Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

DÉLMAGYARORSZAG Péntek, T936 derem Her 25. Korona-Szálloda Kávéház - Étterem - Vendéglő Makó. Modern szállód» — KitünS «lelek — Pompás ita'ok — Figyelmes k i s z,o 1 ff i 1 á i. Vezető: Jankó János. » t Áldatlan harc a makói halottakért - x, A temetkezési vállalatok perel n református egyház éllen A ttmetéeek saomoru dolgok 3 a témetésefcirt iriléző vállalatok ügyei sem rendszeres, állandó lómáí a közvélení enynak. Makón e tekintetben kivételes a helyaeL Évek óta a közvéleményben s a hatóság körében téma volt a városi temetkezési intézet vajúdása, a vároei temetkezési intézet »elhalálozása« óta pedig még nagyobb és általánosabb téma az a harc, amely a magán temetkezési vállalatok ós az egyik makói egyház által létesített uj temetkezési intézet között folyik. A harc kezdetei egészen 1932-re nyúlnak viszsza, amikor Király József makói temetkezési váltakozó üzemének megszüntetése ulán Szirbik Nándor ronkó-ujváiosi református lelkész megI>endifett>e az egyházi temetkezési vállalat felállításának tervét, amelynek akkor bevallott célja a lelkészi stóladijak biztosi lása lett volna. Többször volt szó arról is, hogy a temetkezési vállalatok garantálják — minden körülmények között —• a stóíadijakat s akkor nem kerül sor az egyházi temetkezési iutézet felállítására, közben kísérlet történt egyházi részről a városi temelkezési vállalat megvásárlására, azután Király József temetkezési vállalkozónak valamelyik temetkezési; vállalatnál való elhelyezkedésére s amikor mindezek a kisérlelek, amelyek főmozgatója Szirbik Sándor református lelkész volt, nem sikerültek, 1935 novemberében megnyílt a makói református egyház épületében az Eklézsia temetkezési intézet — Király József vezetésével. Az első hónapokban közreadott hirdetések, azután az egyházi személyek részéről tapasztalt magatartás a makói magán temetkezési intézetek tulajdonosaiban azt a meggyőződést érlelte meg, liogy az uj intézmény ksnkurrenciája ellen a tör\ény védelmét kell igénybevenniök. Tisztességtelen verseny címén feljelentést adtak be Király József és a református egyház ellen. A perben eddig megtartott tanukihal!ga!á;ok igazollák, hogy egyházi személyek a magánvállalatoknál vásárló feieket felelősségre vonták, vagy ugy informálták, hogy az egyházi intézménynél olcsóbb temetkezést kaptak volna, sőt bizonytalanságban tarlótok egye-eket a tekintetben, hogy a pap kimegy-e a temetésre, mert nem az egyházi temetkezési intézetben vásároltak. A magániemelkezési vállalatok e. perindítás mellett panasszal fordultak az iparügyi miniszterhez is, jogtalan iparűzéssel vádolva az egyházi intézményt A miniszter a panaszt alaposnak találva, leadta az elsőfokú iparhatósághoz, az pedig áttette a községi hírósághoz. Az eddigi tárgyaiá-okon a tanúvallomások szerint bebizonyosodott, hogy az egyház Király József iparengedélye alapján gyakorolta a temetkezési ipart. Ítélet hozatal előtt kikérték « szegedi kereskedelmi és iparkamara véleményét. Hz a vélemény megállapítja, hogy egyház, mint jogi személy foglalkozhat ugyan iparűzéssé', de ez r ak egyhiizi célokat, kegyszerek, vallásos iratok, stl/, tarjMztését cóbzhmtja ás rum leitat hasznot" hajtó foglalkozás. Az iratok alapján véleményezik lő, hogy Király József egyéni iparát nem gyak<lársaaviszonyban az iparűzésre az egyházzal nem állott s az ipar tulajdonképeni gyakorlójának, az egyháznak pedig iparigazolvány« nincsen. A községi bíróság ebben a kérdésben december 30-án tart ujabb s valószínűleg ítélethirdető tárgyalást. Az áldatlan harcnak egy mellékhajtás», egy rágalmazási bünper is lelt már. A községi bíróság legutóbbi tárgyalásán Szirbik Sándor lelkész azzal a váddal illette a panasztevőket, hogy »szemtelenül hazudnak«, ezért a kifejezésért bíróság i ' , c Trianoni ruhát varrnak a lányok egy csanádmegyei batármenti községben A trianoni határ mentén, ahol kilómétereken végig ugy szalad a vonat, hogy az ablakból kihajított papírdarab „román földre" esik, van Csanádpalota község Ennek a községnek nevezetessége most egy asszony: csikszentsimoni Endes Dánielné. Nevét a vármegyében már sokan ismerik s hamarosan meg fogják ismerni a vármegye határain kívül is. 1 Makói kispolgári család leánya, a férje erdélyi fiu, vasúti tiszt, évek óta élnek a kis Csanádpalota községben, ahol a férj vasúti szolgálatot teljesít. Csöndes, józanéletü, kispolgári tisztviselő népek, mint annyi száz és ezer. Amig az ember az otthonukban nem látja öketl... Mert az otthonuk olyan, amilyen talán több nincsen. Ennek a kispolgári lakásnak minden darabja, a bútorok, teritők, szőnyegek, függönyök a lámpa, az óra, a tányérok, korsók, képek, díszek, minden, minden: magyar. És minden darab a legnagyobbtól a legkisebbig a maguk, az asszony és az ember elgondolása, terve, rajza, kezemunkája. A magyar népművészeti színek, formák, vonalak csodálatosan gazdag, szinesen tarka és mégis harmonikus és kényelmes otthont nyújtó gyűjteménye a lakásuk. Nem a rikitó, egymást ütő színekkel, szolgai léleknélküliséggel lemásolt „eredeti népművészeti" darabok, de minden tárgy a maga rendeltetésének legtökéletesebben megfelelő tormában, a bútorok, s a rajtuk alkalmazott magyar diszitö elemek egy ihletett müvészlélek szabad, de mindenkor Ízléses és lélekkelteljes összehangolásában. Az erdélyi, sárközi, csíki, halatonvidékl motívumokat és díszítőelemeket szerencsés kézzel és Ízléssel komponálja Össze s teremt belfllük és velők uj, de mindig magyar zamatu, eredeti és érdekes megoldásokat. elé állították Sziifbik Sándor lelkészt, akit merése alapján becsületsértésben bűnösnek is mondott ki a járásbíróság, azonban büntetést nem szabott ki, csak az ítélet hírlapi közzétételére és a perköltségek viselésére kötelezte ót A harc folyik s nemcsak a szembenálló fefei^ a nemcsak az elsősorban érdekelt református egyház, de a város egész közvéleménye kíváncsian várja annak eldőltét. Csak a halottakat nem ér* dekli, ki szállítja számukra: a koporsót. Csíkszentsimoni E n d e a Dánielné m'.ndait, amit gazdagsággal, érzékkel és művészettel csinál, soha és sehol , nem tanulta. — Rajzolgatni már kislány koromban szerettem — mondja. Sokat kikaptam nagyanyámtól, amikor huszárokkal rajzoltam tele a falat. Rajzolni, festeni, faragni azonban nem tanultam. Csak ugy magamtól, amikor az urammal Erdélybe kerültem s ott láttam és megcsodáltam a sok-sok gyönyörű székely holmit. Akkor gondoltam é» határoztam el, hogy a lakásunkat magam rendezem be és diszitem fel. Amikor pedig már minden bútorom megvolt s a lakásunk mindé« zugát meg. töltöttük, akkor gondoltam arra, hogy másoknak is dolgozzak. A legutóbbi nemzetközi vásáron már nagy sikerrel állította ki népművészeti bútorait, dísztárgyait Cs. Endes Dánielné. A júniusi szegedi háziipari pályázaton dijat nyert faliórája mézeskalács-szív óralappal, halsulyokkal, paprikamutatókkal s minden óraütéskor kivilágosodó felírással: „Üt az óra Trianonra!" A' trianoni fájdalom, a magyarsággal szemben elkövetett igazságtalanság elleni lázadét benne van Cs. Endes Dánielné legtöbb munkájában. — Ha kinézek az ablakomon — mondja —, ide-> gen katonákat látok a határon. Ha látogatóba megyünk a férjem szüleihez, útlevelet kell váltanunk, ha Erdélyben egy templomban, vagy egy székely kapu előtt régi rajzmotivumokat gyűjtök, árgus szemekkel kémet figyelnek bennem ... Hát lehet ezt jajszó nélkül tűrni, hát lehet könny nél< kül ezeket a gyönyörű holmikat eainálnit... Az elboruló, fátyolos szemek azonban lassan felcsillannak, ragyogóra válnak, araikor arról beszél Cs. Endes Dánielné, amit most készül megvalósítani. Magyar ruhaviseletet a trianoni határ mentén lakó mindkét nembeli ifjúságnak. Csanádpalotán már készülnek az első lelkes hívek, a leányok és asszonyok ruhái. A leányoké fehér száda alapon fekete sárközi hímzéssel, az asszonyoké fekete alapon fehér hímzéssel. A ruhatervek is természetesen az övéi s az eddigi sok rendelésre készült magyar ruhatervei kőzött ezt tartja legsikerültebbnek, hiszen ezt már Csanádpalotán egy-' szerű gazda és munkásleányok i« „kopirozzák." Száraz tűzifa saé koksz brikett és szén elsőrenfl. a legjobb minőségben (retorta) vasalásra és özemf célra, faszén mész, cement és mindennemű építési anyagok a legolcsóbb napi Áron beszerezhetők "i.. * építési és liizeiőanyaakeresiiedésébeii Makó, Teleky-ucca 7. sz. Telefon: 88. Telep: Mészáros téglagyár. Telefon: 91.