Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-10 / 265. szám

4 mmm 13 El. MAG/AROKSZAO Kedd, 193(1 november ÍO. Siffon, vászonáru, női és gyermek fehérnemű, asztalnemű, ágynemű Pnllák Testvérek Köziemen ¡<5 m i nőséatei nk. Elismert, olcsó áraink. • W • • W 11 • Wllll VI VII arunaza« Hz elsű kereskedő rou'lii Sándor előadása a Hétfői Társaságban Rudupust, november 9. A budapesti Royal­szálló különtermében tegnap este Tonelli Sándor a kereskedelem őskoráról tartott előadást. 1.1 i ulásának bevezetésében a csókái őskori tele­pet ismertette, ahol a Tisza kiöntései között az ujabb kőkorszak ősembere, majd a jazvg-szarma­ták, gepidák, avarok és ősmagyarok telepedlek egymás fi lő és Így hat-hét évezred történelme egyesül aliy néhány hold kiterjedésű földdarabon. Ezt a telepet közvetlenül a háború előtt Tömör­kény István és Móra Ferenc tárták fel és em­lékei a szegedi muz.cumban vannak elhelyezve. A laláll tárgyak között van nagyon sok, amely uni­kum jelleggel bír. A kőkorszakból való leletek között van egy cserépbaba, amelyet az ősember égetett gyermekének; van egy cseréptábla, horog­keresztes jellel; van egy tropanált koponya és van egy nyaklánc a cardium néven ismert kagy­lófajláhól, amelv csak a Földközi-tenger lyoni öblében fordul elő. Kétségtelen, hogy özek a cardium-kagylók csak árucsere, tehát a kereskedelem legősibb formája révén juthattak el a lyoni öbölből a Tisza mel­lékére Aki a csrdiiim-kag.vlókat hozta, vagy pedig szállításukat közvetítette, volt az el*« kereskedő. A név k issé megtévesztő ugyan, mert ezt a nevet pont a csókát kagylók szállítója nem vindikálhatja mrgának. Ugyanilyen kagyló-tapasztalatok bősé­gesen vannak a kőkorszakból más helyekről is. Ofnetröl. Bajorországból és a franciaországi Ce­vennekböl szintén ismerünk földközitengeri co­lumbella nistlca leletkeket, Mentoneből pedig cas­sis rufa kagylóból készült nyakláncot, melynek az Indiai-óceán a hazája. Balti borostyán ékszernek mindenfelő használták a kőkorszakbeli Európá­ban. Ezek fs más hasonló leletek arra kényszeríte­nek bennünket, hogy bizonyos tekintetben megre­videáljuld a kökorszakról alkotott felfogásunkat. \ kőkorszak emberei nem éltek olyan elszigetelt életet, mint a régebbi tudomány hitte, hanem igenis volt kereskedelmi összeköttetés, ha nem ls a mos­tani képzeteknek megfelelően, egvmástól nagyon távol eső földrészek kőzött. Ezek a történelem­előtti kulturknpesolatok magyarázzák meg, hogy miért fejlődhetett Egyiptom, Mezopotámia és az Indus völgyének civilizációja meglepően azonos, majdnem párhuzamos inódon. A kereskedelemnek egyik legnagyobb büszke­sége lehel — folytatta Tonelli előadásit —, hogy * legrégibb eivilizatórius és kulturális tényezők közé tartozik. A civilizáció útja egy a kereskede­lem útjával. Még azt Is mondhatjuk', hogy civili­zációnknak egvik legközönségesebb és mégis leg­telentősehh faktorát, az ábécés Írást a kereskede­lemnek köszönhetjük. Egyiptom és Szumér p*n­l»i felfedezhették' a hieroglifikus irást és az ék­Írást] Mindkettő jő lehetett dicső feliratok meg­szerkesztésére, királyok dicsőségének megörökí­tésén». de nem felelhetett meg a napi élet igényei­rick. A folyékony írás, az ábécé fürge kalmárok' találmánya, akik píllanatnvi fellecyzéseik számá­ra leegyszerűsítették' a hieroglifák' jegyeit. így állott elő az a furcsa helvzet, hogy Írásunkat a rőnicin.iaknak köszönhetjük, akiknek egyáltalán "nem volt irodalmuk, vagy akiknek irodalmából rifyetlen emléke sem maradt reánk. A világ legol­vasoltabh könyve, n liíblia. nevében máig is meg­őrizte a főnic.iai Bvblos városának emlékezetét. Aki az ókori kereskedelem iránt érdeklődik, az ne történelmi könyveket olvasson, hanem vegve elő a bibliát és üsse fel benne Ezékiel próféta 1 önv vének' 27. feíezetét. amelyben a próféta lát­nók! szavakkal jósolia meg Tyrus pusztulását. Modern ¡bankigazgatók és kereskedőim! minisz­terek iskolába mehetnek ehliez az öreg prófétához é; megtanulhatják tőle, hogy mi a kereskedelem és ml n ielenlőscge az országok ¿leiében. A TTélfői Társaság sokáig tartó meleg ünnep­iével köszönle meg dr. Tonelli Sándor előadását. ff ff . uzot fivóuyhaskölSt melltarlót speciális sznhásbnn msrték utón Is hé*m Hőfle Klnnxáí tér 3 Nyilatkozat Évek óta van módjában a közönségnek ta­pasztalni, hogy a szabadtéri játékok nemcsak arra voltak jók, hogy Szegednek világhírt sze­rezzenek, — nekünk persze nincs részünk se a kezdeményezésben, se a világhír megszerzésé­ben! — hanem arra is, hopv egyesek, akik csak gyűlölködést ismernek s akik ezt a gyűlölködé­süket mindenek elé és fölé helyezik, eszközül használják fel személyes indulataik nyilvános kielégítésénél. Igv születtek meg cikkek, amelye­ket megbélyegzett a város érdekeinek védelmé­ben érhetően elkeseredett polpármeser és igv ke­rültek rágalmazó cikkírók a biróság elé, ahol ugyanolyan alázattal kértek bocsánatot, mint amilyen. elvakulUágpal a rágalmazást elkövet­ték. Vasárnap is megjelent egy úgynevezett szabadtéri cikk. Nem ennek a legnagyobb hord­erejű szegedi kulturiigynek a szolgálata hivta életre. Nem is foglalkoznánk vele. Egyik-másik tényálltása azonban társadalmi utón is elju­tott hozzánk s a cikk csak nyilvánosan adja meg a kényszerűséget, arra, hopy a szabadtéri .latékok néhány uja.bb részletkérdését feltárjuk a közönség előtt. A rendező bizottság az első évben kizárólag alólirotlakból állt. Lengyel Vilma nem volt lagja a rendező bizottságnak. Kapott ellenben fizetést. Amikor a második évi előkészületek megkezdődtek, Lengyel Vilma közölte azt az óhaját, hogy tagja szeretne lenni a rendező bizottságnak. A bizotlság lagjai e! akarták té­ríteni ettől a szándékától, kifjetve előtte, hogy a játékok — akármilyen nagy jövőnek is néz­nek elé¡e — deficittel is végződhetnek. Len­gyel Vilma azonban ragaszkodott elhatározá­sához, kijelentetle, hogy nem kell őt félteni, ha deficit lesz, majd ő gondoskodik magáról. Lengyel Vilma tehát saját elhatározásából, megmásilhalatlannak jelzett ismételt kí­vánságára és annak ellenére lett tagja a ren­dező hízottságnak, hogv a tagok vissza akar­ták tartani ettől a lépéstől és figyelmeztették az esetleges veszélyekre. II. A' rendező bizottságnak 1935-ben kölcsönre volt szüksége. A kölcsönért kezességet vállalt a bizottság valamennyi tagja, tehát Lengve! Vilmának is kezességet kellett vállalni». Az okiratot R á c z Antal íratta vele alá, nem fontos, hogy hol, az sem, hogy mikor, az azonban egészen bizonyos, hogy bővebb ma­gyarázatokra az aláíráskor nem volt már szükség, mert hiszen a bizottság tagjai egy­más között —Lengyel Vilma is jelen volt — többször megtárgyalták a kérdést s a kölcsön felvételéről két lel jes létszámú rendező bizottsági illésen ís hosszan tanácskoztak. Nem lehet tehát tigy feltüntetni a dolgot, mintha Lengyel Vilma akkor, amikor a ke­zességi okiratot aláirta, nem tudta volna, hogy mit ír alá. Azl ,lio«y mennyire tudta, mi sem hizo­nvítja jfrbhun, mint még az. hogy' a bizottsáp elé teli föltételeken ő javasolt személyével kaocsolatoi módosítást és hogv aránylag rö­vid idő múlva azzal az ujabb kívánsággal állt elő. hogv a rendezőség taiíu aknr maradni, de a bizottság többi ingja oId>a őf fel az esetle­ges anvagi következmények viselése pl ól s vegve át az eselleges veszteséiből rá háruló részt. Lengve! Vilma azzal indokolta mpg ezl a kívánságát, hopv a Oongrádi ré«zére kipdoll okira» aláírása miatt otlhon már is nacv kel­lemetlenségei vannak « ha nem segítünk ral­in. tűrhetetlenné válik a helyzete. A rendező bizottság most is. mint minden olyan esetben, amikor nem a iá lék ok sikerének veszel wle­léséről volt szó, rleferált és nkiriitihiff feloldot­ta Lengve! Vilmát «z »'ól, hogv viselnie kell­ien az esetleges deficitből A rá eső részt. Ilyen módon elérle, hogy rendező hizotlsári tag maradt, volt iócfa haszonhoz, de a defici­tet átvállalták a rendezésben azok A SZEGEDI METEOROLÓGIAI OB­SZERVATÓRIUM Jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 17.8, a leg­alacsonyabb 6.6 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 762.6, este 762.6 mm. A levegő pártartalma reggel »5 délben 81 szá­zalék. A szél iránya déli, erőssége 1 —2. A lehullott csapadék mennyiség« 15.8 mm. A Meteorologlnl Intézet Jslenti wite 10 órakor. IDÖJÓ8LAT: Mérsékelt délnyugati szél, sok helyen kőd, he­lyenkint eső, a hőmérséklet nem vil tozik lényegesen. a lársai, akikkel szemben ót tün­i ^ tetik most fel magát áldozatnak. III. Ki az áldozat? A Igaz, liogy Lengyel Vilmának voltak Kelle­metlenségei. végül ismerünk mi is nagyobb gvönyörl. mint amilyen az, ha végrehajtó loisztelí meg az embert a látogatásával. De mit gondolnak, a szabadtéri ;4t^kotí többi rendezőjének, akik semmiféle ürügy­gyei sem futottak és most sem futnak meg az anvagi felelősség viselése elől, nem rolt többször alkalmuk, mint neki, szabadiéri vég­rehajtót üdvözölhetni a lakásukon? De közte és a szabadtéri játék többi rendezője között megvan az a hatalmas különbség is, hogy amíg ó minden fillért, amelyet esetleg rajta vesznek meg szabadtéri tallózásért/behajthat rajtunk, mi viselni, tehát megfizetni vagyunk kénytelenek minden fillért, amely fedezetle­nül marad, mert gavallérok vollunk' vele ütemben, azokat a filléreket is, amelyeket ercdcli megállapodá­sunk értelmében neki kellene megfizetni. Ki hál az áldozat? A. X rendező bizottság reverzálist adott a kul­tuszminiszter urnák, nmelvben kötelezően ki­jelentette. hogv a megállapított állami, városi és társadalmi veszteség-garancia mellett vál­lalja a játékok rendezését és viseli a kockáza­tot. Ezt a reverzálist Lengyel Vilma dr. Pálfv József polgármester szobájában elsőnek Irta nlá. Kin él nz aláírásnál a polgármester ejtette tévedésbe?! !S. A1 reverzálisról. ha kényszerít^neli rá', lesz esetleg még érdekes mondanivalónk. 'A rendező bizottság legtöbb kötelességének eleget tett. Vannak még tartozásai. De vannaK még követelései is. Nem kapott meg az állami veszteséggaranriából négvezer pengőt. 210 pengőd társadalmi biztosítékból egves tételek ner alatt állnak, vannak' azonban perenkívüU tételek is. amelyekből egv fillért sem látott a bizottság és vannak lételek. amelyeket elkezd­tek törleszteni, de azután abbahagy Iák' a tör­lesztési. A bizotlság tovább megv a kölelosségtclje­sités maga elé szabott uMán. Nem gátolhatja meg ebben judicium nélküli gyerekes tehe­tetlenség rontó gyűlölködése, melv a város­nak árt legtöbbet, de dezertálás sem; Dr. Balogh István, Pásztor József, Rácz Antal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom