Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)
1937-07-25 / 168. szám
DElMAGYARORSZA Vasárnap, 1937. Julius 25. Politikai napilap XIII. évfolyam. 168. sz. Nincs tilalmi idii! Esryeves születésnapját ünnepelhetne a Semlegességi bizottság, amit a nagyhatalmak a spanyol polgárháború ellenőrzésére küldtek ki. Egyéves lett az a pólyásbababátorság és csecsemő-félénkség, ami ennek a bizottságnak működését jellemzi. Szegény kicsi féreg, nem tudott megnőni. Eddig csak a népszövetség, a tengeri Haderő felszerélésének korlátozására kiküldött bizottságok és a leszerelési értekezletek tudták meggyőzni a világot teljes és tökéletes tehetetlenségükről, most a semlegességi bizottság is belépett a tehetetlenségűket igazoló, inaktivitásukról meggyőző, minden cselekvéstől irtózó testületek sorába. A veszett k,utya nem irtózik ugy a víztől, mint ahogy a béke szolgálatára hivatott intézmények -félnek a cselekvéstől. Csak cselekedniük ne kelljen, amig az események nyilt színvallásra nem kényszeritik őket, amig meglapulhatnak az ünnepi beszédek palástjai mögött, amig szép szavakat hullatgatnak s a béke kékjét festhetik föl az égboltra, addig nincs semmi baj. De ha állást kellene foglalniok, egyikükben sem lenne meg a szükséges bátorság és a lelki felszabadulás érzése. És ez az oka annak, Kogy se nem Határoznak, se nem cselekdnek. Amig együtt szívhatják a csibukot, együtt szürcsölhetik a fekete kávét s együtt hallgathatják a kenetteljes szavakat, addig nincs semmi baj. Sq a kávén, se a dohányon nem lehet összeveszni. De ha egyszer, csak' egyetlen egyszer arról kellene beszélniük, aminek elintézésére őket kiküldték s arról kellene határozniok, amit a világ lelkiismerete rájuk bízott, akkor egyszerre kiderülne, hogy ahányan vannak, annyi közöttük a különböző vélemény s minden nvilt színvallás csak elmérgesitené azt a problémát, aminek'megoldására őket kiküldték; Az alapvető baj mégis csak az, hogy a leszerelési bizottság a leszerelés kérdésének megoldását nehezíti meg, a népszövetség a világb éke útjában áll s a semlegességi bizottság megakadályozza azt, hogy a világ népei, hatalmai és municiógyárai hagyják magukra a spanyol háborút, ha már véget vetni nem tudnak nekr. Minek az egész semlegességi bizottság, ha a s p a ny ol háborúban a spanyolokat kivéve mindenki részt vehet s az európai municiógyárak nagygyakorlatnak tekinthetik a spanyol nép szörnyű tragédiáját, nagygyakorlatnak, ahol élessel lőnek s ahol kipróbálhatják a hadianyagokat gyártó üzemek legújabb találmányainak hatását. S milyen nagyszerű alkalom van most erre a próbatételre, nem kasírozott házakat bombáznak, hanem valóságos városokat, nem fából faragot figurákra, hanem lélekző emberekre s a „mögöttes országrészek" a maguk asszonyi és gyerekellátottságával szolgáltatják az anyagot a tömegrombolást és a tömeggyilkolást végző gépszörnyetegek kipróbálására. Mit jelentene a semlegesség? Jelentené a humanizmust, az emberséget,- a krisztusi hitet, jelentene örök és egyetlen ideálunkat: a békét. Mit jelent a szabad beavatkozás politikáia? Jelenti a legszörnyűbb vérengzést és a legvéresebb hadgyakorlatot, jelenti azt, hogy embertőm e g e k k e 1 végeznek gyilkolási kísérleteket katonai hatalmak és municiószállitók. A semlegességi bizottságnak az lehetett volna a feladata, hogy ettől a véráldozattól és ettől az erkölcsi fekélytől megmenti a világtörténelmet, megmenti a kulturát és a civilizációt s megmenti a spanyolok szerencsétlen országát attól, hogy gyülekező helye legyen minden gyülevész fegyvernek és zsoldosnak. És ha nem volt még ezen a világon nemzetközi bizottság, amelyik feladatának meg tudott felelni, ennek a bizottságnak kellett volna akkor is az egyetlennek és elsőnek lenni a feladatok megoldásában és a kötelességek teljesítésében. Ennek a bizottságnak kellett volna megakadályozni azt a rettenetes embervadászatot, ami Spanyolországban most végbemegy. Véres vadászterület lett a spanyolok hazájából, katonai hatalmak és municiógyárak vesznek részt ebben a véres körvadászatban: Vannak vadászati tilalmak, törvény állapította meg azt az időt, amikor nem szabad vadra lőni és nem szabad halakat horgászni. Az állatok életét védik a tilalmi idők, csak az emberekét nem védi semmi. S nem lehet rajta csudálkozni, az állatok számára vannak elfogadott és végrehajtott eugenetikái szabályok, csak az ember szaporodhatik fittyet hányva minden eugenetikái szabálynak és minden természettudományi törvénynek. Az embergyilkolásnak, oz embervadászatna'k nincs tilalmi id e j e, itt nincsenek vadorzók és nincsenek vadászterületek. S ha olykor-olykor egy-egy semlegesített semlegességi bizottságot küldenek ki a nagyhatalmak, hogy hivatkozni tudjanak intervenciójuk komolyságára, — ime példa, milyen a semminél kétségbeeitően kevesebb az, amire vállalkoztok s ennek a semminek egy töredékét sem tudták megvalósítani. Nincs az a kürtös s talán nincs már az a kürt sem amelyik ezt a vadászatot le tudná fújni. Japán ultimátumot nyújtott át Kinának Minden további nélkUl megkezdi a támadást, Őa a kinai csapatok nem vonulnak vissza. — A japán fjadtesiek nem mozdulnak Peking alól * Ujabb veszedelmes ieszültség Távolkeleten Sanghai, julius 24. öt napig titokban tartották azt az egyezményt, amelyet az északkinai kormány feje S zu n g-T s ze-J u a n tábornok kötött a japánokkal és amely arról szól, hogy megszüntet Észak-Kinában minden japánclleiies mozgalmat és hadseregét Paking mögé vonja vissza. A sangaii lapok a látóm ok" megállapodását árulás.tiak minősitik és azt Hangoztatják, hogy ezt az egyezményt a nankingi kormány nem hagyja jóvá, mert Szung- J sze- Ju.a» esak helyi hatóságnak szá mit és nincsen feljogosítva államközi szerződések aláírására. A megállapodásban az áll, hogy Kina elbocsátja valamennyi japáneilenesen gondolkozó tisztjét és állami emberét, elfojt minden japánellenes propagandát és japán cenzúra alá bocsátja az iskoláskönyvekct. A helyzet megint súlyos London, julius 24. A pekingi japán katonai hatóság hivatalos közleményt adott ki, amely tserint az északkinai helyzet újból súlyosbodott, miután a 37. hadosztály visszavonulása nagyon lassan folyik. A? Lvening Standard pekingi jelentése szerint Nitsiu ezredes az északkinai japán satoLai küldöttség vezetője jegyzéket nyújtott át Szung-Tsze-Jüan tábornoknak, Hopey és Csabai/ politikai tanácselnökének, amely szerint .Iapán to\ábbi figyelmeztetés nélkül megkezdi az ellenségeskedést, ha a 37, hadosztály nem vonul ki Pekingből. 0 A figyelmeztetés szerint a japánok legfeljebb niég egy egészen rövid lejáratú ultimátumot nyújtanak át, de esetleg ez az ultimátum cl is marad és azonnal megtámadják a 37 hadosztály egyik határozottan megjelölt 600Ü főnyi csapatkülönitményét. Japán vár TJencsin, julius 24. A pekingi japán katonai a Hasé kijelentette, hogy a Peking előtt állomásozó japán csapatok egyelőre még »neua vonulnak vissza. Rémület Sanghaiban Sanghai, julius 24. Sanghaiban súlyos kötofkeZiilényekkel fenyegető esemény történt. A japán helyőrség egyik katonája nyomtalanul eltűnt. A japánok azt állítják, hogy a kínai nacionalista szövetség emberei rabolták el a katonai azért, hogy bosszúból megöljék. A város egyik negyedében a japánok házkutatást tartottak. Sanghaiban igen nagy a rémület, rneii attól tartanak, hogv a japánok megtorlásra használják fel az esetet. Összetűzés Japán és a szovjet között Tiencsin, julius 24. Uj viszályról érkezett jelentés a lávolkelelről. Az ellentétek most a japánok és a szovjet között élesedtek ki. Az Amur folyón ismét összetűzésre került sor, nem messze Hehontól szovjetcsaputok tüzeltek egv japán hajóra, majd a hajót elfoglalták. Az incidensről közelebbi részletek még nem érkeztek. A szovjettámadás hire japán köröktón natív feltűnést keltett.