Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-05 / 101. szám

Szfcrda, ÍQ57 május, 5. DerMAnvARORSZío 5 Heves vármegye tiltakozása a német­országi katolikus üldö­zések ellen »Csak őrült fantázia lehef, amely Isten helyére a vér- és )a;e]mé~ lelei eme)i« Eger, má jus 4. Heves vármegye törvény­hatóságának tegnapi közgyűlésén Kcgle­vich Gyula volt főispán a katolicizmust Németországban ért sérelmekről és üldö­zésekről beszélt, ami ellen — mondotta — a keresztény Magyarországnak és egv ka­tolikus keresztény vármegyének, amilyen Heves vármegye, legalább is szót kell emel. uie. — Csak őrült fantázia lehet, amely Krisz­tus vallását emlierrel akarja lieiyettesi­teni és Isten helyére a vér- és fajelméle­tet emelni, — hangoztatta beszédében. A közgyűlés Keglevich Gyula indítvá­nyára egyhangúlag hódoló feliratot inté­zett XI. Pius pápához bátor fellépéséért, amellyel tiltakozott a németországi kato­likusok üldözése és elnyomása ellen. A felirat kéri :i pápát, szólítsa fel a világ millió és millió keresztényét, hogv ők is tiltakozzanak annak az őrült fantáziának katolikustiprása ellen, amely a Némctbi­rodalomhan manapság fájdalommal ta­pasztalható. A MTI. az ügyről kedden este a következő közleményt adla ki: „Azzal a híradással szemben, melv szerint Heves vármegye törvényhatósági bizottsága íwliratot intézett XI. Pius pápához a németor­szági katolikusok ügyében, illetékes helyen a következő felvilágosítást adták: — Heves vármegy törvényhatósági bizott­ságának közgyűlésén gróf Keglevich Gyu­la, volt országgyűlési képviselő indítványozta, hogy a törvényhatóság különös tekintttel a né­met katolikusok sérelmeire, fejezze ki egviítt­éizését a világ nehéz politikai köríilméuvei között élő katolikusaival és feliratban kérje XI. Pius pánál. hogy folytassa apostoli mun­ka iát a sérelmek megszüntetése érdekében. Az •indítvány tárgyalása során a közgyűlés elnöke kijelentette, hogy a törvényhatóságnak ilyen érintkezési joga a szuverénekkel nincs, épp azért ugy határozott, hogv az együttérzés ki­fejezéséi az egri egyházmegyei főhatósághoz juttatja el Megállt a felkelők offenzívája jelenti Bilbao Tovább tart a menekülők elszállítása Saint Jean de Luz> május 4. A menekültek el­szállítása a baszk földről állandóan tart. Szem-" tanuk szerint Bilbaóban mintegy 40 ezer mene­kiiit tartózkodik. A baszk köztársasági elnök fele­ségével repülőgépen Franciaországba érkezett. Handayei jelentés szerint a beszk kormány erőddé akarja kiépíteni Bilbaót. Több baszk győ­zelemről számol be a népfront kormánya. A je­lentés hangoztatja, hogy nemcsak nvgál'itották a felkelők offenzíváját, de területit is visszafoglallak. A jelentések szerint a milícia Bilbaótól keletre nagy győzelmet aratott és előnyomult. Bermeo és Amorebleta között már három nap óta e'kesere­det.t csata dühöng. A felkelők repülőgépei megje­lentek a baszk főváros fölött, a légelhárító ágyuk azonban elkergették a gépeket. Egy másik jelentés szerint a baszkok erőteljesen ellenállnak, mégfeni tudják megakadályozni a fel­kelők 'elönyonmlását. A felkelők szerint az e'őnyo­mulás azért lett lassubb> mert rövid pihenőt tartot­tak a csapatok. A madridi ostromgyürüben erős légi és ágyuhar­cok dúlnak. A kormány 6.1 repülőgépe tegnap egész nap bombázta a felkelők több állását a guada­lajaral szakaszon, a felkelők a fővárost ágyúztak. Fehér cipők Szandál cipők Színes divatcipők, olcsó szabott árban ELIT-nél. Szeged, Széchenyi tér 16. Uchtmann ós Sct*Iffí»r cipők esryedárusitása. Az egész alföldi kerületben Szegeden volt a legkisebb a gazdasági javulás A Kereskedelmi es iparkamara részletes felenlese a városok gazda­sági helgzeierOl — „A kereskedelem változatlanul érzi a Hatósági beavatkozás erösebk érvényesülését" (A Délmugyarorízág munkatársától.) A sze­gedi kereskedelmi és iparkamara most telte köz­zé u mult esztendő közgazdasági viszonyairól szó­ló részletes jelenlését. A jelentés az egyes terme­lési ágak és szakmák viszonyainak elemzése alap­ján megállapítja, hogy míg 1935-ben a fagykár, jégverés és aszály következtében a kerület nem vette ki részét az általános javuló irányzatból, addig 1930-ban a javulás jelel itt is tapasztalhatók voltak. — Agrárius jellegű vidékekről lévén sző — mondja a kamara —,-a javulás jelenségei időbeli­leg sem voltak egységesek. Az év első felében a helyzet inkább nyomottnak volt mondható és az elevenség inkább a termés betakarítása után kez­dődött meg. Egyes helyekről azt jelentették a ka­marának. hogy a fellendülés jelenségei azért nem mutatkoztak erősebben, mert a gazdaközönség a kétségtcl-e'uil 'jelentkező nagy jövedelemtöbbletet elsősorban adóhátralékainak és a múltból eredő tartozásainak visszafizetésére fordította. Másutt, különösen Csanádmegyében viszont azt lehetett tapasztalni, liogv nyomban a termés betakarítása után erős mozgalom volt tapasztalható az ingat­lanok forgalmában. minek következtében a föld­árak gyorsan emelkedtek. . Részletesen foglalkozik a jelentés a kerület speciális terményeinek, a paprikának, hagymának és gyümölcsnek ugv termelési, mint kereskedelmi viszonyaival \ szegedi kereskedelmi és iparka­mara kezdettől fogva aggodalommal nézett a paprikamonopolhim elé, mert az volt a véleménye, hogy ezeket nz anyagi eszközöket, sokkal egyszerűbben, uj és költséges szervek felállítása, a forgalom megkö­tése és a minőség mesterséges leszorítása nélkül is. a vegvvizsgálati dijak egyszerű felemelésével ís meg lehet szerezni. Egyik érdekes fejezete a jelentésnek az, amely a főváros és a vidék egymáshoz való viszonyának ismertetésével fog­lalkozik. Amig egvik oldalról kétségtelen, hogv a vidéknek is szükség van egv európai méretekkel mérve is tiszteletet parancsoló fővárosra, addig a másik oldalon lehetetlen a Budapest javára mu­tatkozó számtalan helyzeti előnyt még a vidéki érdekek' mesterséges háttérbe szorításával sú­lyosbítani. Lehetetlen hogv az egész tarifapoli­tika elsősorban Budapest érdekeit szolgálja. Ér­hetetlen, hoffv a kormánvhatóságok valóságos ár­lejtést rendezzenek vidéki városok közölt olyan Intézmények felállításáért, melyeket Budapest in­gyen kap. lehetetlen, liogy a nagv pénzintézetek mellett az OTI szinte mesterségesen szívja el a vidék életnedveit a főváros javára. Külön feiezet foglalkozik a hagymával, amely­ből szakértői becslések szerint a termés elérte az őfltJO vagont. Megállapítja a jelentés, hogy a sza­biulkereskedelem egyáltalán nem -vált a hagyma­üzlet kárára, söt. ellenkezőleg, különösen kezdet­ben a hagyma olvan árakon volt értékesíthető, aminőre az érdekeltek a szindikátus idejében ál­modni sem merlek volna. A gyümölcstermelés is allandóan fejlődik a kamara kcruletcbcn. A gyümölcs termelése és értékesítése — mondja a jelentés — hovatovább a kerület egyik legfonto­sabb gazdasági ágazatának növi ki magát. Ami az egyes vidékeket illeti, Szegeden és környékén gyü­mölcstermelés tekintetében feltétlenül meg lehet állapítani a halaáást. Nagy baja azonban a sze­gedi gyümölcsproblémának, hogy még mindig nincs igazi exportra berendezett gyümölcskereskc­áclcm, — mondja a jelentés. A szegedi körzet mellett a kamarai kerület másik nagyon fontos gyümölcstermelő vidéke Jánoshalma és környéke. Az utolsó évek folyamán egyre növekszik Békés­megyében n szilvatermés jelentősége. A jelentés részletesen foglalkozik a szegedi kerület iparának hely­zetével. Az ipartestületektől befutott jelentésekből meg lehet állapítani, hogy azok keávezőbb képet mu­tatnak, mint a megelőző években. Ez nem jelenti azt, hogy ne volnának pan"Hzok — mondja a je­lentés —, de igazolja, hogy a gazdasági javulás lassan eljut azokba a kisipari körökbe is. amelyek az elmúlt évek folyamán a válság súlyát legerő­sebben érezték. A gazdásági helyzet javulása, a kereskedelemre is kiterjedi, — folytatja a jelentés. A javulás mértéke azonban kisebb és kevésbé általános a kcrcskede. leninél. Hangsúlyozza a kamara, hogy az 1936-os év nem hozta meg a kereskedelem legfőbb vágyának tel­jesedését, mozgási szabadságának hchircállHákvít. A beérkezett panaszok azt mutatják, hogv a ke­reskedelem még mindig érzi tevékenységi terüle­tének összeszűkülését és a hatósági beavatkozás crősebb érvényesülését. Áttekintést nyújt a jelentés a szegedi kerület városainak, községeinek közgazdasági helyzeté­ről is. Megemlíti, hogy többek között Békéscsabán az. 1936. évi k'özépitkezések sorában megemlilen­dő a róni. kath. egyház egyemeletes elérni iskolája és a felsőkereskedelmi iskola tornaterme, a ma­gánépitkezéseket tatarozások és átalakítások ad­ták. Ki van irva a pályázat 1R6.0000 pengős költ­ségelőirányzattal a7 OTI-székház megépítésére és remény van az uj várost vágóhíd és hűtőház fel­építésére. Makóról a következőket említi a jelentés: — Makó gazdasági élete a hagyma termelésé­vel és értékesítésével van összefüggésben. A hagy­ma kedvező világpiaci konjunktúrája természet­szerűleg Makón is előnyösen éreztette hatását és ez abban jelentkezett, hogy volt némi tevékeny­ség a magánépitkezés terén. A város belterületén 25—30 uj magánház épült, nagyobb átalakítások is voltak. A konjunktúra igazi hatása azonban » mezőgazdasági célokra szolgáló ingatlanok forgal mában és ezek áremelkedésében jelentkezett. Gyula fekvése nem központi jellegű, — mondja a ka­mara jelentése. Emiatt Gvula erősen érzi a centra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom