Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-10 / 265. szám

4 mmm 13 El. MAG/AROKSZAO Kedd, 193(1 november ÍO. Siffon, vászonáru, női és gyermek fehérnemű, asztalnemű, ágynemű Pnllák Testvérek Köziemen ¡<5 m i nőséatei nk. Elismert, olcsó áraink. • W • • W 11 • Wllll VI VII arunaza« Hz elsű kereskedő rou'lii Sándor előadása a Hétfői Társaságban Rudupust, november 9. A budapesti Royalszálló különtermében tegnap este Tonelli Sándor a kereskedelem őskoráról tartott előadást. 1.1 i ulásának bevezetésében a csókái őskori telepet ismertette, ahol a Tisza kiöntései között az ujabb kőkorszak ősembere, majd a jazvg-szarmaták, gepidák, avarok és ősmagyarok telepedlek egymás fi lő és Így hat-hét évezred történelme egyesül aliy néhány hold kiterjedésű földdarabon. Ezt a telepet közvetlenül a háború előtt Tömörkény István és Móra Ferenc tárták fel és emlékei a szegedi muz.cumban vannak elhelyezve. A laláll tárgyak között van nagyon sok, amely unikum jelleggel bír. A kőkorszakból való leletek között van egy cserépbaba, amelyet az ősember égetett gyermekének; van egy cseréptábla, horogkeresztes jellel; van egy tropanált koponya és van egy nyaklánc a cardium néven ismert kagylófajláhól, amelv csak a Földközi-tenger lyoni öblében fordul elő. Kétségtelen, hogy özek a cardium-kagylók csak árucsere, tehát a kereskedelem legősibb formája révén juthattak el a lyoni öbölből a Tisza mellékére Aki a csrdiiim-kag.vlókat hozta, vagy pedig szállításukat közvetítette, volt az el*« kereskedő. A név k issé megtévesztő ugyan, mert ezt a nevet pont a csókát kagylók szállítója nem vindikálhatja mrgának. Ugyanilyen kagyló-tapasztalatok bőségesen vannak a kőkorszakból más helyekről is. Ofnetröl. Bajorországból és a franciaországi Cevennekböl szintén ismerünk földközitengeri columbella nistlca leletkeket, Mentoneből pedig cassis rufa kagylóból készült nyakláncot, melynek az Indiai-óceán a hazája. Balti borostyán ékszernek mindenfelő használták a kőkorszakbeli Európában. Ezek fs más hasonló leletek arra kényszerítenek bennünket, hogy bizonyos tekintetben megrevideáljuld a kökorszakról alkotott felfogásunkat. \ kőkorszak emberei nem éltek olyan elszigetelt életet, mint a régebbi tudomány hitte, hanem igenis volt kereskedelmi összeköttetés, ha nem ls a mostani képzeteknek megfelelően, egvmástól nagyon távol eső földrészek kőzött. Ezek a történelemelőtti kulturknpesolatok magyarázzák meg, hogy miért fejlődhetett Egyiptom, Mezopotámia és az Indus völgyének civilizációja meglepően azonos, majdnem párhuzamos inódon. A kereskedelemnek egyik legnagyobb büszkesége lehel — folytatta Tonelli előadásit —, hogy * legrégibb eivilizatórius és kulturális tényezők közé tartozik. A civilizáció útja egy a kereskedelem útjával. Még azt Is mondhatjuk', hogy civilizációnknak egvik legközönségesebb és mégis legtelentősehh faktorát, az ábécés Írást a kereskedelemnek köszönhetjük. Egyiptom és Szumér p*nl»i felfedezhették' a hieroglifikus irást és az ékÍrást] Mindkettő jő lehetett dicső feliratok megszerkesztésére, királyok dicsőségének megörökítésén». de nem felelhetett meg a napi élet igényeirick. A folyékony írás, az ábécé fürge kalmárok' találmánya, akik píllanatnvi fellecyzéseik számára leegyszerűsítették' a hieroglifák' jegyeit. így állott elő az a furcsa helvzet, hogy Írásunkat a rőnicin.iaknak köszönhetjük, akiknek egyáltalán "nem volt irodalmuk, vagy akiknek irodalmából rifyetlen emléke sem maradt reánk. A világ legolvasoltabh könyve, n liíblia. nevében máig is megőrizte a főnic.iai Bvblos városának emlékezetét. Aki az ókori kereskedelem iránt érdeklődik, az ne történelmi könyveket olvasson, hanem vegve elő a bibliát és üsse fel benne Ezékiel próféta 1 önv vének' 27. feíezetét. amelyben a próféta látnók! szavakkal jósolia meg Tyrus pusztulását. Modern ¡bankigazgatók és kereskedőim! miniszterek iskolába mehetnek ehliez az öreg prófétához é; megtanulhatják tőle, hogy mi a kereskedelem és ml n ielenlőscge az országok ¿leiében. A TTélfői Társaság sokáig tartó meleg ünnepiével köszönle meg dr. Tonelli Sándor előadását. ff ff . uzot fivóuyhaskölSt melltarlót speciális sznhásbnn msrték utón Is hé*m Hőfle Klnnxáí tér 3 Nyilatkozat Évek óta van módjában a közönségnek tapasztalni, hogy a szabadtéri játékok nemcsak arra voltak jók, hogy Szegednek világhírt szerezzenek, — nekünk persze nincs részünk se a kezdeményezésben, se a világhír megszerzésében! — hanem arra is, hopv egyesek, akik csak gyűlölködést ismernek s akik ezt a gyűlölködésüket mindenek elé és fölé helyezik, eszközül használják fel személyes indulataik nyilvános kielégítésénél. Igv születtek meg cikkek, amelyeket megbélyegzett a város érdekeinek védelmében érhetően elkeseredett polpármeser és igv kerültek rágalmazó cikkírók a biróság elé, ahol ugyanolyan alázattal kértek bocsánatot, mint amilyen. elvakulUágpal a rágalmazást elkövették. Vasárnap is megjelent egy úgynevezett szabadtéri cikk. Nem ennek a legnagyobb horderejű szegedi kulturiigynek a szolgálata hivta életre. Nem is foglalkoznánk vele. Egyik-másik tényálltása azonban társadalmi utón is eljutott hozzánk s a cikk csak nyilvánosan adja meg a kényszerűséget, arra, hopy a szabadtéri .latékok néhány uja.bb részletkérdését feltárjuk a közönség előtt. A rendező bizottság az első évben kizárólag alólirotlakból állt. Lengyel Vilma nem volt lagja a rendező bizottságnak. Kapott ellenben fizetést. Amikor a második évi előkészületek megkezdődtek, Lengyel Vilma közölte azt az óhaját, hogy tagja szeretne lenni a rendező bizottságnak. A bizotlság lagjai e! akarták téríteni ettől a szándékától, kifjetve előtte, hogy a játékok — akármilyen nagy jövőnek is néznek elé¡e — deficittel is végződhetnek. Lengyel Vilma azonban ragaszkodott elhatározásához, kijelentetle, hogy nem kell őt félteni, ha deficit lesz, majd ő gondoskodik magáról. Lengyel Vilma tehát saját elhatározásából, megmásilhalatlannak jelzett ismételt kívánságára és annak ellenére lett tagja a rendező hízottságnak, hogv a tagok vissza akarták tartani ettől a lépéstől és figyelmeztették az esetleges veszélyekre. II. A' rendező bizottságnak 1935-ben kölcsönre volt szüksége. A kölcsönért kezességet vállalt a bizottság valamennyi tagja, tehát Lengve! Vilmának is kezességet kellett vállalni». Az okiratot R á c z Antal íratta vele alá, nem fontos, hogy hol, az sem, hogy mikor, az azonban egészen bizonyos, hogy bővebb magyarázatokra az aláíráskor nem volt már szükség, mert hiszen a bizottság tagjai egymás között —Lengyel Vilma is jelen volt — többször megtárgyalták a kérdést s a kölcsön felvételéről két lel jes létszámú rendező bizottsági illésen ís hosszan tanácskoztak. Nem lehet tehát tigy feltüntetni a dolgot, mintha Lengyel Vilma akkor, amikor a kezességi okiratot aláirta, nem tudta volna, hogy mit ír alá. Azl ,lio«y mennyire tudta, mi sem hizonvítja jfrbhun, mint még az. hogy' a bizottsáp elé teli föltételeken ő javasolt személyével kaocsolatoi módosítást és hogv aránylag rövid idő múlva azzal az ujabb kívánsággal állt elő. hogv a rendezőség taiíu aknr maradni, de a bizottság többi ingja oId>a őf fel az esetleges anvagi következmények viselése pl ól s vegve át az eselleges veszteséiből rá háruló részt. Lengve! Vilma azzal indokolta mpg ezl a kívánságát, hopv a Oongrádi ré«zére kipdoll okira» aláírása miatt otlhon már is nacv kellemetlenségei vannak « ha nem segítünk ralin. tűrhetetlenné válik a helyzete. A rendező bizottság most is. mint minden olyan esetben, amikor nem a iá lék ok sikerének veszel wleléséről volt szó, rleferált és nkiriitihiff feloldotta Lengve! Vilmát «z »'ól, hogv viselnie kellien az esetleges deficitből A rá eső részt. Ilyen módon elérle, hogy rendező hizotlsári tag maradt, volt iócfa haszonhoz, de a deficitet átvállalták a rendezésben azok A SZEGEDI METEOROLÓGIAI OBSZERVATÓRIUM Jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 17.8, a legalacsonyabb 6.6 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 762.6, este 762.6 mm. A levegő pártartalma reggel »5 délben 81 százalék. A szél iránya déli, erőssége 1 —2. A lehullott csapadék mennyiség« 15.8 mm. A Meteorologlnl Intézet Jslenti wite 10 órakor. IDÖJÓ8LAT: Mérsékelt délnyugati szél, sok helyen kőd, helyenkint eső, a hőmérséklet nem vil tozik lényegesen. a lársai, akikkel szemben ót tüni ^ tetik most fel magát áldozatnak. III. Ki az áldozat? A Igaz, liogy Lengyel Vilmának voltak Kellemetlenségei. végül ismerünk mi is nagyobb gvönyörl. mint amilyen az, ha végrehajtó loisztelí meg az embert a látogatásával. De mit gondolnak, a szabadtéri ;4t^kotí többi rendezőjének, akik semmiféle ürügygyei sem futottak és most sem futnak meg az anvagi felelősség viselése elől, nem rolt többször alkalmuk, mint neki, szabadiéri végrehajtót üdvözölhetni a lakásukon? De közte és a szabadtéri játék többi rendezője között megvan az a hatalmas különbség is, hogy amíg ó minden fillért, amelyet esetleg rajta vesznek meg szabadtéri tallózásért/behajthat rajtunk, mi viselni, tehát megfizetni vagyunk kénytelenek minden fillért, amely fedezetlenül marad, mert gavallérok vollunk' vele ütemben, azokat a filléreket is, amelyeket ercdcli megállapodásunk értelmében neki kellene megfizetni. Ki hál az áldozat? A. X rendező bizottság reverzálist adott a kultuszminiszter urnák, nmelvben kötelezően kijelentette. hogv a megállapított állami, városi és társadalmi veszteség-garancia mellett vállalja a játékok rendezését és viseli a kockázatot. Ezt a reverzálist Lengyel Vilma dr. Pálfv József polgármester szobájában elsőnek Irta nlá. Kin él nz aláírásnál a polgármester ejtette tévedésbe?! !S. A1 reverzálisról. ha kényszerít^neli rá', lesz esetleg még érdekes mondanivalónk. 'A rendező bizottság legtöbb kötelességének eleget tett. Vannak még tartozásai. De vannaK még követelései is. Nem kapott meg az állami veszteséggaranriából négvezer pengőt. 210 pengőd társadalmi biztosítékból egves tételek ner alatt állnak, vannak' azonban perenkívüU tételek is. amelyekből egv fillért sem látott a bizottság és vannak lételek. amelyeket elkezdtek törleszteni, de azután abbahagy Iák' a törlesztési. A bizotlság tovább megv a kölelosségtcljesités maga elé szabott uMán. Nem gátolhatja meg ebben judicium nélküli gyerekes tehetetlenség rontó gyűlölködése, melv a városnak árt legtöbbet, de dezertálás sem; Dr. Balogh István, Pásztor József, Rácz Antal.