Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-13 / 293. szám

Vasârriap. iv30 deremner D»fMSG7AROHS!Rn 3 Török emlékek Szecreden Irta TONELLI SÁNDOR Az alkonyodóban levő esztendő, a török ju­bileumok esztendeje, a közfigyelmet kissé rá­terelte a magyar történelemnek arra a szaká­ra. mikor az ország felszabadult a török ura­lom alól. Budavár, majd utána a Duna-Tisza közén fekvő, dunáutuli és részben tiszántúli városok szeptember elejétől kezdve egymás­után ülték meg felszabadulásuk jubileumi ün­nepét. Majd mindenütt rendeztek egy kis ke­gyeletes megemlékezést, majd mindenütt fel­merült az a naivan kedves gondolat, hogy meg ¡kellene hivni az ünnepélyre a tőrök követet, hadd örüljön szegény, hogy kétszázötven esz­tendeje milyen szépen verték tönkre az őseit és majd mindenütt megpróbálták számbavenni, hogy mi is az, ami a török időkből em­léknek megmaradt a mi .korunkra. Szegeden nagyon nehéz lett volna ez a szám­bavétel, mert innét majdnem nyomtalanul tűnt el a török.. Szegeden nem maradtak török fürdők, mint Budán, mecsetek és minaretek, mint Pécsett, vagy Egerben. Az alföldi ma­gyar városok és közöttük Szeged is, hihetetle­nül szegények a múltba visszatekintő építé­szeti emlékekben. Itt, az Alföldön, ahol kő­anyag nincs, még az építmények is csak egy­egy emberöltőre épültek és majd olyan nyom­talanul elpusztultak, mint az emberek. A kró­nikás szinte félkezének ujjain meg tudná szá­molni a száz esztendőnél régebbi szegedi épít­ményeket. Elsőnek említi közöttük az alsóvá­rosi barátok templomát és zárdáját, amely a XIV. századra viszi vissza az eredetét. A feren­ces barátoknak ez a zárdája hosszú évtizede­ken keresztül valóságos lapis refugii volt, ahol menekvést kerestek a magyar élet megnyilvá­nulásai. Ezért van az. hogy a zárda levéltárt! igen gazdag törökkori Írásokban és oklevelek­ben. A felsővárosi templom és a minoriták zár­dája már csak a török utáni időkből való. Ré­gebbi a török időknél a csonka torony, amely a mai Szeged legszebb terén, a Fogadalmi tem­plom mellett emelkedik. Ez a kis emlék, való­színűleg annak a templomnak volt a tornya, amelyben megkötötték azt a szegedi békét, amely a szerencsétlen várnai csatát megelőzte. Ennyiben lehet a csonka tornyot török emlék­nek is nevezni. A várnak, vagy legalább is annak a várrom­nak. amely ma még ál! a Stefánián, ennyi köze sincsen a törökhöz. A töröknek volt ugyan vára Szegeden, melyet a visszafoglalás idején készült rajzokból és katonai felvételekből meg­lehetősen jól ismerünk, de éz a rész, amelyet áhítattal szoktak a Szegeden megforduló ide­genek szemlélni, az osztrák katonai kincstár által 1714—16. között épített Lagerfestungnak volt a tartozéka. Katonai jelentősége nem sok volt s évtizedeken át raktárnak és börtönnek használták. Eredetileg vizárok vette kű^ül, melyet 1880-ban a nagy árvíz után temettek be. Ugyanakkor bontották le a régi várat is, melynek voltak a török időkből való részei s csak a mostani, romnak nevezett részt hagy­ták meg belőle. A* bontás alkalmával, egészen meglepő dolgok kerültek napvilágra: román és gót oszlopfejek, ivezetek. faragott kövek, kő­rózsák és egyéb épületdiszitmények voltak az alapokba és a falakba beépítve. Ezeknek egy része elkallódott, másik részük azonban ma ,i­fcl van raktározva a városi muzeum szu te téli­jében. Mindezek a kőemlékek a környező fal­vak temoloniaiből és lerombolt főúri kastélyai­ból kerültek Szegeti re, ahol a török várának építése alkalmával egyszerűen építési anyag­nak használta fel őket. Ami még meglepőbb, a megmaradt eml?kek között nemcsak középkori kövek vannak, ha­nem római szoboi lejek és légiótéglák is. ame­lyek töprengésre késztetik a krónikást. Ezok eredetét illetően, minthogy a Duna-Tisza köze sohasem állott római uralom alatt, következte­tésekre vagvunk utalva. A Bánsáe M'.csia su­Kii kSrskdta fokbeosztással kidoní^r a régi és a mai 2-lámpás rádió közötti 1931*1936 -600 migj Mágnesei hangszóró Hangtrequentio-sávi 100—4000 Hz Egyszerű fényezett furntr szekrény Hoppot kizárólag Sudopesl L vétele Rövid-, közép- és hosszúhullámsóv (19—50, 195-590 és 720—1950 m-ig) Elektro-dynamikus hangszóró, exponentlális membránnal Nagy slkskála, beirt állomálnevekkel (a rövidhullámhoz is) Veszteségmentes felépítés Hangtrequemia-sávi 50—7000 Ht Veszteségmentes hullámcsapdák a helyi­adók tökéletes kiszűrésére Diszes fényezett diófaszekrény, műbútorasztalos munka Kéupánsdr P190.« II Káupémár P 173.­Nappal Is hongerö« külföld-vétel Kiváló rövidhullám-vétel egész nap Ax Orion rádiók 1936/37-es torozofo minden Orion >6<fi6k»reskedónél kophat» Afenti készüléket lakáson díjtalanul bemutatja és rofefftrrftl sr.Áinti*: METEOR CSillMr Rt. lerakata, Kórász-ucca 11. Telefon 33-76. 6-9-12 havi részlet. Raktárról házhoz szánitja. dijta'anul és készségei bemuta ja és régi készülékét becseréli FONYÓ SOMA Afenti készüléket lakáson díjtalanul bemutatja és raklárröl szállítja DfllISCII MBERT rádió- és villamossági szaküzlete Kárász ucca 7. Telefon 18-71 6-9—12 havi részlet. villamossági és rádió szaküzlete, Kölcsey ucca 4L Telefon 11— Köte'ezettséff nélkül bemutatja és kedvező fizetési feltételek mellett szállítja CSURYFERENC óra, ékszer és rádió szaküzlete, Kárász-ucca 7. Oiitalanul bnmutatja és kedvező részletfizetésre is szánitja | KELEMEN MÁRTON Kelemen-ucca II­renfi rádiói otthonában I mutatom be vttelk&iíjszer nélkül MARHOFICS Tisza L. hrt 44. mérnök Tel : 30-20. Cserék legelőnyösebben períor római provinciához tartozott és lehet, liugy a torontáli szöglettel szemben. Szeged he­lyén a rómaiaknak valami, hídfőállás féléjük lehetett. Az is lehet, hogy olyan pénétration pacifique történt ebben az irányban, amitőt korunk félbarbár országainál tapasztalhatunk. Mindenesetre a szegedi beszélő-kövek megérde­melnék, hogy velük a szaktudósok egv keveset foglalkozzanak. Ennviben végezni is lehet Szegednek reáli­san is megfogható törökkori, vagy esetleg még régebbi emlékeivel. Másfajta, szájhagyomány­ban fennmaradt emlékei a török időknek alig maradtak Szegeden. Pedig Szeged elég jelentős hely volt a török időkben és kétségtelenül a várban és a palánkon belül törökök is elég szép számmal telepedtek meg. Azt is tudjuk, hogy mikor kétszázötven esztendővel ezelőtt a szultán Szegedet örökre elvesztette, a török la­kosság nem kerekedett fel az utolsó szálig, ha­nem voltak, akik felvették a keresztségét és a német császár hűségére tértek.. Magyar király­^ Gyapjúfonalat legolcsóbban csak | TISZA ItRUU AZBAN Tlssa Lajos körút (PüspökbazAr-éptiletl zi

Next

/
Oldalképek
Tartalom