Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-10 / 265. szám

Kedd, 1950 november 10. DELMAGyARORSZÁG Nagyszombatig altábornagy taverna A polgármester és a távozó dandárparancs­nok levélváltása — Merev tábornok üdvözlése (A Délmagyarország munkatársától.) Megit­ta a Délmagyarország, hogy a kormányzó Nagyszo m b a »h y Miksa altábornagyot a honvédség gyalogsági szemlélőjévé, utódává a szegedi vegyesdandár élére vitéz M é r e y Lász­ló tábornokot, a kecskeméti állomásparancs­nokot nevezte ki. Nagyszombathv altábornagy áthelyezése alkalmából meleghangú levelet in­tézett dr. P á 1 f y József polgármesterhez. Le­velében a következőket irta: ,,!gen tisztelt Barátom! A kormányzó ur őfő­méltósága engem az 5. honvéd vegyesdandárpa­rancsnoki minőségem alól felmenteni, a m. kir. hon­védgyalogság szemlélőjéivé, v. Mérey László tábor­nok urat (Kecskemét) az 5. vegvesdandárparancs­nokává, kinevezni kegyeskedett. Midőn erről a legfelsőbb elhatározásról Téged, mint Szeged sz. kir. város nemes polgármesterét és nagyérdemű közönségét értesíthetni szerencsém van, engedd meg, — addig is, mig személyesen ezt meg nem tehetem — ezúton elbuesuzzam. Élénken emlékezetembe vésődöttek két és fél év előtt hozzám intézett üdvözlő soraidnak lényegi tartalma, melyeket Szegedre történt megbízatá­somkor hozzám intézni kedves voltál. — „Szere­tettel vár vendéglátó falai közé Szeged sz. kir. város közönsége, érezd jól magadat közöttünk, kérünk, ápold a polgárság és katonaság közötti fennálló hagyományos jó viszonyt" — mondotta sürgönyöd. Visszatekintve az elmúlt itt tartózkodási időm­re. ngy meghatottan kell megállapítanom, hogy a város közönségén ok széles réteginek hazafias pol­cára! részéről személyem iránt magyar testvéri szeretetnek kedves s figyelmes megtisztelésnek megnyilvánulásában bőven volt részem. Ezt hálá­san megköszönve, biztosithatom a város minden jóindulatú polgárát, hogy irántuk érzett és el nem muló nagyrabecsüléssel, szebb jövője és boldogu­lása iránti bensőséges kívánsággal hagyom el a város vendéglátó falait, kedves tagjait, szeretet­reméltó lakosságát. Nagy örömömre és megelégedésemre szolgál az a biztos tudat és érzés, hogy a polgárság és katonaság közötti hagyományos viszony jó volt és jó lesz mindnyájunk megtisztelésére. Köszönöm részedről és a város minden ható­sága és közege részéről a hivatalos érintkezésben és katonasággal összefüggő ügyek elintézésénél élvezett jóakaró megértést és szívélyes támoga­tást. Nagyrabccsű'ésem íW"1" Jíít-íIv'>-itásával maradok mindenkor készséges híved Nagy­szombathv MIks a." A polgármester a következő választ küldötte a távozó vegyes­dandárparancsnok levelére: „Kegyelme* Uram! Igen tisztelt Barátom! Szí­ves voltál értesíteni, hogy a Kormányzó ur őfő­méltósága Téged az 5. honvéd vegyesdandárpa­rancsnoki minőségben felmenteni és egyidejűleg a m. kir. honvédgyalogság szemlélőjévé kinevezni kegyeskedett. Amikor őszinte ölrömmel értesü­lünk a kormányzói kegy megnyilatkozásáról és megérdemelt előléptetésedről és ahhoz szívből gra­tulálunk. ugyanakkor fájdalmas érzésünknek adunk kifejezést távozásod felett. Az alatt a két és fél év alatt, amióta a m. kir. 5. honvéd vegyesdandárparancsnokságot átvenni méltóztattál, a város polgári társadalma és ha­tósága iránt annyi lekötelezően figyelmes Jóindu­latot és meleg barátságot tanúsítottál, hogy az­zal nemcsak a katonaság és polgárság között eb­ben a városban mindenkor meg volt hagyományos jó viszonyt és harmonikus együttműködést tartót tad fenn. hanem azt akként mélvitetted el. hogy a kölcsönös tiszteletadás és egymásra utaltság je­lentőségének és megértésének átérzésén felül olvan bensőségteljes érzelmi szálak szövődtek közted és a város polgári társadalma között, amelyek néni szűnhetnek meg itteni maga« hiva­tali állásod átadásával és a városból, történő tá­vozásoddal. Ezért a sz. kir. város közönségének és ható­rásának érzelmét tolmácsolom, amikor arra kér­lek hogv kitüntető barátságodat és városunk iránt minden ténvkedéseidben megnyilvánult sze­retetteljes jóindulatodat továbbra is megtartani kegyeskedjél és azzal az érzéssel látogass el mi­nél gyakrabban közénk, hogy itt mindenkor szíve­sen várunk és nemcsak magas katonai méltósá­godnak kijáró tiszteletadással, hanem a város ne­mes barátja iránt bensőségesen érzett hálás sze­letettel fogadunk és mindenkor nagyon fogunk örülni a viszontlátásnak. Amikor a város közönsége és hatósága nevé­ben hálásan köszönöm parancsnokságod ideje alatt tapasztalt szíves jóindulatodat, Isten áldását ké­rem a m. kir. honvédség és Hazánk javára orszá­gos jellegű uj beosztásodban kifejtendő magas hi­vatali működésedre. Kivánom, hogy sok örömet találj szeretett fiadban, aki atyjától örökölt ne­mes erények mellett a szegedi piarista gimnézium­ban szerezte az életben való boldogulásának alap­elemeit. Fogadd Kegyelmes Uram nagyrabecsülé­sem és kiváló tiszteletem őszinle nyilvánulását, mellyel maradok őszinte barátod és mindenkor készséges hived: dr. Pálfy Józser." A polgármester a város hatósága és közönsége nevében táviratilag üdvözölte Mérey tábornokot, a szegedi vegyesdandár uj parancsnokát. A táv- | irat szövege a következő: TTtegakadátyozzaahrakd» ^ x dcíst a fogakon es a fogakat hófehe'rre vardxsoaa FOG P E P „Szegedi ötödik vegyesdandár parancsnokává történt kineveztetése alkalmából ugy a magam, mint a város közönsége és hatósága nevében őszinte tisztelettel, bizalommal és magyar vendég szeretettel üdvözlöm Méltóságodat abban a biz­tos tudatban, hogy Méltóságod is ápolni fogja azt a hagyományos jó viszonyt, ami ebben a városban polgárság és katonaság között mindenkor fennál­lott és amely jó viszonyt Méltóságod hivatali előde lekötelező szivélyességével még inkább ki­mélyített. Szívesen várjuk Méltóságod érkezését Dr. Pálfy József polgármester." MÓRA-EST a tanárképző főiskolán november 11-én este 8 órakor. Jegyek a Délmagyarországnál. A POGACSA-ADÓ ujabb titkai és meglepő fejezetei Hogyan lesz 4 és félből 7 és fél százalék — négy évre visszamenően (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy feltűnést keltett annakidején a üélmagyaror száanak az a tudósítása, amelvben a pénzügvi hatóságok legújabb attrakciójáról, a sülttész­ták forgalmiadó-különbözetének utólagos be­hajtásáról számolt be. Az történt, hogy a for­galmiadóhivatal megbizottai sorra razziázták a szegedi éttermeket, vendéglőket, kocsmákat, kifőzéseket ós hentesüzleteket, hogy megálla­pítsák: négy év alatt hány olyan menüt szol­gáltattak lei. amelynek utolsó fogása sülttész­ta volt. illetve, hogy a hentesek hány darab töpörtös pogácsát adtak el. Egy négy esztendővel ezelőtt kibocsájtott rendelet szerint ugyanis a eülttészta után nem három, hanem négy és félszázalékos forgalmi adót kell fizetni. A rendeletet azonban, eddig nem hajtották végre, a végrehajtásra most ke­rült sor, most viszont visszamenőleg négy évre követelik a magasabb adót. A négy év alatt kiszolgáltatott sülttésztás me­nük ós töpörtős pogácsák számának megállapí­tása természetesen fizikai lehetetlenség, ami azonban nem riasztja vissza a pénzügvi köze­geket, komplikált valószinüségszámitások és még komplikáltabb föltevések alapján minden egyes esetben metgállapitják az átalányössze­geket . Mint utólag kiderült, tudósításunkból a megkérdezett illetékesek diszkréciója következ­tében egy igen lényeges momentum kimaradt. Utólag tudtuk meg, hogy az érvényben lévő rendelkezések értelmében a pénzügvi hatóságok nem a másfélszázalékos különbözetet követelik most az érdekelt adóala­nyoktól. hanem a teljes négy és fél százalék megfizetéséhez ragaszkod­nak. helyesebben az átalányösszegeket négy fa fél százalékos kulcs alapján állapitiák meg. Ha. az érdekelt adóalany méltánvtalannak találja ezt a módszert ós ragaszkodni kiván ahhoz, hogv a már egyszer lerótt három százalékot vonják le az átalányösszegekből, a pénzügyi közegek ! elárulják, hogy erről szó sem lehet, ellenben az adóalanynak joga van a másodszor befizetett adó visszatérítését kérelmezni a pénzügyigaz­gatóeágtól, amely esetröl-esetre elbirálja az ilyen kérelmeket és ha azokat jogosnak talál­ja, elrendeli a befizetett különbözet visjszatéri­I tését. A helyzet tehát elég groteszk Az alany annakidején lerótta a, eülttészták után is a há­romszázalékos forgalmi adót, miután a négy ós félszázalékos adót nem követelte tőle senki. Most, négy esztendő elteltével követeli a pén»~ ügvi hatóság, de nem elégszik meg a másfélszázalékos különbözettel, hanem, ragaszkodik a teljes négy és félszdzalék megfizetésé­hez és így az alany kénytelen lesz adózni. ennek következtében pedig az adója nem 1« négy és félsizázalék, hanem hét és fél. Ha aa alanv nem sajnálja a fáradságot, ebb31 kéről'* mezheti a jogtalanul beszedett bárom százaiéle visszatérítését, A dolog ott súlyosbodik tovább, hogv aa ugyancsak érvényben lévő, de kissé diszkréten kezelt rendelkezések értelmében adótúlfizetést az adózó wak olyan adókból követelhet weeza, amelyek hathónapon belill váltak esedékessé, A négv esztendő alatt tekintélyes összegre sza­porodó siilttésztaadóbói. amely áll kétszer hi­rom ós egyszer másfél százalékból," a második: háromszázalékot tehát csak félesztendöre visz­szamenőleg téríti esetleg vissza az adóhivatal, de az utolsó félévet megelőző három és félesz­tendöre már nem, mert az elévült... Dflmaéiiarórszág Kölcsöiilfömivtár Anyaga legnagyobb, elOilzefése legKlsebb'

Next

/
Oldalképek
Tartalom