá pengős építkezés keltjeit ? Az egyelem csak íornagyakorlóíér céljaira használhatja Klebelsberg Kunó „barokk-leréi", de nem építkezhet rajta (A Délmagyarország munkatársától-) Gróf Klebelsberg Kunó elképzelésében annakidején teljes egésszé alakult ki a szegedi egyetemi városirész művészi képe és azután, az alkotások korában, ha módosult is kisebb részleteiben ez a kép, de a lényege nem változott meg. Klebelsberg Kunó elgondolását a város művészi örökségképen kapta meg, atni azt jelenti, hogy azon lényegesebb változtatást végrehajtani nem szabad, de a művészi egység megbontasának veszélye nélkül nem is lehet. Minden lényegbevágó változtatás olyan kirívó lenne, mintha a Dóm-teret vetkőztetnék ki eredeti formájából. Klebelsberg Kunó elgondolása volt annak a barokkstilusu térnek a terve is, amelynek helyét a polgári tanárképző főiskola mintaiskolájának 1 Vülder Gyula miiegyetemi tanár által tervezett épil e'e mögött jelölte, ki. A nagy kulturpolitikus korai halála és a gazdasági, meg a politikai válság megakasztotta a közel négymillió pengős tervek megvalósítását, igy a gyönyörűen elgondolt térnek, mely egyike lett volna a város legszebb építészeti megoldásainak, csak egyetlen részlete épült fel: a mintaiskola^ bár a varos horribilis költséggel kisajátította a térképzéshez szükséges telkeket és lebonttatta a rajtuk lévő régi épületek legnagyobb fészét. Jelenleg a mintaiskola barokk palotája mögött diszteFél áru igazolványok lebélyegzése egész nap a Délmagyarországnál (Aradi ucca 8) és a Dóm-lérl pénztáraknál Uraim ! "Ráca: Cipő szalon, Kölesei a. 7. Rácz Cipők ezután nem csak méiet után, 1fanem készen is kap &a tők. A legszebb cipők olyan árakon kerülnek eladásra, őogy meglepetést keltenek az egész városban. ISézze meg a legújabb kirakataimat len és üres telektömb terül el, amelynek egyik oldalán a József föherceg-léri öreg, roskadozó kislakások épületsora ékte'.lnkedik. Szerencsére «s a sivár rész elég eldugott helyen fekszik és Így nem ékteleniti kiáltó módon a várost. A város hatósága — miután egyelőre nem sok kilátás tehet az abbahagyott egyetemi építkezések folytatására — nem régen örömmel teljesítette az egyetemnek azt a kérését, hogy a területet egyetemi sport gyakorló-tér céljaira engedje át addig is, amig nem kerül sor az építkezések folytatására. Azóta az egyetemi hallgatók ezen a közben elkerített területen végzik tornagyakorlataikat. A kisgyűlés, amikor a tér használati engedélyét megadta az egyetemnek, határozatában kimondotta azt is, hogy az engedély csak ideiglenes, a városi hatósága azt mindenkor visszavonhatja, még pedig azonnali hatállyal, éppen ezért az egyelem nem is építkezhet ezen a területen. Ennek a feltételnek a kikötésére azért volt szükség, hogy abban az esetben, ha egyszer mégis sor kerülne a Klebelsberg által tervezett barokk-tér kiépítésére, ne legyen semmi akadálya az építkezésnek. Dr. Szentpétery Zsigmond egyetemi tanár, az egyetem sportügyeinek intézője, most beadványt intézett a város hatóságához és engedélyt kért arra, hogy a gyakorlótér céljaira átengedett területen az egyetem különböző építkezéseket végeztessen. Beadványában hangsúlyozta, hogy a tervezett épületek kifejezetten sportcélokat szolgálnának és építési költségük mintegy százezer pengő lenne. A polgármester a mérnöki hivatallal és a tisztiügyészséggel folytatott megbeszélések után értesítette az egyetemi professzort, hogy a kért engedélyt nem adhatja meg, mégpedig azért nem, mert ha a közel négyszázezer pengős költséggel kisajátított telektömbre az egyetem százezer pengős objektumot eme'ne, azzal lényegesen csökkentené az eredeti tervek megvalósításának lehetőségét, mert hiszen senki sem szánhatná alkalomadtán egykönnyen rá magát az értékes objektumok lebontására. A telektömböt a város mindenképen fenn kívánja tartani eredeti rendeltetésére, nyitva kivánja hagyni a lehetőségét annak, hogy itt minden pillanatban felépülhessen az uj anatmóial intézet, amelynek jelenlegi elhelyezése ellen ugy is állandóan jogos kifogások hangzanak el és igy számítani lehet arra, hogy előbb-utóbb mégis cs^k sor kerül az ui anatómiai intézet feléoitésére. —ooo—