Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péntek. Ty3G december 25. DÉLMAGYAROKSZÁG *77 Hiszek a kamarillában és reakcióban... Jó néhány éve már annak, hogy Móra Ferenc egy pipaszónyi cÜkben emléket állított azoknak a forradalmi imádságoknak, melyeket valamelyik sárfészekben egy sapkaké-szitó mesternél talált a Katona Dienes „kegyes oskolabéli pap" százes; tendős imádságos könyvében, egy nyolcadrét haj tott, régi, elsárgult árkuspapiron. Felül nagy betűkkel kétszer aláhúzva az volt irva: Add tovább Az emlékkiállítás annál könnyebben ment, mert Móra ezeket a rebellis imákat még kisgyermekei korából ismerte. Hiszen nem egyszer hallotta, ami kon azokat az éppen náluk tollat fosztogató, vagy tereferéld Borbds komáék, vagy Rigó komáók noszogatására Messzi Gyurka, ez a házról-házra járó kiskun rapszód, összetett kérges kézzel, lehunyt ' szemmel, vontatott melódiával — akárcsak a bucsuelóénekesek — esti beszélgetés után elimádkozgatta. Az ő gyermekkorában még imádkozták ezeket a profán és kegyetlen paródiákat, uri és paraszti rendben lévő haragos magyarok egyforma haraggal és egyforma őszinteséggel. — Hogy mi mindent tudsz te, Feri, — mondom neki, mikor egyszer az „emléktábla" elolvasása után találkoztam vele. — Ugv-e. Hátha még azokat hallanád, amiket még ezeken kivül tudok, de amelyeket ma még én sem merek „elimádkozni", pedig — amint már többször a szememre vetetted, — én elég bátor legény vagyok. Egyébként ugyan nri történhetik még velem? Legfeljebb leütik a fejemet. Ez az állapot sem lesz olyan utolsó, legalább nem kell gondolkoznom vele. — Jó jó, — próbáltam enyhíteni keserű hangulatán, amelv oly gyakran elöntötte. Nem erről van most szó. Hanem arról, hogy nekem is vannak ilyen profánus imádságaim. Ne ijedj meg, nem én irtam, én esak leirtam azokat régi újságokból. S mikor megmutattam neki az én kuriózumaimat. mosolyogva olvasta végig a sok Miatyánkot és Hiszekegyet. — Igen. ezek azok, amikre az előbb gondoltam, fedd el őket ió helyre és jobb időkre. Nem jó még ma — legalább neked — az ilyen puskaporral játszani. Könnyen robban. Azóta jő pár év eltelt már. Közben ő Is megtért őseihez s az égben bizonyára „a jó Isten kenyér sütögetője", lábai előtt ül az égi porban, melynek minden szeme arany és gyémánt s fújja a szebbnél-s^ebb szapnanbnborékokat. Vagv próbálja, vaiíon tudia-e még a Katóna Dienes imáit. Nem régen aztán uira a kezemflgvéhe kerültek az én forradalmi imádságaim, sőt — közre is adtam belőlük egv-kettőt, s — horribile dietn — a fejem még mindi ff a nyakamon van. Igen érdekesek ezek az imádságolt. A szabadságharc történeti képeinele érdekes és értékes mozaikkövei ezek. Beszédesebbek és bizonvitó ereiflbbek sokszáz beszélnél és könyvnél, mert — jóllehet nem a népből sarjadtak, — a nén lelkét. « nén hangulatát adták vissza olvan igazán és lélekből fakadóan, hogy azonosította magát velők ur és paraszt egyaránt, ha igazán — magvar volt. fis hoirv félreértés ne legven. meg feli mondanom azt is, hogv az alább közölt imádságok nem forradalmasító széndékból íródtak. A „forradalmi" ielző csupán azt jelenti, hnffv ezek az imaparód'ák a 4S-as forradalmi időkből valók. Közismert és már sokszor merrállanitott tény, hogv a hirtelen kapott s7abadság mindi? tuPépi a szabadság kereteit s bizonvos naffvfoku s7ab^do«áffot vált ki. Tlvenkor az emberek megmámorosodtak a változatos helvzettrtl. azt hiszik, hngv örökkétartó s nem férnek bőrűkben. Pláne, ha még hozzá fiatal is az ember. ki. Ib-enkor az emberek megmárosodnak a váltoaz ember. A forradalom Jókai Mórja A szabadságharcok Jókat Mórja szintén fiatal. mindössze 23 t'cs v't, mikor a forr~da'om imá't megírta. Mert bizony ő ezeknek a szer-rMe c «1». mennyi — Igaz, hogy névtelenül — az Életképek 1848 as évfolyamának Charivari rovatáfbnn jelent meg. S nem valószínű, hof^' Jókai kérőbb, midőn már kissé lehiggadt benne a fiatalos vér, megbánta volna, hogy világrahozta ezekieá a torzszülötteket, mert az 1875-ben megjelent „Forradalom •\latt irt müvei"-ben egytől-egyig feltette azokat. Vemesak az alább közölteket, hanem még egyéb imádságokat is (Népek tizparajvsolatjp, — Munka'izparancsolat), amelyek azonban már kevésbé sikerült alkotások. Viszony igaz az is, hogy ezek a profán imák a millenáris kiadásban már nem kaptak helyet, ami viszont megint nagyon könnyen érthető. Radihális Miatyánk De lássuk, hogvan is hangzanak ezek az imádságok? A Radikális Mialvánk igv szól: „Mi királyunk Ferdinánd — hangzik szószerint az ima —, aki vagv Innsbruckban; Írassék a te neved V-nek, jöjjön el a te udvarod ide Pestre, teljesűliön a te akaratod mikénpen Budán, azonképpen Zácrábban is. A mi alkotmánvos íogainkat add meg nekünk ma. fis erjedd el nekünk a státusadóssáffokat, miképpen mi is eVncedifik a te őseidnek a devalvációt, békekötési szám-« ?dí«oVqt ** a só árát. fis ne vigv minket Bécsbe többet, de szabadíts meg a te tanácsadóidtól, mert tiéd Magvarors^áff, Hajdúböszörmény és a minisztérium. Ámen." Hogv m'ért éppen Hajdúböszörményt aíándékozta oda ,Tők?l a kiráhrnnk. annak bisTföríokuma az, hogv Petőfi 1848 március 20-án röjflapon egv erősen kírálvellenes verset adott körre ..A kiróIvnfrhoz" Hmmel, ameMiek refrénle igy szól: „Nlnesen tóhhé szereleit királtf. Petőfi ezzel a verssel i«en sok ellenséget szerzett magának aulikus körökben. SrWHmaaö, jnmvolódV» viersek egész özöne fo*-dult eMene, sőt még nan Is akadt, aki a szószékről prédikálta kl. Az ellenrersek közül a letmagvobb T»ort a ..Honfi szózat" verte fel. amelvet hi*«nvos Mez* Dánlel baiduhöszörménví nemzetőr irt s amelvnek első str<Wja iffv vé<«ő. d>k: „Pl fótS'tfínk feretett k'rátif. Frre céloz Jókai, midőn Hajdúböszörményt is imába foglalta. RepubliVdnus Hiszekegy Miatvínfcot esak" egvet frt Jókai, de Hiszekegyből mindjárt hármat is. A Republikánus Hiszekegy igy szól: „Hlszekegv magvarok Istenében, mindenható Atyában, minden nmak urában, aki foeantaték kiomlott szent vérből, srflletett Bíkóezl kardiától, srenvode Ausztriának alatta, mefffes7itették. meghala és eltemettetik a vérpadon. SráPa alá a szegénv néo köré. Mártin* 15-én halottaiból feltámadj, felméne Béesbe. fite a császár felére, onnan lészen ellövendő ítélni radikálisokat As peesovicsokat. Hiszek went népszeTtemben, hiszek egv kflrőnséi»« enrérvot respublikát, ré"i birilnk feltámadását s Magyarország örök életét. Ámen Tdblabiró-Hiszekegy Semmivel sem szelídebb a banffía a TáblnbiróHiszekemyr>"k «em, amelv igv hanPrik: ..Hiszekegy minisztériumban, mindenható atvában hivataloknak és püspökségeknek osztogatójában. fis a comus lurlcban. fi eevszfilött fiában, mi urunkban, ki fogantaték Verbőczitől. srflletett szű^vál1« nemes táb'abiráktól, szenvde sok szolgabírónak alatta, megtanultatok Fnsel Sándor táb'abtrőtől könvvnélkfll s moduli és snírit"s7ba téteték C7*Ua a rö'd ns7fl alá. harm«»*n«ora azonban Ismét elővétettfr. f»irnéne Budára, (Pe a sajM»*rvénvek készítőjének lobbiára. onnan lészen eljövendő, agyba-főbe vei ni a republikánusokat és a vöröstollasokat Hiszek a szent pragmatika szanktióban és az aranybullában, hiszek egy közönséges municipiális Eldorádót, kaputosoknak egyezségét, urbanális kármentesítést, testűnknek megbízását és a sült galambokat Ámen." Az imába fogalt Ensel, teljes nevén Résó Ensel Sándor a forraítaJmi időben meglehetősen nagy szerepet játszott. Elnöke volt az úgynevezett éjjeli bizottságnak, azugán résztvett a fontosabb kikül1 detésekben is. e ezenfelül volt egy külön megbízatása Kossitíh és Széchenyi részérő is, abo derekasan leheteti fontoskodni, őt szólították fel ugyanis, hogy Pest-váimiegye közgyűlésein a felterjesztésekben a tömény helyes alkalmazására ügyeljen. Ugy látszik, ig/en járatos volt a paragrafusok labirinthusába'p, talán „könyvnélkül" is tudta a I törvényeket, mert Jókai erre céloz. Pecsovics-Hiszekegy A Pefcsovics-Hiszekegy aztán már mérges. „Hiszek egy császárban, mindenhez látó Odvában, bankoknak és lutriknak teremtőjé.ben. Hiszek a kamarillában, 6 tudtán kívül született fiában, mi reménységünkben, kl fogantaték Metternichtől, szűleték szűz Zsófiától, szenvede a barrikádoknak alatta, megkövezteték, meghala és nyugdijaztaték. Szállá alá poklokra, méltó helyére, egy szép este a Burgból megszalad, felméné Tirolba, flle a császárnak jobbjára, onnan lészen eljövendő ráncbaszedni magyarokat és németeket. Hiszek a reakcióban, hiszek egy közönséges muszkahirolalmat, gazemberek közti egyetértést, bűneinknek megjutalmazását, » bürokrácia feltámadását és az örök sötétséget. Amen." Harminc-negyven évvel ezelőtt igen gyakran hajlott szó volt a „pecsovics", amelyet a mai kor Embere is hall és ismer s amely a 48-os t|o|rradalmi idők terméke. Festetich Budolf grófnak ngyanis volt egy Pecsovics István nevű tiszttartója, akire a gróf követválasztáskar a kormánypárti kc'rtesek etetését-itatását bizta. S ezt a feladatát olvan kitűnően végezte a tiszttartó ur, hogy a réven rövidesen országszerte hírhedt emberré, de egyúttal — szolgálati jutalmazásul — miniszteri tisztviselővé lett. Nevével jelölték meg és jelölik sokszor ma is a tulbuzgó kormánypárti embereket A forradalom után egy-kettőre népszerűvé vált gunyszó az ország határain is átlépett. A császárvárosban időző magyar ifjak — írja a bécsi Beobachter 1846 áprilisában — gyakran emlegetik a „pecsovics" szót, ami feltűnvén az egyik bécsi polgárnak, kíváncsian tudakozódott a szó jelentése, igazi értelme után. A kérdezett magynjr ifjú (ismert magyar követ) igy válaszolt: — No lám, milyen különös egy nép ez a német! Forradalmat csinál és még azt sem tudja, hogy mi a — pecsovics?! Az egyik egykorú magyar újság szerint pedig még az ellenzéki érzelmű nemzetőr-káplár is igy vezényelt az „ea:pecsoi»ics"-ujoncnak: — Fülelj — köpenvt fordíts — jobbra fordult5 — inalj! Ugy látszik azonban, hogy Pecsovics István ur is hamarosan megsokalta a gyors hirnévrejutást s nagy elhatározásra szánta magát Nincs többé Pecsovics, — írja a Spiegel c. újság egyik 1848 juliusi szímában. A Közlöny értesítése szerint Pecsovics István hirhedt nevét Tétényire változtatta. Mindhiába. Azóta már Tétényi ur is meghalt, de a gúnynév — a pecsovics él. Hogv- meddig, senki sem tudja. De amíg választások és — pecsovicsok lesznek, addig minden bizonnyal. Dr. Diósszilágyi Sámuel. r

MAA^AAA UM1* ** tfldflIillfffW vv • • > > • 1 BUGYI drogériában mindent kaphat. f Fölér. Telefon 256] IMIIMMWMWIIMMMMMWWHMUIIMUMMMIHIWM