Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péntelc, T936. december 25. DCLMAGYARORSZAG 75 i moHHHBai Miniszteri rendelet megszüntette az ötvenéves kulturalapot Mivel csinállak eddig és miből támogatnak ezentúl hulfurát Csanádban ? A makói megyeháza vastag falai nemcsak a hagyományok bástyái, amelyek között ma is áll a darabont kormány fekete márványtáblája, de szállást talált e falak között a kultura is. E falak gazdái és lakói nemcsak törvényt, jogot és paragrafusokat méregető, hanem a szépet, a kulturát is szerető népek voltak gyakorta. Talán éppen a csanádi vármegyeházán, a vicispáni szobában fogamzott meg a leghíresebb magyar kulturalapitványoknak, a Marczibánvi di iáknak legelső gondolata Nemzetes Marczibányi István egykori csanádi vicispán urnák agyában... Vagv ki tudia, hány nemes, szociális népoktatási, kulturális reform gondolata alakult ki énoe.n a makói megyeháza alispáni szobájában Návay Laios volt csanádi alisnán magas homloka mögött És itt, e falak között végzi kulturmunkáját ma is T a rnav Ivor a Csanádiak kulturalisnánia. A csanádi vármegyeházán folvó kulturmunkát súlyos csapás érte a napokban azzal a miniszteri rendelettel, amely a vármegye félévszázadon át fennállott kuíturalapját megszüntette. A csanádmegyei kulturmunkának életere, hacsak vékonyan csörgedező, de mégis állandó, | biztos fejlődést és életet jelentő ütőere volt ez az alao és most ezt az ütőeret vágta ketté a miniszteri kéz. Évente átlag 10.000 pengő volt az az összeg, amit a vármegyei kulturalapból a legkülönbözőbb, de tervszerűen összeállított képzőművészeti, zeneművészeti és irodalmi kulturcélokra, könyvtári, iskolai, tanulmányi segélyekre, ösztöndijakra fordítottak. Az 50 éven keresztül működött és bev;'.lt kulturerőforrást azért szüntette meg a miniszter, hogy cgvéb jövedelmei, mint az évente kivetett pótadó, nem maradtak. Az igv elért megvei pótadócsökkenést az adózók aligha fogiák megérezni, de a kulturalap hiányát annál keservesebben érzi majd meg a kultura Makón é« Csanádmegyében. A vármegyei kulturalap tette lehelövé a 30 évvel ezelőtt 200 kölettel megalapított és Tarnav Ivor nevéről elnevezett megyei könwtár nagyszerű fejlődését. 1921-ben, amikor Tarnav Ivor került, mint alispán, a vármegye elére. 502 mü volt a könwtár állománya. Ma 3794 müvet 6150 kötetben sorol fel a katalógus. A könyvtárfejlesztés kulturténve melleit annak kultureredménvét iellemzi, hogy az elmúlt évben 250 olvasó 8937 kötetet olvasott. Hogvan folvik tovább e téren a munka a kulturalap évi 2—3 ezer pengős támogatása nélkül? A képzőművészetek, festők támogatását jelentette s a vármegye részére egv 166 festménvből álló kéogyfiítemény létesítését biztosította a kulturalapból évenkint kénvásárlásokra forditott összeg, amelvet 1922 óta rendszeresített az alispán. Usvanigv rendszeres évi támogatást kaotnk e•>. alapból a zeneművészeti alakulatok, a dalárdák. A kulturalap egyik legjelentősebb eredménye a Csanádvármegyei Könyvtár rimmel élefrehivott s ezidőszerint dr. Eperjessv Kálmán szegedi egvetemi magántanár szerkesztése alatt működő kiadóvállalat, amelv 1926. óta Gsanádmegve és Makó város múltjára és jelenére vonatkozó tudománvos anyagot kívánja összegvüiteni és nvilvánosságra hozni. Eddig 32 kötete jelent meg. mindegyik komoly érteket képvisel, közülük több egyej dülálló forrásmunka. Ennek a könyvsorozatnak már nemcsak a hazai szakkörökben, de a külföldön is elismert értéke van, számos kö| tete egyáltalán nem kapható már. Kiemelkedő munka a sorozatban Juhász Kálmánnak a csanádi egyházmegye történetét adó forrásmunkája, amelyből négy kötet .jelent meg s amelyet már német nyelven is kiadnak. A Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amely 1889-től l"903-ig működött első ízben s amelyet 1934-ben hívtak uj életre, munkájában jelentős tényezőnek könvvelte el a kulturalap támogatását s hogy méltán, bizonyítja az is, hogy az ujjáalakult társulat Férfi, nőlés gyermek felöltők, bőrkabátok gazdag -választékban Klopfer Béla ruhaáruházában M akó PARK MOZI ünnepi előadások! Karácsony két napján és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Rendes helyárak! Hunyadi Sándor ri ír játéka a* év elismerten legjobb magyar filmje Három sárkány A főszerepekben Berky Lili, Kabos Gyu a, Rajnai Gábor, Gózon Gyula, Pethes, síb. mindjárt az első évben teljesen újjáépítette a kopáncspusztai árpádkori templomot, amelynek pedig a föld színe felett csak a bejárati fal romja maradt fenn napjainkig. A felsorolás korántsem teljes, de éppen elegendő ahhoz, hogy a félévszázad óta fennállott csanádi kulturalap eddigi teljesítményeit, hivatását és szükségességét nemzeti, kulturális és közszempontból többre értékeljük, mint azt a paragrafust, vagv célt. amely megszüntetését követelte. TÓTH FERENC ÉS TÁRSAI GŐZMALOM R.-T. MAKÓ Telefonszám 36 és 144. Spanyol seglíséggel megnyerték a makóiak a hagymacsatát Karécsonyig többel exportáltak, mint az előző két évben egész idény alati A makói hagymatermelésnek megkülönböztetett esztendeje volt az idei év. Tele gondokkal, aggodalmakkal járta a mindig frissen kapart és abszolút gyommentesen tartott hagymatáblákat nyár elején a makói hagymás, akinek súlyos gond jaiban testvériesen osztozott a hagymakereskedő is, de az iparos is és általában mindenki aki tudja, hogy Makón a hagymatermés sikere, az export zavartalan lebonyolítása és a megfelelő hagymaár jelenti az egész város egy évi nyugalmát, a gazdasági helyzet egyensúlyát, — mindent. Áz általános gond és aggodalom, amellvel az idei hagymakampány elé néztek a makóiak, jogos és alapos volt. A vetésterület jóval nagyobb volt a tavalvinál, a termés gazdagabb, az értékesítés kérdésében viszont a legnagyobb visszásságok dúltak. Az éveken át tartott és kétségtelenül sok tekintetben árbiztonságot s a termelési érdekek fokozott védelmét nyújtott szindikátusi egykéz értékesítést a kormány feladta s a visszaállított szabad kereskedelem legnagyobb hívei is komoly bajoktól tartottak. A szerencsés körülmények összetalálkozása azonban megmentette a helyzetet. A hagvma az idén ióval korábban lett szedhető: a hollandiai konkurens áru érését és szedését viszont az ottani kedvezőtlen idő'árás hátráltatta. A legnagvobb szerencse pedig a makói hagymások számára a spanyol nemzet „szerencsétlensége" lett. Az, hogv a spanvol forradalom megállította a spanvol exportot, s többek között a snanvol korai hagvma sem jutott el régi világniaeaira, elsősorban Angliába. A snanvol termelők az idei nváron hagvma helyett halált arattak, a snanvol kereskedők hagymaexport helvett bombaimportot csináltak. IgV történt meg azután, ami még soha. hogy Makóról zöld hagymát exportáltak Angb'ába száz, meg száz vagonos tételekben és olvan áron, amit zöldhagymáért még nem fizettek. Ez a váratlan szerencse, az angliai nagvarányu zöldhagymaexport megmentette a helyzetet. A nagvobb termésnek az a mennvisége, amelv terhelte az évi átlagos exportot, levezetődött. a kedvező és gyors értékesítési lehetőség Makóra hozta a megfelelő mennyiségű, dolgozni és keresni akaró tőkét s ezzel az évek tétlen séffé alatt elgyengült, elvértelenedett. elszegényedett szabadkereskedelem olyan lendülettel és erővel vethette magát az exportra, amely minden dicséretet megérdemel. Az idei hagymacsatát a szabadkereskedelem — spanyol segítséggel — megnyerte. Karácsonyig közel 3000 vagon vöröshagyma került értékesítésre. Ebből 2300 vagon ment külföldre és 5—600 vagon belföldi fogyasztásra. Hogy milyen teljesítmény ez, legjobban kitűnik abból, hogy két évvel ezelőtt az egész értékesítési szezon alatt mindössze 1200 vagont, az előző évben pedig 2200 vagon! exportált a hagvmaszindikátus. A nagv exporttöbblet az angol piac. meghódításából áll elő, mert hiszen Angliába kereken 1500 vagonnal vittek ki az idén vörösbagvmát. Utána messze következik a hajdani legiobb hagymapiac, Németország, vagonnal. Ausztria 200 vagonnal s egészen kis tételekkel az északi államok, Svédország, Finnország, Norvégia, azután Csehszlovákia és kuriózumképen egy Port-Saidba irányított tétel is. Az a vöröshagvmakészlct, amely még értékesítésre vár, körülbelül ezer vagon lehet. F/t a mennvíséget, amelvből 200—300 vagont még a belföldi fogyasztás igényel, remélhetőleg sikerül exportálni. Hasonló a helyzet a fokhagymánál is. Fokhagymából karácsonyig 180 vagont exportáltak a tavalvi összpsen 140 vagonnal szembúi. A legnagyobb vásárló ebben Németország 60. Ausztria 45. Csehszlovákia 30. SváV 20 vagonnal. Fokbagvmából mindössze 35—40 vason lehet még a Makón és körnvékén tároló készlet. KOBZQ MOZI Unneol el&adásokJ Karácsony két napján éa vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Rendes helyárak! Gá> Franciska n^joM» mmj. Nóftí Károly KATI A főszerepekben t Gál Franciska, V»nb— Brnó, Ottó Walibnrsr.