Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

P?nte1c. Í936. december 25. DÉLMAGYARORSZAG i KIebe!sberg Kunéról, (eiveiröi, munkáiró', céljairól beszél, leghívebb munkatársa: Kertész K. Róbert államtitkár (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged legnagyobb barátja és jótevője, gróf Klebelsberg Kunó ötödik esztendeje halott, öt ösz és öt tél su­hant el a halott fölött, de nem tudta eloltani azt a lángot, amelyet életében és életével gyújtott feL Klebelsberg Kunó ma is élő valóság, ma is alko­tó aktivitás. Megvalósilhatatlanul maradt tervei­ben él tovább és ezek a tervek nem sfllyedhetnek el szürke iratszekrény-koporsókban. Sokszor felbukkan a kérdés: mi 1 ehetett ai, ami ezt a nagy kulturpolitikust olyan szoros szá­lakkal, olyan elszakíthatatlan kapcsokkal kötötte Szegedhez. Mi lehetett az, ami Szegedet Klebels­berg Kunó vdrosdvd avatta és ami Klebelsberg Kunót megnyerte Szeged számára. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az el­hunyt kultuszminiszter egyik legbensőbb munka­társával, Kertész K. Róberl ny. államtitkárral, a kultuszminisztérium művé­szeti osztályának volt vezetőjével, aki fáradhatat­lanul és lelkesedve dolgozott egykori főnöke el­gondolásainak megvalósításán és aki maga is nem egy értékes, művészeti tervvel egészitette ki, tette kerekebbé Klebelsberg Kunó hatalmas elgon­dolásait. Amint válaszolt kérdéseinkre, hangját őszinte megilletődöttség hatotta át. Ezeket mondotta: — A legmélyebben Szeged és a szegedi prob­lémák iránt érdeklődött, és annak a rendkívül szoros és meleg kapcsolatnak, amely kőzte és Sze­ged kőzött keletkezett, egyaránt volt komoly ob­jektív és szubjektív alapja is. Kultúrpolitikájának egyik legfőbb irányító elve az volt, hogy Magyar­országra valósággal nemzeti szerencsétlenséget zúdított az elmúlt évtizedek centralizáló politiká­ja. Meggyőződése volt, hogy nemesak kulturális, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is súlyos károk származtak ebből a politikai rend­szerből, amely megteremtette a régi, intéger ke­retekhez mérten is túlfejlesztett fővárost, de nem gondoskodott erőteljes, életerős vidéki központok megteremtéséről. Klebelsberg Kunó életcéljául tűz­te ki ennek a tragikus mulasztásnak a jóvátéte­lét, ezért látta annyira fontosnak és szükségesnek az egyetemek megmentését. — Tisztában volt azzal, hogy a vidéki kultur­központok megteremtésének elmaradhatatlan elő­feltétele az egyetem. Az egyetem körül automati­kusan kikristályosodik a kívánatos központ társa­dalmi, kulturális és gazdasági viszonylatban egy­aránt. Ennek a nemzetpolitikai elgondolásnak kö­szönhető, hogy megmaradhatott a megcsonkított or­száaban is a budapesti egyetemeken kívül a három vidéki egyetem. — Ezt a helyzetet, Klebelsbergen kívül, sajnos, nem sokan látták ilyen világosan és így nem voltak hajlandók elismerni Klebelsberg kultúrpo­litikájának reálitását. Már p«dig neki a vidéki központok támogatásával, fejlesztésével, erősítésé­vel politikai célja volt. — Annak, hogy annyira megszerette Szege­det, voltak természetesen szubjektív okai is. Kle­belsberg Kunót mélven meghatotta az a megértés, amellvel Szegeden találkozott a hivatalos város, a szegedi társadalom és az egy­ház részéről epvaránt. Meghatotta az a feltétlen bizalom, amellyel elgondolásait, terveit Szeged fogadta, pedig talán akkor még senki sem látta tisztán, bogv mi a tulajdonképeni cél. A szege­diek bizalma a kivánt áldozatok teljes mértékben való vállalásában és meghozásában nyilatkozott meg Egv igazi, alkotó, nagy politikus számára a legkínosabb és a legbénitőbb az. ha azt kell lát­nia, hogy törekvéseit nem értik meg. Az ellen­kezője ennek viszont még fokozottabb tevékennség­re, még lelkesebb alkotásokra serkenti. Klebels­berg Kunó munkakedvét a szegediek megértése és bizalma tagadhatatlanul measokszorozta. A fenti készüléket lakáson díjtalanul bemutatja és raktárról szá'lMfa Diiiiscn mmi rádfá- és villamossági szakOzie'e Kárász ncca 7. Telefon 18-71. fi-9-12 havi r é « z 1 e I. mérnök, Tisza La$o$ krl 44« TELEFON: 30-20. Cserék legelőnyösebben! Kertész K. Róbert érdekes és jellemző inti­mitásokat mondott el a dolgozó Klebelsbergről, a művészről, akinek élete a folytonos alkotás lázában égett el. — A figyelme kiterjedt a lígaprébb részletek­re is — mondotta —, de azért soha sem tévesz­tette el szeme elől az egészet, az átfogó alapgon­dolatot és ügyelt arra, hogy a megoldás legapróbb Afenti készüléket lakáson díjtalanul bemutatja és rpfctórról szAltlf?«: RiEiEoa cMir Rt. lerakata, Kárftsz-ncca 11. Telefon 33-76. 6-9-12 havi részlel. részlete is harmonizáljon ezzel. Kora fiatalsága óta állandóan utazóit, megnézett mindent és nem­csak megfigyelő volt, hanem látó is. Roppant el­méleti tudását igy egészitette ki széleskörű gya­korlati tudással, óriási érzéke volt a művészeti kér­déseken kívül a technikai kérdésekhez is. Szere­tett a dolgok mélyére hatolni és tisztába jönni a technikájukkal. Vidéki útjairól mindig fokozott munkakedvvel jött haza. A legszívesebben Szeged­re ment el, mert Szeged kimeríthetetlen gondolat­forrást jelentett számúra. — Szegedről mindig az uj gondolatok, az nj Gyapfufonalat"^ lesrolcsóbban csak | T« * % A JRflUMAZ3AN m Tisza Lajos körút (Püspökbazár-épület) r. j Kötelezettség nélkül bemutatja és kedvező fizetési feltételek mellett szál!itia CSURYFERENC óra, ékszer és rádió szaküzlete, Kárász-ueea 7. Diitalanul bnmutatja és kedvező részletfizetésre is sztf ítia | KELEMEN MARTON Ke'etnen-ucra 11. Vótelkölelezottsóg nélkül díjtalanul bemutatja Rosner József Tisza Lajos kfirut 39. Fenti rádiót otth onában mutatom be vételkényszer néikfl Markovics Kaphatók: Kovács Testvéreit műszaki és villamossági vállalatánál. Petfili S. sngárut 69. Bemutatás. Cs re. Vételkényszer nélkül me^ekinthető üzemben is és kapható C7K1!/kc rádiósnál, O^öll^S Feketeeas u. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom