Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-05 / 101. szám

DCHMAGYARORSZÁG Szerda, I9V május 5. túri temetőben meglátogatta a háborúban elesett osztrák bősök sírjait. Kíséretében volt Schuschnigg kancellár. Ba^rBaahrenfeld osztrák követ, Regeje ezredes, osztrák katonai attasé, a szövetségi elnök mellé beosztott Rvjskay Jenő tábornok,. Mqterna Frig.\ es vezérkari őrnagy a katonai kíséret több tagjával/ továbbá Sehaafgetsche gróf. mint a Hazafiúi Arcvonal magyarországi vezetője. Este díszelőadás voll az Operaházban, A$ előadás ünnepi jellege már a külsőségekben Is kifejezésre jutott. Az Andrássy-vjt teljes zászjódiszben és kivilágításban pompázott. Az Operaház épületét Tolnay Pál tervei szerint földíszítették. A külső falakat, erkélyeket és párkányokat zászlók és drapériák borították Az é.pület homlokzata fehér fényárban csillogott. Az uccán nagyszámú közönség nézte az érkezők felvonulást. Az Operaház kapujában Márkus I.ászló. az Operaház igazgatója. Tolnay Pál főfelügyelő és Morlán Amadé főtitkár fogadta Miklas elnököt és a kormányzót. A pazarul feldíszített előcsarnokban a délszaki növények övezte lépcsőfelJárón át kisérték fel a vendégeket a kormányzói Tkáholvb* Az Operaház nézőtere ezalatt már megtelt a meghívottakkal. Valamennyi páhoüyba-i fehér orgonacsokor diszlett. A zenekar az osztrák Himnuszt, utána a magyar Himnuszt játszotta, majd kezdetét vette a díszelőadás, amelynek keretében fii nek Május királynéja1' cimü pásztorjátékot é» Liszt Rflpszódiáj* két jelenetét mutatták l>r Horthy Miklós kormányzó és felesége nz operaházi díszelőadás után a királyi várban adott sziipéu látta vendégül Miklas elnököt cs feleségét. Kánya Kálmán külügyminiszter a belii^vmir niszt^riiim palotájában adott szupet az osztrák elnök kíséretében érkezett vendégek tisztc'.eléru Kitüntetések Budapest, május 1. Miklas osztrák szövetségi elnök budapesti látogatása alkalmával a következő kilrntetéseket adományozta. Serédi hercegprímásnak és Darányi miniszterelnöknek sz osztrák érdemrend nagykeresztjét íj sassal, gróf • Széchenyi Bertalannak, Sztr*nyavs?ky Sándornak, Bornemisza, Széli minisztereknek, Kezma Miklós volt belügyminiszternek az osztrák érdemrend tlső osztályt; keresztjét, Éljássy Sándor vidéki főkapitánynak, vitéz Kenese Wladimir légügyi felügyelőnek, M i e s Rudolf ezj-edesnek, Széudy Károly polgármesternek az osztrák érdemrend középkeresztjét a esiflaggal. K em én y István rendörtaiiáesosnak, Raib Béig - rendőrtanácsosnak az osztrák érdemrend tiszti keresztjét. dr Rubido Zichy Iván miniszteri fogalmazónak az. osztrák érdemrend lovagkeresztjét, Sónyi Hugó gyalogsági tábornoknak, vitéz Bácz Jenő tábornoknak az osztrák érdemrend nagykeresztjét, vitéz Nagv Vilmos tábornoknak az osztrák érdemrend elsőosztályu nagykeresztjét ' a csillaggal, vitéz Ruska Jenőnek, vitéz Andor kai Budolf vezérkari ezredesnek az osztrák érdemrend középkeresztjét, Tarnoczy Béla századosnak gz osztrák érdemrend első osztályú lovagkeresztjét. Horthy Mil/ós kormányzó B a a r B a r e< n feíd budapesti osztrák köveinek dedikál* fényképét küldte el. »Semmi közösségei nem értlink azokkal, akik a kereszténvek kiirtására törekszenek, akár Moszkva, vagy Berlin teszi« A költségvetés vitájának keddi napjaaképviselőházban —Eber Antal éles beszéde a protekcionista kereskedelempolitika ellen Btx3«pesf, május 4. A képviselőház keddi ülése ruk déh 12 árakor kezdődött a Miklas elnök tiszteletére rendezett katonai díszszemle trófttL A költségvetési vjta első szénoka Éber Antal volt- Aszal kezdte brszédét, hogv a kormány kereskedelmi politikájának irányzat miatt a költségvetést nem fogadja el. Magyarországon mí továbbra is abban a protekcionista, elzárkózó kereskedelempolitikában élűnk, amelyet 1031-ben vezettünk be. 1931. óta a he hozatali korlátozások révén példátlan védelmet nyújtanak a magyar gyáriparnak, amely ráadásul adómentességet ír kapott ajándékba. A mi kormányzatunk részéről semmiféle szándék, vagy irányzat nem tapasztalható, amelv a kereskedelempolitikai korlátozások lebontására irányulna, ellenkezőleg, egv re jobban sülvediink. ezeknek a korlátozásoknak a rendszerébe. — Az <gv lernrelési ág érdekében alkalmarolt protekcionizmus az egész gazdasági élet súlyos sérelmét jelenli és lassankint nem leszünk képesek emiatt mezőgazdasági cikkeink számára külföldi piacot biztosítani. — A külkereskedelmi hivatal külön államot alkot az államban, senki sem gyakorol fölötte felügyeletet, senki sem irányít ja, hanem maga csinálja az ország gazdasági politikáját. A külkereskedelmi? hivatal szerelmes a kereske. deVmpoIitikai korlátozásokba és nem gondol ;t Hnditerménv Rt. szomorú sorsára, amelv i,egyemeletes házat épít magának, de mire a ház elkészült, a Iladiterménv megszűnt. A külkereskedelmi hivatal ki akarja kapcsolni a nemzetközi kereskedelemből a kereskedőket, r>uha feladata az lenne, hogy külföldön kereskedelmi attasékat tartson a piacok figyelésére. l iter Anlal azzal fejezte Ív beszédét, hogy lealialározotfabban tiltakozik a példátlan protekcionizmus cs a kir /árólaposságot jelentő kedveznie, nyek ellen. — A társadalmi béke és a gazdasági egyensúly nem fog addig létrejönni, amíg a kormány rá nem tér, ha nem is a szahadkereskedelem; de legalább a szabadabb kereskedelmet biztosító politika útjára. \ n t$l István beszélt ezután. A? wszág külpolitikai helyzete ^ mondott? amelyen salát erőnkből változtatni nem tudunk, világosan előírja a kormány számára az ^ítala Követendő politikának nemcsak általános irányelveit, de konkrét tartalmát is. Inkább legyen kevesebb a nemzeti jövedelem, de igazságosan oszoljon meg a dolgozó ••mherek között. — Elsősorban politikai, gazdasági, szociális és közjogi teendők céltudatos elvégzésével lehet elérni, bogy egy esetleg bekövetkező európai erőpróba ne találja készületlenül a nemzetet. Végül ismét arról beszélt, hogy szakítani kell a liberális politika módszereivel és tervszerű faj- és népvédelmi politikái kell csinálni. A költségvetést elfogadta. Sulvok Dezső volt a következő felszólaló. Megállapít is, hogv Antal István is felelősséggel tartozik u múltért. Sugalmazója volt négy éven keresztül a magyar közéletnek és nem lehel ugy szabadulnia a felelősség alól, hogy ezek a mulasztások évszázadok mulasztásai, meri az elnnilt négv esztendő alatt egyetlen lépés sem történt a mulasztások helyrehozni da érdekében — A kiérdemesült diák vezéreknek folytatta —, szükségük volt arra, hogv egv Ottóvacsora ellen tüntessenek, akkor az a fiatal-, ság parancsszóra tüntetett. Ha arra volt szükség. hogy a reformnemzedék mennybemenetelénél közrepitikodjék a Vigadédian, hogy egyik napról a másikra miniszteri székekbe billentsen diákvezéreket, akkor ott volt ez q fiatalság. A diákvezérek Goethe bűvészinasának sorsára jutottak, felidézték a szellemeket és nem tudnak nekik többé parancsolni. Ez t/ Ifjúság elvesztette Iliiét és bizalmát vezetőiben \/ ifjúság lelkében forrong, gvfjJ, áramlik valami e-, ha ezt misként le nem vezetjük és nem biztosi tutik nekik helvet, akkor ez ki fog robbanni. — Sokat ünnepelünk, sok a kivilágítás, sok a parádé. — mondta —. de mis a Lánchíd tündéri pompioul világit, nem veszik észre, mi történik kint a pusztán. Ha gyökeres beavatkozás nem történik, a Dunántúl Erdély sorsára jut. Jpbl'i'ól és balról szélsőséges politikai agitáció folyik. A legnagyobb eredmény nz lepne, ha akadna olvan ember, aki el Uidná'érái, hogy ebben az országban a magvar népé legyen az elsőség. Baross Endre nem lát nyugtalanságot az országban. A keresztény és nemzeti gondolatot nem szabad jelszóvá sülveszteni. Kéri a miniszterelnököt, hogv e gondolat gyakorlati megvalósításával siettesse a munka üteméi. Találja meg a módját annak, hogy a magas közhivatalokban is minden köztisztviselő beleélje magát ebbe a szellembe. Petrovácz Gyula azzal kezdte beszédét, hogy keresztény politikára van szűkség, csak az a nemzet képe fejlődésre, amely nemzeti alapon áll. - Semmi közösséget sem érzünk izokkal — mondotta a kereszténypárt szónoka -r^, akik a keresztények kiirtására törekszenek, akár a III. Internationale, akár a III. Birodalom teszi. Korrektnek tartja a miniszterelnöknek azt * nyilatkozatát, amelyet a királykérdésről mondott. Ma nincs is királvkérdés. csak idókér. dés. A trón betöltése elől el kell hárítani az akadályokat. A zsidókérdésről kijelentette, hogy felfogása szerint nincs Zsidókérdés, rsak kereszténykérdés. A zsidóság politikailag, társadalmilag és vallásilag szabadságot élvez — niondolla — a gazdasági élethen tényező, a sajtiéban, az irodalomban és művészetben nagy sulva van. Ma az ellenzéknek lábhoz kell tenni a' fegyvert, mert nagv alkotmányjogi változások előtt állunk. Bosner István báró alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott. Véleménye szerint választójogot kell adni azoknak, akik katonai szolgálatuknak rendesen eleget tettek. Ezután ? sajtóreformról beszélt, majd kijelentette, hogy S hasonló melódusu pártok össre működése alapján kialakult egypártrendszer hiye. Nem elég nemzeti alapra és keresztény nemzeti vi-» lágnézetre hivatkozni, gyakorolni is kell a felebaráti szeretetei. C se h s z o m b a 1 h v László rámutatott arra, hogv milyen veszélyeket rejt magában » születések számának nagv csökkenése. Az ország 3400 községe közfii 253 egvké* község és ezek közül 101 esik Dunántúlra. Kiemelte a németek születési arányszámának rendkívül} emelkedését. Ezután a titkos választójog hi*nvát sérelmezte, az eddigi választási rendszer S falun csak az ellenségeskedést és a gyűlöletet fokozta. Aggodalommal látja S költségvetés állandó emelkedését. A költségvetést, minthngv felülmúl ia sz ország teherbíró képességét. nem fogadja el. Petainek József mérnöki kérdésekről beszélt. majd Esztergályos Tános tette a legutóbbi időben tőrtónt könvvelkobzásokat, maid kifogásolta, hogy a rendőrség nem engedélyezi Petőfi-verseknek szociáldemokrata gyűlésen való elmondását, továbbá, hogy a tiszt • viselői fizetéseket és nyugdijakat csökkentő rendelkezéseket még mindig nem helyezték ha tálvon kivül. Határozati javaslatokat nvuitnlt he, többek között a magánalkalmazottak kulönadó'ának eltörléséről, adóreformról, sz adóhátralék kamatának 2 százalékra való mérsékléséről. Egrv Zoltán: Ha nyugalmat akarunk az orszásban. akkor a nagv tömegeknek kell nv'tradni a létminimumot. Ezután Tahv László elnök nonirendi indífvánvt fett. n TTáz legkörelebhi filcét szerdán délelőtt (ártják. A többség a/ elnök nanirndi inditvánvát elfogadta. ezután felolvasták a beiegvzatt. 15 interpellációi. majd vitéz Kő József félreértett szavainak helyreigazítása eimén szólalt fel. Az ülés 8 óra ulán ."• nerccel éri végei. Kémuralom ... London, május 4- Angli'j egyik Je-jísmertebbb újságírója A J. Cnmmfngs, aki a Nem Chronie'e megbízásából beutazta Középeurópát, Bukarestből ezt jelentette lapjának: — Románia Európa leggazdagabb és> egyszersmind legszegényebb országa. Minienűtt korrupció ds fsaroláít tünetei észlelhetők. Mindenütt 9 korlátlan liéinnialom tombol, mindi/.Zí»! a zsarnoksággal és kegyetlenkedéssel, személyek szenvedéseivel, ami a kémrends/ert mindenütt kíséri