Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Pénlelc, T930 december 25. DÉLMAGYARORSZÁG A szeged! és madárvilága NEMET VAROTOKÍRTA DR. RERETZK PÉTER Ha megkérdeznénk a ben szülött szegedi embereke!, hogy merre van a Fehértó, nagyon keveset találnák. aki meg tudná mondani és még kevesebbet. aki látta is. Amióta a pesti vonst ablakából megpillantjuk a városi halgazdaságot és amióta néha-néha fehértói hal is kerül az asztaiunkr.i, többen sejlik, hogy ott kell valahol lenni ennek a Fehértónak a pesti vasútvonal mellett. Nem tartom különösnek ezt a jelenséget, mert hiszen a városi ember éleiében azelőtt semmi jelenlősége nem v<At a Fehértónak és ma sincsen •— a halüzem tői ellekintve — semmi olyan nevezetes a Fehértón, mely a városi ember életét érintené. Rési vadászok lói sokat hallottam beszélni a Fehérlő fénykoráról, »midőn érékig sem meni el a viz a tóról, amidőn a hal is szépen elszaporodott s a város bérbe is adhatta a halászatot a környékbeli piazdáknfik ckik közül nem egy — hallomásom szerint — a halászatból gazdagodott meg). Abban az időben temérdek vízimadár nyüzsgött a tóban és mészeze vidékről csábította a vadászokat, a szegedi Fehértóra. Sokat vadászott, itt legnagyobb természeti irónk. Bársony István is. Az állandó viz — bár a tó feneke terméketlen szik —, egyes, sziken termő vízinövényeknek kedvezett, gyönyörű vegetáció volt és bizony iránytű nélkül nem volt ajánlatos a tó belseje felé merészkedniMint minden az utóbbi időben, a szegedi Fehértó is nagy változáson ment át. Először is megfosztották vb ének nagy részétől. A háború utáni nagy viztelenilési láz a helyi ármentesilökuek egész seregét tenyésztette ki és a sok lokális vizlevezetés a Fehértói »forrásvidéké«-tői fosztotta meg. Ma már csak a közvetlen környék tavaszi hó'eve gyűlik meg a tóban és a pesti országútról már meg sem látjuk a vizet. Az őszi esőzések idején találunk még vizet a Fehértóban. Ez a vizmennyiség is azonban er<y-kettőre leszalad, ha az a' \ői eaaforna zsilipje nyitva van. Átformálta a képét a Fehértónak a városi halgazdaság létesítése is. \ 3000 hóidból 900 holdat szakítottak le és mesterséges gátak közé r kilométer szélességű: és 6 kilométer hosszúságban fekvő tavakba szivnttyuval erne'.ik be a Tisza vizét- A beszivattyuzás persze csak a tavaszi magas Tisza vízállásnál lehetséges. A vizfelü'et párolgását a halastó artézi kutjai pótolják valamennyire. A halastó üzeme nagyszerűen jövedelmez a városnak, a megnaradt 2000 holdból azonban úgyszólván alig van haszna a város kasszájánalt. A szódával telitett > vadszik -en termő egyes sós növényeket csak a birka eszi, de azt is zsenge zöldülésben. A területem lábas jószág megélni nem tud. Májusban már kiszárad a tó, az utolsó csepp vize is elszalad a Tis. ába. Ilyenkor azután sivár képet, mutat a nagy pusztaság, amelyen csak a délibáb játszik csalóka vizekkel. Egyébként vakitó fehér sziktenger az egész terület, melyen szigetekben van a tenyérnyi magas, zörgő, barnára aszalódott sás. Eizf a helyet ilyenkor még a madár is messziről elkerüli. A kiszáradt tófenékrői .-'.¡nas cyklonokal sodornak a magasba a nyári forgószelek. A kánikulai zivatarok nyugat felől szoktak kerekedni. Dorozsmá és a Fehértó irányából tornyosu n k a felhők. Ha megfigyeljük a zivatart megelőző tomboló szélvihart, az ég és párák színjátékát, feltűnik, már messziről a kénsárgába játszó nyugati égbolt, melyet a nyugati nap sugarai hátulról sajátos ragyogásban tartan:k s a rohamoson közelgő sárga palást nemsokára mint piszke* norfeíhő sepri végig a városi uccákat. telehord>a -szemünket, szánkat, tüdőnket az alföldi porral, illetve fehértói szikkel. Ez a por ugyanis nem más, mint a kiszáradt tó fenéknek 2000 holdról felkavart és felszedett, szikpora, mely az emberi egészségre semmivel setn ártalmatlanabb, mint az országutak pora A szegedi »sárga zivatarok «-nak ez « magyarázata. A szél által elhordott szik azonban nemcsak a várost borítja el zivatarok alkalmával, de meg-* fertőzi a szomszédos jó feketeföldeket is. Haldoklik a Fehértó Halottas ágyánál egyj (pár senvedéJyes vizivadász őrködik, na meg a birkapásztorok. Mert ha nincs viz, nincs vadászat és nincs legelő sem. Sorsa mást nem nagyon érdé- [ kel, nem sok hasznot hajtott másnak éleiében : sem. \ FehértóbóJ kihasított halastó három év alatt sajátos változásokon ment keresztül. A tavaszi áradásos tiszavizzel rengeteg iszap rakódik le. Ősszel a halászat alkalmával leeresztik a vizet s a téli hónapokban faecaliákkal és mésszel igyekeznek javítani a talajt, hogy annál bővebben teremjen a hal táplálásárfa szolgáló bogárság. Ei az évről-évre ismétlődő kilugozási és trágyázás! folyamat kedvező körülményeket teremtett a vizi növények számára is. A gyékény, mely az ősrészen ismeretlen, itt buján tenyészik. A nád, mely ott térdig érő csenevész a termékenyebb foltokon, itt a tavakban már többholdas szigeteket alkot. A töltés védelmére szolgá'ó füzfonásokból már többméteres füzbekrok sarjadtak és a sivár, gyér növényzetű tó helyére ma az élettől duzzadó növényi vegetáció került. A telep környékén fásítással kísérleteznek s az alagcsővezett talajban a lak lassú fejlődésnek indultak. A halastó mélyebb, tisztább, édes vize, a kifejlődött növényi vegetáció jelentős mértékben növelte a madarak fajgazdagságát. Olyanok is előfordulnak, melyek azelőtt a sós viz miatt nem tartottak itt pihenőt. Mielőtt a szegedi Fehértó madárvilágára reátérnék, meg kell • emlékeznem azon körülményről, hogy hazánk áilatföldrajzilag mily érdekes helyet foglal el. Kelet és nyugat,.»észak és dél határvonalát képezi. Hazánk az utolsó nyugat felé, mely egyes keleti fajok előfordifását mutatja (pelikán, ibisz, keselyű, kis lilik, csikós egér. földi kutya, stb.), viszont egyes fajoknak mi vagyunk a legkeletibb előfbrdu'ási pontja (például a fekete [nem vetési!] varjú, stb.). Egyes északi fajck csak hazánk területéig nyomu'uak le (csonttollú madár, magtörő, stb.), viszont sok déli állatnak mi vagyunk a legészakibb előfordulási területe (szongáríai cse'.őpók, török gerle, gyurgyalag, stb.). Ez a körülmény Magyarországot ornithológiai szempontból is különlegesen érdekessé teszi. Ezért keresi fel sok külföldi ornithológus oly nagyon szívesen hazánkat. A szege li Fehértó vadászati szempontból mindig nevezetes terület volt. Ha akadt egy-két lelkes búvárkodó vadász, mindjárt előtérbe került országosan is a Fehértó neve. Mert olyan madár ritkaságok nak a lelőhe'ye, mely párját ritkítja nemcsak hazánkban, de Európában is. Még a Fertő-tó területén kerültek elő madárritka ágok, melyek azonban a bécsi Hofmuseumba kerültek s nem egy hazai madár csak ott volt képviselve. A régi Fehértón óriási mennyiségben gyűllek ,! össze vonuláskor a vízimadarak. Ebben az időben (tavasszal és ősszel) rendszeresen bő menynyiségü viz volt a tóban. A 90-es és 900-as években két nagy kutatója volt a szegedi Fehértó madárvilágának: Lakatos Károly és Zsó é" László. Lakatos szines leírásaiból ismerjük a régi Fehértó gazdag madárságát. Zsótér László szerelTURAfelőnyös és kényelmes németországi utazást biztosítunk önnek Kérjen felvilágosítást és kéoes tájékoztatót a RElCHfBAHNZENTRALE magyarországi «•x*rk*pvia«tat*MI BUDAiPfcST, V.. Nádo'-ucca 18. szám Tn.nfon 1—297—10. mese volt a Fehértónak. A városi múzeumban a madárgyüj temény nagyrésae ac ő vadásxszerzeménye. Mint költő terűlet, a Fehértó ma alig jön számításba éppen azon oknál fogva, hogy a vij már a nyár elején eltűnik. Régen pedig még * vadludak is fészkelőhelyet találtak. Nem egy tengeri madár próbálkozik még ma is — balsikerrel — a költéssel. Sós vizénél fogva éppen a tengeri madaraknak kedvenc tartózkodási helye a Fehértó- Állandó fészkelőnk például a széki lile, mely a szikes tavakon kivül csak a tengeqwrtokon fészkel. A Fehértó madárvilága tudományos szempontból feldolgozva még nem volt. A legtöbb vadásznak a hus volt a legfontosabb. A Fehértón ugyanis mindenkor intenzív vadászat folyt, mégis azok a madártani értékek, melyeket ugyszó! án egye lül cs'k a szegedi Fehértó reprezentiál, rejtve voltak a mai napig. A szegedi Fehértó a gojzereiről (legnagyobb sneff fajta) mindenkor híres volt. Valamikor rengeteg ily n madarat exporláltak a bécsi piacra innen. Leírások vannak arról, hogy az innen exportált Wzimadarakból a külföldi oniithológuaok a legnagyobb madárritkaságokat válogatták ki. A kis gojzer jellemző tavaszi rnadíra A F«MR-