Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

DElMAo/AKOkSZAO Péntek, iy3G. december 25. évre i$ NeuiítMl lakarékOHH&^i éa ACC kúnyv érvénye« refikölöket, neszeszereket, mell tárcákat, akta­C^ffincvávflí bőröndiisnél ve­táskát dZIgybldíUI gyen, Kárász-ucca l'4. — Á'apitva 1606-ban. — Londoni kiállí­táson a nagy éremmel kitüntetve. m tervek egész tömegét hozta magéval. Itthon, a mi­nisztériumban azután lázas lelkesedéssel beszélt róluk és lelkesedése szuggestiv erővel hatott mun-> katátsaira, egész környezetére. Állandó permanen­ciúban élt az egész minisztérium körülötte, műn­l.akedve mindenkire átragadt és mindenki lázasan dolgozott, éppen olyan lázasan, mint 6 maga. — Volt azután még egy óriási előnye: az uj gondolatokban, tervekben rögtön fel tudta ismer­ni az igazi értéket és ha ezt felismerte, akkor már övé volt a gondolat, a terv, már fejlesztette, építette tovább. Ez a magyarázata annak a titok­nak. hogy miért tudtunk olyan jó kedvvel dolgoz­ni vele, elgondolásainak megvalósításáért. MagnsHbbrendü öröni volt vele dol­gozni. Most a szegedi tervekre terelődött a beszél­getés, Klebelsberg megvalósított szegedi terveire ís a megvalósulatlanokra is. — A helyzet, sajnos ugy alakult — mondja Kertész K. Póbert —, hogy sok szép szegedi terve megvalósu­latlan maradt. Nem fejezhette be többek között a szegedi Tem­plom-teret, amely pedig a legnagyobbszahásu épít­kezési tervek között foglal helyet talán egész h'urópában. Rcrrleh Béla, Klebelsberg leghívebb ipflvésztársa, aki mélyen átérezte a kultuszminisz­ter művészi céljait és azokat formába öntötte, elkészítette a templomtéri építkezés befejező ter­veit is. Ugy látszott, hogy a tervek megvalósítá­sának nem lesz akadálya. Klebelsberg Kuné tel­jes joggal gondolt arra, hogy a tér templom mögötti zdrdépületsorát az amerikai támogatás felhasználásával építheti fel. Müvét a közbejött politikai akadá­lyok miatt nem fejezhette be, ami nagy szomorúságot jelent nemcsak Szeged, hanem az egész ország számára is. Annál na­gyobb örömmel hallunk most arról, hogy ujabban ismét előkerültek ezek a régi tervek és komoly tárgyalások folynak azok megvalósítása érdekében. Meggyőződésem az, hogy a Klebelsberg—Rerrich­féle elgondolás alapján szabad csak befejezni a templomtéri építkezéseket. Ugyancsak örömmel hallom, hogy az alsóvárosi barátok megkezdték egy másik, nagyszabású klebelsbergi terv megva­lósitásánk előkészítését. A Mátyás király-térre ter­vezett Hunyadi-park tervét velem dolgoztatta ki annak idején Klebelsberg Kuné. Ez a gyönyörű "ondolal megihlette a ferencrendi szerzeteseket is, akik most maguk vették kezükbe a dolgot és én bizom benne, hogy sikerül megvalósítaniuk a tervet. A Hunyadiak-kertje egyik legszebb érde­kessége lenne Szegednek, annak a városnak, amely tulajdonképpen a Hunyadiak fővárosa volt, hi­szen olyan fontos szerepet töltött be azokban az évtizedekben. Kertész K. Róbert lelkesedve beszél ezekről a szegedi tervekről és végül megállapítja, hogy Kle­belsberg Kunó hosszú emberöltőkre ellátta ked­venc városát, Szegedet tervekkel és tennivalók­kal. Ez volt Szöged számára a legszebb testnmen­toma. Magvar László. Tatai préseit kokszbrikett, ( mm r • •• y pótolja a külföldi szenet. Elsffrendü minőségben minden fíf? PlOnilP Uiro menny'8^get versenyenklvüli feltételek melle t szál'it utca oiciiül liloil vertes SzeRHeresheee!mi iszvemiiersesío OBS8ÍSBBBMMBMBBBMB3 B«>dnga»»zony-anga»ut 17. Teleton: 19-58­Szegedi pénzintézeteknél helyezze el a város a pénztárak és az alapok készpénzét Fellebbezés a törvényhatósági közgyűlés határozata ellen Ismeretes, hogy a novemberi közgyűlés lia­!.uoz'itot hozott arról, hogy az alapítványi pénzeket az egyes pénzintézeteknél milyen i nvban helyezik el. Ez ellen a határozat el­k'if következő fellebbezést adták be: Méltóságos Polgármester Ur! Szeged szah. kir város törvényhatósági bizottságának 1936. évi december hó tizedik napján 371—936 kgv. syárti alatt hozott közgyűlési határozatának azt részét, mely a városi alapok, alapítványok, v,il;imint a háztartási pénztár pénzkészletének elhelyezési arányát állapit|a meg az egyes pénzintézetek között. fellebbezéssel támadjuk meg * tisztelettel kériük, méltóztassék az ügvirato­I I a ni. kir. belügyminisztériumba felterjesz­teni. Arra kériük a ni. kir. Belügyminiszter Ur dnagvméltéságát, méltóztassék a közgvülés fellebbezéssel nieg­íám,-idolt határo/alát feloldani s a város köz­pvülcs't c fellebbezésben foglaltak szem elölt tarifával ui határozat hozatalára utasítani fizzal. hogv a városi alapok, alapítványok és a városi pénztárak készpénzét betétként s»e"edi pénzintézetek kö­zött. ne pedig budapesti pénzin­tézetek szegedi fiókjai között fel­osztva helyezze el. Kifejezetten kijelentjük, hogy a határozatnak azt a részét, mely a betéteknek az eddigi elhelyezési módján változtatást rendel el, fel­lebl>ezéssel nem támadjuk meg s igy annak jogerejét fellebbezé­sünk nem érinti- Nevezetesen ma­gunk is helyesnek tartjuk a köz­gyűlésnek azt a határozatát, ami­vél az alapítványi tőkékből kelet­kező negyvenezer pengős betétet az Angol-Magyar Bank szegedi fi­ókjától a közgyűlés elvonni ren­delte. Sem a betétek biztonságához fűződő érdek, sem az elhelyezés által elérni szándékolt nyugalom szempontja, sem a városi közület, általános pénzügyi politikája nem indokolja azt, hogv miért legven az Angol-Magvar Bank szegedi fi­ók ia az egvedül kedvezményezett? A dollár mai árfolyama helvett AngoLM^svar Bank lénvege­sevi maíasf'hb bázison alaln'tottq át ÍíŐvi»Mé«ét neno-flcovet^ísíé, talán azt kell meghálálni a város­nak, hogy 8 P 40 f helyett az An­gol-Magyar Banknak 4 P 40 fil­lért lesz kénytelen fizetni minden kölcsönvett dollárért? Vagy talán mondhatja valaki, hogy az Angol­Magyar Bank szegedi fiókja több biztonságot nyújt a betétekre néz­ve. mint a többi pénzintézet? En­nek a megkülönböztetésnek sem jogi, sem gazdasági, sem pénz­ügyi, sem biztonsági indoka nincs. Sérelmesnek tartjuk a határozatnak azt a részét, mely a betétek felosztásánál számbave­szi a budapesti intézetek szegedi fiókjait is. Ezeknek a fiókoknak egy része csak gazdasági területnek tekin­tik a várost, ezek a fiókok csak ar­ra alkalmasak, hogv a vidék táp­területét beszervezzék a fővárosi intézetek javára, de itt adót nem fizetnek, a város közterheihez hoz­zá nem 'árulnak, a város gazda­sági életében csak mint haszonél­vezők. de nem mint a terhekben osztályosok vesznek rész. Méltány­talan és sérelmes tehát, ha egyfor­mán osztozkodnak a város belét­íelben azokkal a pénzintézetek­kel, melyek a város kö/.lerheihez is hozzájárulnak, melvek a város terheiben is osztozkodnak, melyek a városi polgárság alapításai s a város polgárainak vezetése alatl állanak. Hogy ezek a budapesti intézetek kölcsönöket nyújtottak a városnak, a fáidalmas valóság, de nem jótékonvság vezette őket, nem altruiz­musból tették azt, hanem azért, mert keresni akartak s mert ez a kihelyezés szánfiukra elő­nyösnek Ígérkezett. Nem volt, nem előzékenység, nem segitség. egyszerű üzleti kihelyezés volt részükről, amit csak szentimen­tálisan lehetne viszontszolgálatra alapul elfo­gadni. A város vissza fogia fizetni tartozását s ezzel eleget tesz kötelezettségének, nincs an­nak alapva, hogy betétjeit emiatt elvonja a szegedi pénzintézetektől, melyek nemcsak ke­resni akarnak Szegeden, hanem adót is fizet­nek s könnyítik ezzel a városi polgárok ter­heit. Mély tisztelettel kériük ezért Nagyméltósa­godat. legyen kegves a felhozottak pártatlan méltatásával fellebbezésünknek helvt adni, a törvényhatóságot ui határozat hozatalára s arra utasítani, hogy késznénzeit szegedi pénzintézetek között osztva fel helyezze e! betét­ként. Még tart a Va^ÓgÉPek olcaő akciója Elsőrendű ^eréknárok guminiK « alkatrészek az ismert filléres árakban. STBNOnRD í á fi ! 6 k és PHILIPS újdonságai kicsi részletre nálam kaphatók. SPORT ÉS GYERMEKKOCSIK OLCSÓN! Mii Sándor (?épkereskedA Klas ucca. Kiss D palota CENTRAL GARAGE AUTÓ- ÉS GÉPJAVÍTÓ MŰHELY SZEGED, BOCSKAY UCCA 14. TeL 17-35. Minden igényt kielégítő gara­ge és elsőrendű javítóműhely. Állandó (éjjeli és nappali) szolgálat. Tulajdonos: Gresz ároád Festékek, lakkok, olaiok. háztartási - tisztogatási cikkek legolcsóbban beszerezhetők festékkere»k»dflnél Kálvin Szabd István «ér a. Telofoa 19-«1

Next

/
Oldalképek
Tartalom