Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

io DEUMAG7ARORSZÍG Péntek, 1936 'december 25. Illői alánflfltot is Laciicrnál vásároljon 1 A rendőr, a mentő, a tűzoltó, a vasutas, a postás, a nyomdász, a szállóvendég, a pincér és a feketekendő« asszony AKIKNEK NINCS KARACSONYUK (A Délmagyarorseág mnnkaMrsAtól.) Metropolisokban és csöndes falusi házakban egyforma áhítattal ünneplik a szeretet ünnepét: karácsonyt. Szentestén mindenki ünnepel. De vannak sokan, akik nem ünnepelhetik a békét és nyugalmat, mert hivatásuk elszólítja Okét a karácsonyfa mellől. Az események krónikása karácsony estíján felkereste azokat, akiknek nincsen k»i4esonynk. Amint kiléptünk a csöndes uccára, a sarkon találkoztunk az első emberrel,, akinek nincs ka. ráeaoeya: A RENDŐR eolt. Nyolc órakor kezdődött a szolgálata és éjfélig vigyázza a posztját. Odahaza a szoba-konyfcás lakásában apa nélkül ünnepli a család a karácsonyt. —. Első a szolgálat — mondja a rend őre. Ez a mi hivatásunk, nem panaszkodom. Tavaly volt karácsonyom, de ma éppen így jött ki a szolgálat. Majd jövőre talán én is ünnepelhetek. De a karácsonyi szolgálatra egyébként sem lehet panasz, nagyon csöndes, hisz mindenki ünnepel. Se sánház, se mozi, hamar becsuknak a vendéglők is. Ailg jár ember az nccán. Karácsony van.^lvenkor a rendőrnek kevés a dolga. A MENTŐ *em ünnepelhet a Szentestén. Az ügyeletes mentő«zobában virrasztanak többen is Egyikük a telefon mellett tart szolgálatot, szabad perceiben olvasgat. — Karácsony éjszaka kevés dolgunk szokott lenni, — mondja a mentő. De azért előfordult már, bogy egy órában a Szentestén három helyre is ki kellett vonulnunk. Betegszállítás, rosszullét, ilyesféle esetekben hivtak bennünket. Arra nem •mléksaflnk, hogy öngyilkosság történt volna Szetteden eaen a s^ent flnnepeeten. A TŰZOLTÓ is a laktanyában tölti karácsony estéjét. A szerkocsik készen állnak a garázsban, minden pillanatban indulásra készen. A karácsonyi szolgálatot teljesítő tűzoltók végigvirasztják az éjszakát, akár van rájuk szükség, bár akár nincs. Egyszerre élesen cseng a telefon. Az ügyeletes tűzoltó gépiesen felkapja a hallgatót, az összekötők már viigy&zzban állanak. Tüz karácsony estéjén... De mégsem. Egy jóérzésű ember felhívta a tűzoltókat és kellemes karácsonyt kivánt nekik. A város százharmincnyolcezer lakosa közül valakinek eszébe jutottak azok is, akiknek nincs karácsonyuk. A NYOMDÁSZ a szedőgép mellett dolgozik a szentestén. Készül as újság nagy, ünnepi száma. Kattognak a gépek, dübörög a rotációs, ilyenkor van a legtöbb dolog: a nyomdász nem ér rá ünnepelni. — Meg kell szokni — mondja —, hogy az ember a gép mellett, munkában töltse az időt, mig mások otthon, családjuk körében ünnepelnek ... Régen vagyok lapszedő, de csak nagyon kevésszer értem meg, hogy a szentestén otthon ünnepelhettem volna. Első a megélhetés, azután az ünnepJós... Majd hajnaltájon érek haza, addigra már elégnek a fenyőfán az ünnepi gyertyácskák... A PINCÉR a kávéházban egy asztalhoz támaszkodva gondolatban ünpepel. Üres, kihalt a kávéház, csak egyetlen asztalnál ül két vendég. Vidékiek, ők sem tölthetik a karácsonyt családjuk körébein. — Az idén nincs karácsonyom — mondja a pincér. Évekig munkanélküli voltam és akkor ünnepelhettem volna, de nem volt még tűzifára való sem ... Most dolgozom, szeptember óta van állásom és a karácsony rámjutott. Szívesen dolgozom, mert legalább — a famíliám ünnepelhet otthon ... A SZÁLLODÁI VENDÉG számára sincs karácsony. Kevesen vannak, de mégis akadnak, akiknek távot otthonuktól kell tölteni a karácsonyt. — Tudom sajnálni ezeket a vendégeket — mondja a hotel igazgató. Karácsony egy szállodai szobában, bizony eléggé sivár. Ezért mi karácsonyra vendégül látjuk az ittmaradt vendégeket Nagy karácsonyfát állíttattam fel és minden vendégemet felkértem, hogy a szentestén legyen szívesen látott vendégünk. Itt ünnepelnek velünk együtt és érezték a karácsony melegségét. Volt egy külföldi vendégünk is, messzirOI jött és itt érte Szegeden a karácsony. Nem győzött eléggé hálálkodni, hogy neki is jutott valami a karácsony melegéből. Nem ünnepli a karácsonyt az ügyeletes POSTÁS sem. A főpostán megszokott munka folyik, ar. ügyeletet megtartják. Sokan vannak, akik elkésetten küldik el karácsonyi jókívánságaikat, van ilyenkor is dolga a postahivatalnak. Rendezik a leveleket, szortírozzák a csomagokat, tizenegykor viszik ki a küldeményt a pesti személyvonathoz. Akár hétköznap, akár karácsony, a posta nem állhat meg, már indul is az autó, száguld a vonathoz Soha nem késik egy percet sem. Az Állomáson várják már a postakocsit a mozgópostások. Nekik nincs karácsonyuk, első a szolgálat. — Mióta a posta kötelékébe vagyok — mondja az egyik _ ritkán esett meg, hogy a szentestén távol legyek a családomtól, ök most otthon ünnepelnek, én majd holnap leszek köztük... A VASUTAS sem ünnepelheti a szeretet ünnepét. A pályaudvar kihalt, az utasok száma megfogyott, csak az utazik karácsonykor, akinek nagyon sürgős a dolga. — Huszonöt évi szolgálat alatt alig 2—3 karácsony estét töltöttem otthon — mondja egyik mozdonyvezető. Kezében táska van, abban viszi aa élelmet az útra. 24 órás a szolgálat, majd csaló karácsony másnapját ünnepelheti otthon. — Nem tudom, hogyan — mondja tovább —, de valahogy mindig ugy esett, hogy a szentestén szolgálatban voltam. Robogó vonaton töltjük el a szentestét és közben arra gondolunk, hogy milyen szépen ünnepelnek otthon. Dehát a vonatnak indulnia kell karácsony estéjén is .. Üresek a várótermek is, csak a harmadosztályú váróterem padján ül EGY FEKETE FEJKENDŐS ASSZONY és — sírdogál. A Krónikást nem hagyja nyugton, beszédbe elegyedik az asszonnyal, aki Szentestén utazik. -r- Bárcsak ne kéne mennem — mondja kőnynyék közt. Nagyon keserű az én karácsonyom: meghalt a fiam, minden reménységem... <>b, miért adott az Úristen ilyen karácsonyt nekem... De szomorú karácsonya van ennek a szegény fekete fejkendős asszonynak, övé a legszomorúbb karácsony... Hartmann Mihály. PoIMk 1 esi vér ele az Alföld legnagyobb lövidúru, uri és nöi divatüszlete. Alapítva 1 9 O 5-b e n hagyférfikalap raktár Külön kelenqyeoszlály G.E.B. harisnyák gyári ierakata Ma Cseltonfcs-u. 6. Mindkét ö»Ieí ieíeíon/a 18^55. S&éc&en yi-tér 17.