Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-25 / 168. szám

DSCMAGyARORSZXG 2000 pór cipő f éíáv o n! 99 Zsurhó IMI Kossuth Latos sugárul 6. szám. Julius 26-tfól aug. 7-lfl a neionvégl kiárusítás alatt f — Egységárak: I P 3.90 II P 5.90 || P 6.9011 P 8.90 II P 9.90 I csak 14 napig! Augusztus elsején életbe lép a telepítési törvény Budapest, julius 24. A hivatalos lap vasárnap száma közli a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló rendeletet, amelynek érteiméhen a telepítési törvény augusztus elsejével életbe lép. Altalános elvként vonul végig a rendeleten, hogy csak azokon a helyeken és csak azok javára kíván beleavatkozni, ahol a birtokmegoszlás és a népesedési viszonyok a szabad birtokforgalmat biztosítani nem képesek és főkép azok érdekében, akik önerejükből bérmunkából, törpebirtokból felemelkedni nem képesek. A rendelet végreha jtási utasitasa szerint sem egyesek, sem csoportok nem jogosultak olyan kérelem előterjesztésére, amely valamely ingatlan megszerzésérej vagy valamely ingatlanban részesedésre irányul. A rendelet hangsúlyozza, hogy még az olyan ingatlanokat is, amelyeknél átengedésre kötelezési eljárásnak helve van, lehetőleg a tulajdonossal kötött megállapodás alapján kell megszerezni. , A földbirtokpolitikai célokra megszerzett ingatlanokat a felhasználásig az Országos Földhitel Intézel verzi tulajdonába, vagy haszonbérletbe és fizeti a valóságos é.s teljes becsértéket, valamint a haszonbért a telepítési alap terhére. A birtokszerzőkkel a tulajdonos semmiféle viszonvban nincs. A rendelet foglalkozik a vagvonváltság földekkel, ismerteti az eljárást az átengedésre kötelezésnél. A földbirtokpolitikai cMokra megszerzett ingatlanok felhasználására vonatkozólag a rendelet utasításokat ad. Ha egy községben a házhelyeken felül 30 kisbirtokát ®lehelne alapítani, a földművelésügyi miniszter felhasználási tervet készit és a felhasználás helyszíni eljárás alapján löiténik. A birtokszerzőktől anyagi erőket kívánnak meg, rendszerint a becsérték 25—30 százalékát és a szükséges gazdasági felszereléseket, módot ad azonban a rendelet arra is, hogy szűkség esetén a csak gazdasági felszereléssel biró lakosság is bérlethez jusson, illetve az állástalanná vált gazdasági cselédek jövője eidekében ezeket a gazdasági felszereléseket a u^kik juttatott kölcsönből fedezhessek. A hitelezett rész után 3 százalék' kamat fizetendő a háromgyermekesnél több gazda, ha ingatlana alulmarad a husz holdon, 2 százalékot fizet. Ez a kedvezmény megilleti a vitézi rend tagjait, a 100 holdon felüli ingatlanért évi 4 százalék kamatot kell fizetni. A fennmaradó hátralék törlesztési ideje 25 esztendő, a szerzők tulajdonát csak a vételár felének lefizetése után kebelezik be. Részletesen foglalkozik a rendelet a csoportos települések létesítésével, a telepítési alap kezelésével, a vagyon nyilvántartásával, az Országos Telepítési Tanács megalakításával. Érdeklődésre tarthalnak számot az"k a rendelkezések. amelyek más községből átköltözött birtokszerzők javára biztpsilanak adókedvezményt, amelyek intézkednek a földhaszonbérlő szövetkezetek támogatásáról és a birtokszerzők okszerű gazdálkodásának biztosításáról. Meg kell emlékezni a rendeletnek azokról a rendelkezéseiről is. amelyek az utóbbi években elárverezett és bankok kezén _ levő, husz katasztrális holdnál nem nasvobb ingatlanok visszaszerzésére vonatkoznak. A rendelet a hitelintézeteket, úgyszintén a pénzlröl csön nvujtásával iparszerüen foglalkozó cégbejegyzésre kötelezett vállalatokat arra köteA fabábut viszi már a viz... Irta TÖRÖK SANDOIt A Katica édesanyja perecet árult a színház sarkán, egy rozoga deszkabódéban. Perecet, meg csokoládét. Mindig panaszos, ráncosszáju, koravén asszony volt. Az urát siratta mindig, az elhalt vasuti fékezőt. Délelőttönkint néha valamelyik szomszédaszszonyra bízta a bódéját és hosszú, alázatos kérésekkel sorba járta a törvénylátó urakat. Nem akarta elhinni, hpgy neki nem Jér nyugdíj. Délfelé aztán, ha már végigjárta hivatalokat és reszkető inakkal, kiszáradt torokkal, visszakerült a bódéba, szoknyája szélével kitörölte a szeméből a maradékkőnnyet és még panaszosabbra nyílt a szája. Katica mindezekből nem értett semmit.. Négyesztendős agyának apró gondolatai nem sokkal terjedtek tul a bódén és a fabábun. A patak ott kanyargott el a bódé mellett és Katica naphosszat ült a parton, a jó. puha homokon és játszott a fabábuval. A bábut, bátyja, az asztalosinas faragta és mázolta szépen színesre. Ez volt az egyetlen játéka Katicának. ölébe vette Jucit, — igy hivták a bábut — és mig édesanyja a szomszédoknak mesélte kérvényező kálváriáját, elgügyögött vele. Nagvlevelü uttlaput szedett, abba szépen belegőngyölgette, füvet kőrülkötözte és apró fehér szappanvirAgot tűzött a derekára. Juci pedig hálás volt az öltöztetésért. Estig elmulattatta Katicát. Akkor aztán, mikor az utolsó ember is hazament a színházból, az asszony eloltotta a karbidlámpát. András, az asztalostnas, kosarakba szedte a maradék holmit, a bódét bezárták és elindultak hazafelé. Az asszony balkezében vitte a kis kosarat, jobbkezével fogta a nagykosár fülét. A másik fülét Andi ás emelte, Katica a bátyjába kapaszkodott és az ölében tartotta Jucit / Tgy ballagtak fel a hegyoldalba, ahol a házsártos Mari néni konyhájában hármuknak volt egy szalmazsákjuk. Katica el nem engedte volna Jucit. Vele aludt Az aszony néha beszélt álmában. András nyugtalanul aludt és majdnem mindig leesett a szalmazsákról. Egyszer egy éjszaka felébredt, felült, körülhézett és azt mondta: — Éhes vagyok, — és káromkodott Katica nem aludt és azon az éjszakán valahogy nagyon megszerelte a bátyját. Reggelenként aztán újra elindult a menef. Most már tele kosarakkal. A bódét kinyitották és ismét kezdődött egy nap. Katica csak ült a patak partján és beszélgetett Jucival. Színészek jöltek'-mentek. Perecet, csokoládét vetlek és néha megszólították a kislányt. Katicát, meg a fabábut, mindenki ismerte a szináz körül. Egy reggel aztán nagy dolog történt. A színházból müvésznvakkendős, nngykalapos fiatalember jött ki a rendezővel és egyenesen odamentek a bódéhoz. A müvésznyakkendős idegen megemelte a kalapját és bemutatkozott Elmondta, hogy az Ő darabját adják és egy szép, ügyes kislányra volna szükség, aki egy gyermekszerepet eljátszana. Aztán a rendező vette át a szót. — Nézze, Szekeresné, Katica éppen jó volna. Mi, persze, mindenről gondoskodunk és egy kis pénzt ls kapna a gyerek. Az asszony azt sem tudta, Hova legyen az örömtől — Hogyne, kérem. Már, hogy a Katica. 'Az én lányom. Katica, gyere csak ide. Tessék elhinni, heVas'ímap, T937 fulíus 25. íezi, hogy 1937. julius 1. előtt árverésen, vagy árverés hatályával biró eladás utján szerzett összes ingatlanaikat október l-ig a földmüvelésügyi minszternek jelntsék be. —oQo—Hz angol hadügyminiszter feltűnő beszéde az olasz barátság helyreállításáról London, julius 24. Duff Cooper hadügyminiszter egy gyűlésen mondott beszédében többek között ezeket mondotta: — Bár egy' esztendővel ezelőtt még megtorlásokkal éltünk Olaszország ellen, azt hiszem elérkezett az ideje annak, hogy a múlttal nem törődve, Olaszországgal helyreállítsuk azokat a bensőséges kapcsolatokat, amelyek Angliát Olaszon szághoz fűzték hosszú időn át. Olaszország fennállása óta nagy változáson ment át és Nagy-, britannia barátja volt Olaszországnak. .A miniszter azt hiszi, hogy a nehézségek előbb-utóbb elmúlnak és a kapcsolatok a két nemzet között erősebbék lesznek, mint voltak a múltban* —oOo— Borzalmas robbanás egy szerb faluban Belgrád, julius 24. Borzalmas robbanás történt szombatra virradóra Stragart szerb községben. A nagy katonai lőporraktár eddig még meg nemi állapított okodból felrobbant és állitólag elpusztult a község is. Az első jelentések főleg magán® értesülések, hivatalosan még nem adtak ki kommünikét a szörnyű katasztrófáról. Magánértesülések szerint a halottak száma OrtáM és amikor a robbanás hire elterjedt, autókon azonnal katonai csapatok mentek a helyszínre. A mentési munkálatok még folynak, a katonai csapatok) parancsnoka már megtette a jelentést felettes hatóságának, a kormány azonban még hallgat A robbanás olyan nagyerejü volt, hogy a Stragaritól 30 kilométerre fekvő Kragujevácon is hallották. A községgel szomszédos falvakban is károkat okozott a robbanás, ugy tudják azonban, itt nem lesz nagy a halottak száma. lyes kislány ez. Az arca az enyém, kérem, de a szeme, az apjáé. Az én uram. Elsőoszt&lu fékező. Agyonlőtték kérem az oroszok Szibériában, hogy a nyavalya törje ki őket. Aztán most hiába járok törvényról, törvényre, azért a kis nyugdíjért, tessék elhinni, nehéz az élet. Az urak unták már a dolgot. — Katica most eljön velünk. Próbáin! kell. Négy nap múlva lesz az előadás, nem nehéz az egész. Egypár szava van. Na, gyere kislány. Katica már ott állott mellettük. A felszólításra a kezét nyújtotta, Jucit azért nem engedte el.,. Nem tndta még, hogy mi is történik vele tulajdonképpen, de érezte/ hogy valami nagy-nagy dolog. • Ettől kezdve négy napig minden délelőtt Ben! volt a szinházban. Dédelgették, őlbevették", euklot vettek neki. , ' ' Az asszony pedig kint mesélte a szomszédoknak: — Mindjárt az én gyermekemre gondolt a drága, jó rendező ur. Szegény apja, ha látná. Elsőosztályu fékező volt, aztán lelőtték az oroszok Szibériában. , És a pereces aszonynak eleredt a könnye. A negyedik napon este bezárta a bódét. A titkár ur szólt a jegyszedőnek és a pereces asszony, meg a fia, az asztalosinas, néma áhítattal meghúzódlak az állóheljvn. Katicát megmosdatták. A" lábára selyemSarisnyát, lakkcipőt huztnk. Kis testét aranyos, ezüstös ruhácskába takarták. Az arcát kifestették szép rózsaszínűre, a szemölödökét meghúzták* aranynyal. Katica ült a tükör előtt és mosolyogni is alig tudott a boldogságtól. ' A szive elszorult, mikor - kulisszák mögött kézenfogta a rendező.