Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-24 / 44. szám

Üti MAGYARORSZÁG Szerda, 1937 február 24. don akarnak befolyást gyakorolni. — A kormányzat és a parlament együttes hivatása az, — folytatja a nyilatkozat —, hogy erkölcsi tekintetben és gazdasági téren megtegye mindazokat az intézkedéseket, ame­lyek az ország érdekében állanak. Sem gyűlések", sem incidensek", még kevésbé verekedéssé fajuló tüntetések nem alkalmasak arra, bogy hatást gyakoroljanak a nemzeti élet fejlődésére. — A kormányzatban megvan a legkeményebb erély és elhatározás arra, hpgy minden rendbontót és tüntető az ellenük indított eljárásokkal a józanság­ra kényszeritsen. Tavaszi kabátok, kosztümök, ruhák óriási választékban P. REICH ERZSI céonél SZEGED, f6psst4val szemben R iiihos választójogért és a szélsőségeit ellen Rassay Károly és Tildy Zoltán nagy beszéde az ajánlási reíorm vitájában w „Végéi Kell vetni a buftogatásnak és lázitásnak — „A. magyarság nem fiaflandó bevenni aszókat a tanokat, amelyek az egész magyar szellemiség megsemmisítésére törnek" Budapest, február 23. A képviselőház keddi ülésén élénk érdeklődés mellett folytatiák az ajánlási reform vitáját. Mujzes János volt az első szónok, nem fogadta el a javaslatot. A nemzetnek becsü­Iclbcli kötelessége, bogy a parlament foglal­kozzék a válaszlói jog reformjával. A jog­egyenlőség kívánja meg, hogy a titkosságot a falura is kiterjesszék. Amig nem csinálunk titkos választójogot, addig a gazdasági és szo­ciális kérdéseket sem tudjuk megoldani. — A kormány arra töreked jek, bogy a'kolá­sai a nemzet fejlődését biztosítsák. Ez a javas­lat előnyt jelent a régi rendszerrel szemben, ellenben hiányos, hézagos és újból visszaélé­sekre adhat alkalmat. Kéri a kormányt, hogy megfelelőleg módosítsa a javaslatot. Legyen tisztában azzal a kormány, hogy az ellenzék bármelyik pártról legyen szó, mindig a nem­zet boldogulását akarja­C s e h - Sz o m b a t h y László elfogadja a javaslatot. Meggyőződése, hogy a miniszter­elnök Ígéretének megfelelőleg a titkos válasz­tó iogról szóló javaslat mielőbb a kénviseiéház ele kerül. Tulmagasnak tartja a kélezerpen­gős biztosítékot és ennek felérc való csökken­tését javasolja. Tüdy Zollán szólalt fel ezután. Azt hiszi, hogy ez a parlament meg fogja alkotni a tit­kos választójogot. Nem lehet vállalni a tovább elodázásért a felelősséget, mert ilven alkal­mas időpont még nem volt c kérdés becsüle­tes megoldására, mint ma. A politikában olyan békés légkör uralkodik, amire az elmúlt négy­évi ized óta alig volt példa. Fábián TVlrr- III bé'és légkör van, de az országban háborút csinálnak. Tildy Zoltán: A választójogi kérdés to­vábbi elodázása sulvos sebeket ütne a parla­mentarizmus gondolatán. A narlnmcnt tilkos választó ing nél­kül nem egyéb, mint bizonyos diktatórikus irányzatok leplezése. Ebben nr országban kife'erett lázitá* é« bujtó­"itás folyik a parlamcntárízmus gondolata el­len. Dinnyés Lajos: Festetics í"-óf bűnszövet­kezetnek nevezte a parlamentet! Tildy Zoltán: fin nem becsülöm lul a je­lenségeket, de nem vagyok baüandó sz°met­hnnvni sem feleltük. _ A vidéken füze­les röpiratok, aeiláeiós iratok ielcnnek meg, melyek a narlament leiáratását tűzték ki cé­lul. Ezt a ielenségct figyelembe kell venni és ha ez egvmaga nem is sarkal bennünket arra, hogv c~ak erre való tekintettel horzuk be a választás titkosságát. mé";s íPT'oiWéba kell esni a magyar nép iövőiéé-t feHöscé-",t érző embernek, «»wikor az országban ezeket a je­lenségeke t látja. Yjí a narlarrtenlélleni izga'ás már tűrhetetlen méreleket kezd Ölteni. Hunyadi-Vas Gergely: Igaza van! Tildy Zoltán: Nem hajlandó ezt a kér­dést egyszerűen a zsidókérdes szűk vágányává beállítani. Vegyék tudomásul az urak, hogy ezeknek a tanoknak a hirdetésé­vel szemben állanak a magyar fajtával, a magyar törzzsel, amely nem hajlandó egyszerűen egy kér­dés kedvéért bevenni mindazokat a tanokat, amelyek végeredmény­ben az egész magyar szellemiség megsemmisitésérc törnek. — Tűrhetetlen, bogy ebben az orszáfban, ahol parlamentáris rendszer van, ahol a par­lamentáris pártok példáját adják az országért érzett felelősségnek, ilyen hangon lehessen Ír­ni a parlamentről. (Helyeslés.) Ezután részleteket olvasott fel a különböző nyilaskeresztes kiadványokból. Az egyik füzet szerint arra kell törekedniük, hogy a kor­mánypártot pS a különböző egyéb pártokat összeboronálják, a kormánypárt szavazzon együtt a kartelhősökkel, a megvesztegethető senkiháziakkal, egyszóval, össze kell hozni mindazokat, akiknek a bölcsességük csak a husosfazékkörüli nyalogatásban merül ki. — Nyíltan írják ezekben a füzetekben — folytatta T i 1 d v —, hogv minden pártot és a parlamentet is feloszlatiák. ha a nemzeti szo­cialista párt magába szedte a nemzet színe­javát... (Nagy zai a Ház minden oldalán.) D i n n v é s Lajos: IIol az ügyész? Szabad ilyet írni? Tildy Zoltán: Amikor ezek a nemzeti szo­cialista röniratok és füzetek ilyen banson ír­nak a narlamentfől. sokan azt mondják, hogy kereszlénv és nemzeti ppitációvn' állunk szem­ben és kü!Snbsé«et kelt fenni a különböző szél­sőséges agitációk kőzött. Ezután a választójogi kérdéssel foglalkozott. Elmondotta, hogv a legutóbbi választásokon ar erkölcsnek kettőssége .fejlődött ki. Jól nevelt úriemberek, akik a masáníWben szésv^lné­nd< legapróbb csalást is elkövetni, nyugodtan elkövetnek különböző déliktomokat. ha válasz­tásról v?vn szó. Megdöbbentő cinizmus fe.i'ódött ki ezen a téren. Amint megteremtik nz általános, titkos választójogot, felébred a Ház szociális Ir'kiismTMe. nagvobb les? a munkakész­sége. mihelyt arra a veszedelemre .gondol, amelv a mandátumot T<vMő képviselővel szem­ben a titkossápban rejlik. Árvátf alvv N a p v T'tván kivánotosnak tm-ifia n titkos v'V.asrtójognt a szélsőséges iuSÍ^-Imak tne"'>,<adál^oz jispt. Ez a íavaslat tpn-f-ítfétel mí'","n f«fArllcn* mnzfaTom­m«t p« T><»tályi"",,ml törekvéssel szemben és f^n-t^Uía a kor^nv <dli«tnrozá«át '-ORY itt nlfep'mánvos rrénkérviseletnek ke?' lennie és a nemzet ikaratúnak tisztán kell érvényesül­nie. Burgonya árak 1 hg. laStarminy 4 fIIL I kg. fehér 5 „ 1 kg. eUa 6 „ I hg. rózsa 7 „ Nagy Albert Rassay beszéde Rassay Károly szólalt fel ezután. A tőr» vényjavaslatot elfogadom — mondotta —, az­ért, mert a bennefoglalt rendelkezéseket ki­elégitőeknek találom és olyan szellemnek ü.2 érvényesülését látom benne, amely garanciái nyújt a jövőre nézve, amikor a választójog kérdésének rendezésére kerül sor. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne hiá­nyolnék néhány olyan rendelkezést, amelyeket ebbe a javaslatba fel kellett volna venni. Min­denekelőtt foglalkozni akarok az ellenzéki ol­dalról fölvetett kérdéssel, amely az ajánlások pótlására vonatkoznak. Nem szabad ugyanis akkora kockázatot hárítani a pótlásra utasí­tóit jelöltre, hogy csak annyi ajánlást adhat be, amennyire pótlásként utasították, hiszen egyik-másik pótajánlást alaki hibák miatt is visszautasíthatnak. — Az ajánlások visszavonását illetőleg — folytatta —, a. javaslat a következőivel mond­ja: „Az ajánlást az ajánlók a benyújtás után nem vonhatják vissza, a vála-ztási biztos pe­dig azokat az elfogadás után többé nem utasít­hat'"a vissza." Ebből a szövegből az követ­kezik. hogy a benvujtás előtt az. aiánlást visz­sza lehet vonni- Ezt én rendkívül veszedel­mes lehetőségnek látom. A hitelesített aláírás! többé nem lehet visszavonni sem a benyújtás elölt, sem a benyújtás után. Ha a törvény hiányos szövegezés következtében ilven ajtót kap, ak­kor a terrorizálás és a zsarolás ezen az aitón mint megértő test« ' vér fog bevonulni. >— Leheletlenné kell tenni, hogv akár terror hatása alatt, akár zsarolás cimén vissza le­hessen venni a köziegyző előtt aláirt nyilatko­zatot. Az én véleményem szerint világosságot kell teremteni. (Helyeslés.) Meg kell mondani világosan, hogy a szabályszerűen megtett ajánlás vissza nem vonható. — Nem látom be, miért kell másként intéz­kedni a budapesti törvényhatósági választá­sokra vonatkozó ajánlásoknál, másként at or­szó«»rülési kénviselőválasztásoknál és ismét másként a nvil'szavazásos és másként titkos­szavazásu kerületekben. Az volna logikus el­iárás, ha ebben a novellában minden válasz­tásra vonatkozóan etvsé^esen rendeznék a vá­lasztási rendszert. Ha ezt a iavaslatnt most el­fogad iuk. akkor a magyar választási rendszer­ben három-né^v'éle a'á*n'ási mód lesr ér. vénvben. közöttük olvanok. amelyekről a közvélemény és a törvényhozás kongruens fel­fogása állapítja meg, hogy tarthatatlan, helytelen, erkölcs­telen és visszrété«,ekre ad lehető­séget. — Hiányolom — folytatta Rassay —, hogy az aiánlások gvüitésénél nincs intézkedés a köztisztviselői kortes« kedés megakadályozására. Idézte ezután Festetics Sándor beszédét amely szerint a parlament bűnszövetkezet. — A gróf urat — mondta — nem tartom kompetensnek ebben a kérdésben. Festetics soha sem folytatott vehemens harcot a tilkos választójog érdekében D i n n v é s La?os: Vörös Gandhi! Horváth Zoltán: Zöld Gandhi? Rassay Károly: Ilyen politikai pályafu­tás után nem fogadhatom el komnetensnek Festetics Sándort. Biztosítékokat kívánok ar­ra nézve, hogy a parlament működése aka­dálytalanul fog történni. Biztosítékokat /lká­ról; a nemzeti akarat megnyilatkozása. tiszta­sága kérdésében. Védeni akarom a parlamenti gondolatát a hatalom és az erőszak ellen. Vé­dekezni kell a demasóeja és a hazugság ellen. Nem tartom helvesnek azt, hogv lia valaki egy nagy privilégium haszonélvezője, vagv birtokosa, de csak ugv gazdálkodhatik. bo«y a h«rtoka zárlat alatt van, akkor az ifle'ő^ön a Házba és kénviselő lehessen. Ha valaki nem tud a saiát háztartásában rendet tartani, hogy tud az ország háztartásában* Miután a iavas­lntban a helyes szellemet látja megnyilvánul­ni, azt elfogad ia. Áz ülés két óra után ért vésel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom