Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-05 / 101. szám

DtlMAGYARORSZAG szerda, TU37 mtfua 5, HUSCSRRNOK, Mikszáth K. ucca 22. Szalpnnaeíport előmozdítása írdekébep elsfirendii uradalmi és hlzlal­dabeli sertésekből származó olcsó sertéshúst árusitunk. ARAK: Elsőrendű *ert6»karat * hfl P I.50 Comb, lapocka, nyakat l kg P 1.40 Oldala* t kg P 1.30 Fe|-láb 1 kg P ~ /70 Árusítás reggel fél 7-töl-lt-lg lísab fekvésű, nagyobb és gyorsabban fejlődő Bé­késcsaba versenyét. Az elmúlt év azonban Gyulán is jóval élénkebb volt, nagyobb voll a forgalom és az árak is emelkedtek. Szegért helyzetéről megállapítja, hogy a gazdasági javu­lás jelei Szegeden is mutatkoztak, bár kisebb mértékben, mint a kerület más helyén. Ennek ma­gyarázata mondja a jelentés —, bogy Szege­den a vásárlóközönség nagy százalékát a tiszt­Tiselőelem teszi ki, amely az élelmiszerek drá­gulása folytán egyéb szükségleteit kénytelen nett rektringálni. ATIandó panasz az iparosok részéről, hogy az építőipar ninds kellően foglalkoztatva Kétségtelen, hogy Szeged építkezése és dl'alában a város fejlődése igen egészségtelen irányban halad. Megemlíti a jelentés a telepek létesítését, amely az amúgy is aránytalanul nagyranőtt város terjedelmét még jobban kiterjesztette és a belső terület viszonylagos elnéptelenedése folytán a házhéreket a békebeli színvonal alá siilyesztet­•ék, a város közterheit pedig növelte. Foglalkozik a jelentés Szeged idegenforgalmával és megemlíti, hogy az ipari vásár és a erabadtéri játékok azok, amelyek nagy tömegek megmozdi­lására képesek. Az" ipari vásárt legutóbb 48.193 személy látogatta, a szabadtéri játékok pedig olyan komoly idegenforgalmi és gazdasági jelen­tőséget reprezentálnak, bogy arról lemondani nem szabad, hanem évről-évre fejlesztve országos, sőt ésőbb talán nemzetközt jellegft attrakcióvá kell megnövelni. \ jelentés végül a kamara működését ismerteti , (elemliti. hogy a kamara irodája a mult évben 11 210 ügyiratot Intézett, ami jelentős emelke­dést mutat, mert 1934-ben 10.018, 1985-ben pedig l't.'.i-iii volt az elintézett ügyiratok szánta­70 bányászt elitéltek a pécsi éhsénsztráik­perben Pécs, május 4. A péusi törvényszék 10 napi nrgynlás után kedden hirdetett Ítéletet a bányász* érben. A 105 vádlott köztlf l?5-t felmentett, 70 u'/Hat rríagúnosok elleni erőszak vétségében nősnek mondott ki és ezek. közül 59 vádlottat ft napi fogházbüntetésre itélt, a büntetéseket .)/ónban háromévi próbaidőre fe'függesztette. Tizenhárom rádlottat q bíróság fogházbünte­téssel sújtott A legsulyosabb büntetést Zala'ári József kapta, akit a biróság .? hónapi fogházra ítélt. Hét vádlott 15—15 napi fogházat kaj. ott. Az ügyészség az itélet ellen tel'ebbezés! jelen­tett h*. Szabadkai és újvidéki érdeklődés a Szegedi Ipari Vásár iránt Dr. Szilágyi Géza nyilatkozata A Szegedi Ipari Vásár jugosalAvlai tárgyalásai kiterjednek Belgrádon kivül más városokra 18, igy különösen Szabadkára és Újvidékre, ahonnan szintén nagy érdeklődés nyilvánul meg a szegedi kezdeményezés iránt. A vásár vezetősége •rinlkezésbe lépett ugy a szabadkai, mint az nj­vidéki kereskedelmi és ipari testületek vezetőivel és eljuttatta meghívását a Szegedi Ipari V|sár megtekintésére. Annak bizonyítására, hogy milyen élénk visszhangot keltett a szegedi kezdeménye­zés Jugoszláviában, érdekes nyilatkozatot adott Belgrádban dr. Szilágyi Géza kormányfőtanácsos, a magyar kereskedelemügyi minisztérium belgrá­di megbízottja. r>r. Szilágyi Géza a következőket mondotta: — A Szegedi Ipari Vásár vezetőségének kez­deményezése egészen aj feladat. Eddig mindig Budapestről fe esafc Budapestről volt sző. Hosszú, nehéz munkával Budapestet már kezdik megis­merni. Most azután végre sor kerül az egyik lrg­fontosnbb vidéki város, Szeged megismerésére. amely knlturáia. ipara és kereskedelme révén megérdemli, hogv a legnagyobb szeretettel és buz­gósággal karoljuk fel a város üffvét. Miután most kezdünk ehhe/ a munkához, számolnunk kell a kezdeti nehézségekkel is. De a nehézségek nem elhárithatatlanok. Hisszük, hogy megértéssel fo­gunk találkozni az illetékes hatóságoknál és 9 nehézségek elháríthat ók lesznek. Ezt követően erőteljesen hívjuk fel n Jugoszláviai közönség fi­gyelmét Szegedre, arra. bogy mit láthat, mit kaphat a jugoszláviai utas Szegeden. Fontos fel­adatomnak tekintem, hogy a Szegedi Ipari Vásár vezetőségének, különösen Erdős Árpád hírlap­írónak kezdeményezésére az vf Szeged érdekében a legintenzívebb propagandát fejtsük lei. — örülök, hogy megértéstel fogadta a vásár vezetősége azt a javaslatomat, bogy külön meg­bízottját küldte Belgrádba, hogy itt közvetlenül teremtsük meg az összes mértékadó faktorok­kal az értékes kapcsolatokat. A Szegedi Ipari Vásár vezetőjének belgrádi látogatása értékes be­fektetés a jövőt illetően, ami mindenféleképen meghozza a gyümölcsét. Asz olvasó rovata A (anyai posta hiányosságai Igen tisztelt Szerkesztőség! A tanyai postakéz­besités hiányosságaira szeretném a Délmagyaror­szág nagy nyilvánossága utján az illetékesek fi­gyelmét felhívni. Gyakran előfordul, hogy egy újságot, például a keddit — pénteken, a legjobb esetben csütörtökön kapom meg, de nen a postás­tól, azaz a faluzótól, hanem az egyik, vagy má­stk szomszédomtól. Ennek szerintem nem oka a postás, aki emberi erőn felüli munkát folytat, hi­szen 8—10 négyzetkilométert kell naponta bejár­ni. A másik haj, hogy a tanyaiaknak R—10 kilo­métert kell gi/alogolniok, amig postahivatalt talál­nak. Ilyen körülmények között mi tanyaiak a posta intézményének az előnyeit nem érezzük. Az volna a szerény tavaslatom, hogy ugy mint a városban, a tanyákon is állítsanak fel x góc­pontokon postahivatal okát. például az iskoláknál jó helyük volna a levélszekrényeknek. Ez élénkebb levelezési forgalmat jelentene a tanyákról. Meg lehetne szervezni a bélyegeladást is azokon a helyeken, ahol a levél szekrényeket felállítanák. A tanyai gazdaköri gyűléseken gya'.sran hallunk olyan kijelentéseket a városi uraktól, hogy amennyire tanyabarátok, szeretném, ha a tanyai nép ezen szerény kívánsága, amelynek most itt hangot ad­tam. megszívlelésre találna és a tanya postakér­dését végre megoldanák. Előre is köszönetet mon­dok a tanyai gazdatársaim nevében annak a ta­nyabarát urnák, aki elfogadja java latomat, szív­ügyének tekinti az ügyet és rajta lesz- hogy meg is valósuljon mihamarabb. Soraim kö?lé?ét megköszönve vagyok t. Szer­kesztő urnák D. J. (Királyhalom). 1000 pengő jutalmi akcióban vesz részt min­denki, aki bejelent májusban is­merősei köréből EGV uj előfizetőt a Délmagyarországnak. Ahány előfizetőt jelent be, annyi eséllyel vesz részt a nagy jutalmi versenyben. Kisérje figyelemmel a Délmagyarország akcióktfzleményeit. Népek világharca Dr. Somogyi József előadása (A Délmagyarország munkatársától. Az Emerie»» na szabadegyeteme kedden este fejeződött be dr. Somogyi József főiskolai tanár »Népek világhar­ca* cimü előadásával a tanárképző főiskola elő­adótermében. Somogyi József előadásának meg­kezdése előtt felolvasta Glattfelder Gyula nw> gyéspüspök leveliiét, amelyben elismerését fejezi ki a szabadegyetemi előadások megrendezéséért és száz pengőt, küldött a további költségekhez­Az előadó ezután megállapította, hogy a népek világharca három részre oszlik: a biológiai harcra, a gazdasági harcra és a világnézeti harcra. Száz évvel ezelőtt a germán népek lélekszáma Európá­ban sokkal nagyobb volt, mint a román és a szláv népeké, de ma ez az arány megfordult. Ha igy fogy továbbb Európa lakossága, akkor né­hány évszázad múlva vagy teljesen lakatlan lesz, vagy idegen világrészek népe özön-li el. Egy-két államban a népesedési statisztika már csökkenést mutat. A biológiai harc célja az elnéptelenedés megakaáályozása. A nyugati államokban a legna­gyobb arányú a csökkenés, Középeurópában egyelő­re még kedvező a helyzet, de a dekadencia már megkezdődött, Dél- és Keleteuröpa népei viszont erősen szaporodnak és a szaporodás Keletázsiában még nagyobb arányú. A népesség megoszlása na­gyon aránytalan a földön. Magyarország a sttrürí­lak ott országok közé tartozik,, már elérte a telí­tettség állapotát és lassanként problematikussá válik a nép megélhetési lehetősége. Beszélt ezután a köokxfhdboruról, amelynek részletoit a közönség nem nagyon ismeri. A. ha­talmas allamak mindent elkövetnek,, hogy meg­szerezsék h rendelkezési jogot a petróleum forrá­sok fölött, amelyeknek legnagyobb rész* véletlenül gyengébb államok területén van A mexikói vallás­üldözéseket azért türi al az Unio. me.rt a jelen­legi mexikói kormány petroleumpolitfcája meg­felel az USA érdekeinek — mondotta. Foglalkozott ezután a gyarmatokért folyó harccal és megvilágí­totta azokat, az okokat, amelyek gyarmatok szer­zésére és megtartására késztetik az egyes áramo­kat A szabadegyetem ezzel az előadással baíaje­zödött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom