Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-24 / 44. szám

OJERGtD. ScerhetllOl««: Somogyi nec« »a. I. ern. Telelőn: 23«33..K!adóh!valai, jk»lc»önlcönyv»6r ét tegflroda: Aradi iicca S. Telelőm IJ-06..Nvomdo: LőW tlpól ueca «9. Telelom 13.DO. • láTlra« M leveleim: Díljrr>ryaronzAg, Szeged Szerda, 1937 íebruár 24. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 44. sz. ELŐFIZETÉS» Havonta Helyben 3.2» vidéken «> Budapeilen 3.®U, kUllUldOn 0.40 pengO. — Egye» liAm Oro hílköt nap ÍO. vat6r* és Ünnepnap 10 Ulrdrlések «elvéiele torit A «cilnt. Meglő, c^lu hitlO kivételével naponta röggel. Iii a A volt belügyminiszter emiitette először s a miskolci véres tüntetések után hallottuk újra, hogy a nyilaskeresztes pártnak parlamenti képviselete van s ezért gyűléseit a rendőrhatóságnak engedélyezni kell. A magyar gyülekezési és egyesülési jog, — bár a gyülekezési jog anyagát a közigazgatási bíróság lényegesen bővítette — legalább is irott részében nem ismer megkülönböztetést parlamenti képviselettel bíró és parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok között. Volt már olyan szélsőséges reakciós felfogás, amelyik ezt a megkülönböztetést — főként a választójog reformja kérdésében, •— rá akarta kényszeríteni a törvénykészítésre s amelyik nemcsak a parlamentben nem képviselt, de még a törpe parlamenti képviselettől bii í pártok létét és tevékenységét sem akarta elismerni. Ez a felfogás legalább elvi elismeréshez a „reformkorszak" alatt jutott el s ebben az a csodálatos, hogy a reformkorszak uralma ismerte el a reformokat akadályozó felfogást. Ha csak a parlamenti pártok propaganda szabadságát ismerik el, akkor nem fogják elismerni a parlamenten kivüli pártokat. Amiből pedig az következhetik, hogy a parlament élete megmerevül, a meglevő parlamenti pártok belépőjegyet kaphatnak az örök életre s változhatik az állam közjogi helyzete> módosulhatnak társadalmi erői, a gazdasági életben forradalmi változások történhetnek, a parlamenti pártokon kivül sem közjogi program, sem társada'mi felfogás, sem gazdasági érdek nem egyesitheti közös feladatban és közös munkában a polgároknak egyformán gondolkodó és egyformán cselekvő tagjait. Ez a felfogás megmerevíti a politikai és társadalmi felfogások uralmát s megakadályozza azt, hogy a törvényhozás rugalmasan és frissen tudjon alkalmazkodni a változó idők változó igényeihez és módosuló felfogásához. Ez a felfogás gátat emel minden u j szellem érvényesülése ellen s a parlament, melynek hivatása az volna, hogy a nép széles rétegeinek, a csonkitatlan nemzetnek legyen szószéke és nyilvánossága, csak idejét múlt, elavult, hatalmához a törvényes rend parancsából ragaszkodó csoportok érdekképviseletévé jelentéktelenül cl. Amikor mindenáron és minden eszközzel garanciákat kerestek általános és titkos választójog ellen, — nincs megnyugtatóbb és elevenebb biztosíték, mint az általános választójog s a demokrácia ellenségei o garancia ellen keresnek mindig — garanciát, — akkor vetették fel azt a gondolatot, hogy a parlamenten kivüli pártok ne egyforma eszközökkel mérkőzzenek a parlamenti pártokkal. Ez a gondolat az általános választójog tisztító és felszabadító hatásának lett volna — fékje s ma az egyesülési jog alkalmazásán keresztül fékje lett a rend fenntartásának. Hol van annak a felfogásnak törvényes alapja, hol van alkotmányjogi forrása a gyülekezési jog olyan értelmezésének, mely a parlamenti pártoknak szabadosságot is megenged s n parlamenti képviselettel nem biró pártoknak még a szabadságot sem adja meg? Ma megalakulna az evangéliumnak partja azzal a programmal, hogy élvet. minden földi örömet s Krisztus királyságát akarja megalapítani az emberi hatalom eszközével, ez a párt, mint parlamenti képviselettel nem rendelkező, kevesebb alkotmányos jogban részesülne, mint a nyilaskeresztesek pártja, amelyik a vallásosság jelszavaival vallásellenes, a hazafiság jelszavaival hazafiatlan s a parlamentárizmus eszközeivel a parlamentárizmus, az alkotmányt támadó tevékenységet fejt ki. S akik azt vallják, hogy csak azért, mert parlamenti képviselete van, biztosítani kell az akció szabadságát a nyilaskeresztes pártnak is, azoktól azt szeretnénk megkérdezni, hogy ha akadna választókerület, amelyik tömegőrület hatása alatt kommunista képviselőt választana meg, akkor pusztán csak azért, mert a kommunista pártnak volna parlamenti képviselete, engedélyezhetőnek tartanák a kommunista párt népgvüléseít is? A büntetőtörvénykönvv súlyos büntetést rendel azok számára, akik az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására mozgalmat, vagy szervezkedést kezdeményeznek s Ka egyik" választókerület szavazóinak többsége, elveszítvén józanságét, fanatizmusból, vagy tömegnarkotikum hatása alatt ilyen kezdeményezők közül küldene be valakit a parlamentbe, akkor nyomban biztosítottá válna annak a pártnak akciósznbadsága, amelynek tevékenységében való részvétel addig börtönnel büntetendő bűntett volt ? Az a párt, amelyik a nemzet céljait, (é* nem az uralom érdekeit I) szolgálja, amelyik a polgárság anyagi és szellemi Javainak gyarapítására törekszik, legyen részese sz alkotmányos jogok teljességének, ha nincs is képviselete a parlamentben —, de az a párt, amelyik veszélyezteti a közrendet, támadja a parlamentarizmust, az ezeréves alkotmány helyébe parancsuralmat akar tenni s a polgárság meggyőződését a csőcselék lázongásával helyettesíti, hiába rendelkezik parlamenti képviselettel, nem kaphat szabadságot attól az alkot« mánytól, a m e I y e t ö s.s z e a k a r t ö rn!.' Erélyes rendszabályok a tüntetések és a szélsőséges Izgatások ellen Intézkedés a rendőrség és a kultuszminisztérium fellépésére — Tanácskozások a parlamenlban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai életnek kedden úgynevezett nagy napja volt. A parlament keddi ülésén nemcsak egy uj képviselő. Tildy Zoltán mondott nagyobb beszédet, hanem általános figyelem kísérte R a s s a y Károly felszólalását. Rassay -- mint azt előre jeleztük, — nagy beszédben ismertette álláspontját a választójogi kérdésnen. A parlament folyosóját a hétfői és a keddi diáktüntetések foglalkoztatták. Darányi Kálmán miniszterelnök magához kérette Végvár y Józsefet, a Turul fővezérét, akivel hoszszssan tanácskozott. Érdekes megállapítása volt a politikai köröknek az, hogv a tüntetések csaknem egy adott jelre keletkeztek Budapesten és Pécsett. A belügyminiszter megbízásából Mikecz ödön államtitkár érintkezésbe lépett nemcsak a rendőrséggel, de a kultuszminisztériummal is abban a kérdésben, hogy az esetleges uiabb egyetemi zavargásoknak mikepen kell eleiét venni. Lemondott a Turul fővezére Az esti órákban kikerült hírek szerint Darányi miniszterelnök Yégvárv Józsefet, a Turul fővezérét saját szemelvében tette felelőssé és tiltakozott az ellen, hogy az egyetemi ifjúság tüntetéssel zavarja meg az ország nyugalmát és a közrendet. A miniszteri kihallgatás után Végváry közölte barátaival, hoírv lemond a Turul fóvczrrsésérőL A délutáni órákban a miniszterelnököt felkereste Eckhardt Tibor és vele mintegy háromnegyed óra hosszat tarló megbeszélést folytatott. Hír szerint vázolta a miniszterelnök azokat az intézkedéseket, amelyeket a szélsőségek elfojtására kíván tenni. A kérdésekkel kapcsolatban a belügyi kormányzat részéről határozott nyilatkozat hangzott el, amely így szói: — Nyugtalanságra, félelemre, vagy aggodalomra nincs ok, közbiztonsági szerveink minden esetben teljesíteni fogják kötelességüket. Illetékes ny latkozat a tüntetések megszüntetéséről A kormányhoz közelálló helyen a rendzavarásokról és tüntetésekről a következő nyilatkozatot telték: — Ártalmasnak cs az ország érdekeire veszélyesnek kell tartani minden olyan tüntetést, amely az ország rendié és nyugalma ellen jelentkezzék bármely oldalról. A kormányzat álláspontja a tüntetésekkel szemben az, hogy a társadalom bármely rétegében: ifjúsági mozgalmakban, pártok gyűlésein mutatkozzanak is ezek a kilengések. el kell ítélni mindazokat a momentumokat, amelyek összejövetelekre. vagy felvonulásokra akarnak hangulatot csinálni, akik egyes problémák megoldására ilven mór