Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-01 / 121. szám

ifc'iyTffBílfflBiWMIIf Ef^YET'flMriT*^IMHHHflilWWMJfflfWfíI^^ 1WIHtlBFlífl(lHffl it íflM Kedd, 1937. junius 1. Polliikat napilap 80 év Az eposz világ szeretettel fordult hétfőn a nyolcvanéves XI. Pius pápa fele, aki egy ab kotó és kormányzó élet történelmi feladatai és eredményei után éppen a közelmúlt időkbon szólaltatta meg az egész világ számára szóló szavát Krisztus hitébon, amikor Krisztus igazságai szellemében kellett világosságba állítani az egész világ nyilvánossága előtt azokat a kísérleteket, amelyek. Krisztus igazságai és szelleme ellen próbáltak törni. A. történelmi feladutok sorában is történelmi monumentalitássá nőttek azok a megrázó szavak, amelyekben a 80 éves pápa hatalmának, fenségének és tekintélyének teljes súlyával szállt szembe az ököl és erőszak jogával, azokkal a támadásokkal, amelyekkel a keresztény egyház s az elemi emberiesség ellen indultak rohamra a gyűlölet izzásának barna csapattestei. E lörténelmí szavakban az emberiesség, a béke és a szeretet egyházának világfejedelme félreérthetetlen nyíltsággal foglalt állást a vér és faj mítosza ellen és ezek a monumentális szavak visszaverték a vallás- és keresztényüldözés legújabb modern osztagait. Ezek a tragikusan messzeszóló szavak ur fejezetet nyitottak abba a miib e, amely XI. Pius életét és munkásságát jelenti. Alakja a 81. év küszöbén is a munkától kissé megtörten bár, mégis fel-feltünt a Vatikán termeiben, ahol a mindenféle nemzetiségű, rendű és rangú zarándokok ezreit szokta fogadni- Mintha ezzel is szimbolizálni akarná, hogy csak az jár biztosan az emberek között, aki a krisztusi szeretet szavával halad és küzd az élet utjain. Átszellemült mosolya, melv őt annyira jellemzi, finom fátyolként száll tova a krisztusi szeretetért térdelők fölött, mint „a gleccserek titokzatos alkonyfénye", amit oly sokszor csodált a begyóriások szomjas lelkii vándora: Achilles Ratti. Aki egyszer látta ezt a szelíd mosolyt, a békének ezt a fehértisztaságát, meggyőződhetett arról, hogy ez a hely és ez a krisztusi szellem napnyugati fénnyel telehintett sziklacsúcs, e korszak félelmetes szakadékai, sötét odvai és alacsonyan járó fellegei fölött ... Az ezeréves jóslat, mely minden pápa uralkodásának karakterét egy-egy jelmondatban örökítette meg, XI. Piusnak így sorsol: rendíthetetlen hit. Szimbólumnak mindenesetre illik a korhoz ez e két szó és illik a megingathatatlan lelkű aggastyánhoz, aki Péter kőszikláján háborúk, eszmék, testvérharcok birkózása közben, a bangók, indulatok és események vad zavarában küldetésének, történelmi elhivatottságának teljes tudatában, rendithetetlen hittel kiáltotta a világnak: Emberek, ezen az uton nincs más végzet, cse.k az örvény, csak a pusztulási Rendithetetlen hittel mutatott rá a gyűlöletből, vérből és igazságtalan ököljogból kivezető útra. Azzal a programmal lépett Szent Péter örökébe, mely a háborúban megrázott, kénes felemelni: Pax Christi in regno Christi I Krisztus békéjét v i s s z a ál 1 i t a n i K r i s z t u st országában! Nagyszabású encikl'káiban átfogta az emberi élet ecrész mezejét. Ragyogó ékesszólással bizonyította be, hogy Krisztusban a problémák kielégítő megoldást, lázadó kérdések megnyugtató feleletre találnak. Az ész, a tudás, a kinyilatkoztatás érveivel és az élet valóságával mutatta ki: hogyan lehet az egy nemzetbe tartozó embereket megelégedetten összefűzni anélkül, bogy az államokból üzemeket és a vak gyűlölet rohamosztagait alakítanák s az egyénből a kollektivizmus géprészét faragnák ki. A „Quadragesimo anno" cimü enciklikában a társadalomnak, a nemzeti és nemzetközi életnek pestisét leplezi le a pénz mindenhatóságában és a szívtelen üzleti szellemben. A gyógyulásnak lehetősége az egyenlően osztó igazságosságban van. Az igazság megismerésére és annak érvényesülésére pedig csak a szeretet és a jóakarat vezet. A közelmúlt napokban megjelent enciklikáit, a németországi katolikusok szomorúan drámai helyzetéről, a kommunizmusról és a mexikói egyházüldözésről, jól ismeri a vilá<^ nyilvánossága. A történelmi szavakban a pápa szembefordul a gyűlölet izzásával, a templomok rombolásával és „a vér és faj mítoszával" — és messzire halló drámai szavakban szolgáltatott igazságot, dicsőséget £1 krisztusi szellemnek, a krisztusi békének, türelemnek és emberségnek. Milyen megrázó feladat: a huszadik század 80 éves pápájának sikru kell szállnia a vallásüldözés középkori szelleme és sötét eszközei ellen ... XI. Pius a nagy pápák közé tartozik. Pápasága az emberiség egyik legnehezebb, legsúlyosabb korszakára esik. Az egyházat maga a Szentlélek és nem az emberek bölcsesége kormányozza, —' igaz, hogy a pápai trónus a Krisztus által igért kősziklán áll, mégis nagy pápának azí hívja a történelem, aki a kornak megfelelő eszközökkel tud szembeszállni az emberisig örök krisztusi céljait vészélyeztető támadásokkal. Európai izgalmat keltett a „Deutschland" bombázása és a német flotta támadása Almeria ellen A nemei tirhaiAnak 25 halálos es 83 sebesttltie van, - Almeria vesztesége 19 haloll, 55 sebesült, 30 ronibadoll épület Olaszország es Németország Hoziis ahcióla Londonban es a tengeren - A spanqoi hormánu a Népszövetség beavathozdsát hen London, május 31. Az európai politikai világot rendkivüli események tartják izgalomban. A spanvol népfronthoz tartozó repülőgépek hombát dobtak a „Deutschland" német cirkálóra. A hivatalos német jelentés szerint a „Deutschland" páncéloshajó az ibizai kikötő előtt horgonyzott. Szombaton este megjelent a hajó fölött — a német jelentés szerint — két spanyol kormány-repülőgép és bombákat dobott a páncélosra, az egvik bomba a legénységi étkezőhelyiséget találta el. A bombázásnak 25 halálos és 8ÍÍ sebesült áldozata van. Egv másik boriiba jelentéktelen kárt okozott. A berlini jelentés ezután azt mondja, hogy a német hadihajóról egyetlen lövést sem tettek a repülőgépekre. A berlini jelentés hangsúlyozza. hogy a hajó harcképes állapotban maradt és Gibraltárba ment a sebesüllek elhelyezése érdekében. A valenciai kormánv hadügyminisztériuma is hivatalos jelentést adoít ki. A jelentés azt hangoztatja, hogy amikor a felderítő szolgálatot végző repülőgépek Ibiza fölött repültek, az öbölben a mintegy 20H méter távolságra horgonyzó „Deutschland" rájuk lőtt, jóllehet, a gépek sem a hajót, sem a várost nem támadták meg. A repülőgépek válaszul 12 bombát dobtak a hajóra. A bombák közül négy a fedélzeten robbant. Hangoztatja a jelentés, hogy az ellenőrzéssel megbízott hajóknak sí parttól legalább 10 mértföldnyire kell tartózkodniok, a „Deutschland" azonban egészen közel a parihoz horgonyzott. Tekintettel arra. hogv ezen a helyen francia hajó van az ellenőrzéssel megbízva, a német cirkáló néni járt el hivatalos küldetésben, amikor a spanyol belvizeken tartózkodott. Az ibizai események nemcsak Berlinben, hanem Rómában, Párisban és Londonban is aggodalmakat keltettek, nemzetközi bonyodalmaktól a lapok szerint lehet tartani. Német hadihajók összebombázták Almeria kikötőjét Hiller Münchenben tartózkodott, amikor az ibizai bombázásról értesült. Nyomban tanácskozást tartott Raeder vezértengerriogygyal és báró Neuralli külügyminiszterrel, majd repülőgépen Berlinbe utazóit, ahová rövidesen Göring ís megérkezett Kémetországban óriási izgalmat keltett a „Deutschland" bombázása. A lapok gyászkeretben közölték hétfőn az eseményeket. Visszautasítják a valenciai kormánynak azt az állítását, hogy a hadihajó rá-