Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-08 / 264. szám

DÊLM AGYAKORSZAG SZEGED. Szerke«zl«Ug:Somogyi ucca VABÁrnAII |Qf£ nnvomhor A ELŐFIZETÍiS, Havonta helyben 3.«® Z2.I. em.Telelon:23.33..KladóhIvalall "<190ni(iPy I"JU UUVClUUCl <J. vidéken «i «udapetlen 3.40, kUllttld«n k«lc»0nk»nyv>Ar 6a fegylrodas Aro(II 0.40 penqfl, — Egye* Mim «"fa ucea S. Teleíom 13-Oe..Nyomdai Löw Ara 16 fillér nap 1«, vasAr- é» Ünnepnap 'Ul. HlfLlpöl ucca 19. Telefon: Í3-00. - TAvIrafl _.BW , _ _ . deléíek 'elvétele tarifa szerint. Megfe. e» írvtictír- Uélmagyaronzáo. Szened XII. éVIOlVaiTl, 264. SZ. lenlk héllő kivftletével naponta röggel, Kinyiül kapuk A belgrádi kormány visszaadta a jugoszláviai magyarságnak kulturális intézményeit, a gazdag-multu torontáli magyar kultúregyesület s az öreg szabadkai népkör ajtairól lekerül a hatósági pecsét s újra megnyílnak a termek s megnyilnak a magyar szivek és magyar könyvek nehéz évek némasága után. Nem kutatjuk, hogy a belgrádi kormány < Ihatározásában mennyi szerepe volt a külpolitika szempontjainak s mennyi jelentősége volt annak a ténynek, hogy községi választások előtt áll Jugoszlávia s a régi Bácska és Bánót területén a kormánytámogató pártok nem nélkülözhetik a magyarság szavazatait, ha győzni akarnak. Ne keressük most azt sem, hogy a kultura, vagy a voksok megbecsülése juttatta-e a magyarságot régi kultúrintézményei birtokába, akárhogyan is van, örvendezünk annak, hogy a jugoszláviai magyarság visszakapta kulturális jogainak egy töredékét. Milyen fájdalmasan jellemző tünet az, hogy — már ennek is örülni kell. Az elszakadt magyarságot me'gillefi nem csak elorozhatóan örök emberi jog, de irásbafoglalt és becikkelyezett szerződés alapján is nyelvének és kultúrájának szabadsága. Nem az illeti meg, amit elvettek tőle, annál sokkal több az, amit meg sem adtak neki. A háborút azzal a hazug jelszóval folytatták ellenünk, hogy a kis nemzetek felszabadításáért küzdenek. A háború utón a „népszövetségi eszme" kezdte követelni jogait s a kis nemzetek felszabaditói csak akkor tettek eleget a kis nemzetek, a nemzetiségek jogai bztositása tekintetében vállalt kötelezettségeiknek, amikor a nagyhatalmak a békeszerződés biztositékainak elejtésével fenyegették meg őket. A kis nemzetek felszabadítása jó volt jelszónak a háború alatt, de rossz volt programnak a háború utánra. Nem szabadították fel magukat, de rabbá tettek másokat. Mert ami a horvát néppel történt, azt talán mégsem lehet felszabadításnak nevezni. Bácska, Bánát népét meg mernék-e szavaztatni, hogy kinek uralmát akarják ? S a régi Szerbia szinte patriarchális demokráciájában élt népe mit szólna vájjon a diktatúra felszabaditásához, ha — szólhatna szabadon ? A jugoszláviai magyarság nem kapta volna vissza kulturális intézményeit, ha nem volnának politikai jogai. Politikai jogok nélkül egy nemzet csak történelemnélküli életet élhet. Annyi súlya van minden osztálynak a közéletben, mint amennyi erőt politikai jogai segítségével tud mutatni. A magyar szavazatok nyitják most meg a szabadkai népkör s a becskereki kulturszövetség lezárt kapuit, amit hiába döngettek fenyegetéssel és ígérettel s hiába simogattak könnyekkel és jajokkal. Amíg az államhatalom gyakorlóinak nem volt szükségük a magyarok voksaira, a*ddig bezárt kapuk síremlékei mutatták csak, hogy hol volt hajléka valamikor a magyar szónak és magyar betűnek. Az idegen közszellem szörnyű nyomása alatt folytatja tengődő életét az elszakadt magyarság. A gazdasági válság gyöngíti, a türelmetlenség és gyűlölködés bátortalanitja s megfogyatkozó soraik szívükbe a reménytelenség kétségbeesését ültetik. De legalább jöhessenek össze, a magyarságnak legyen mindenütt esrv CSÖDD exterritoriális területe, ahol nem bűn a magyar szó s nem konspirálnak azok, akiket — itt valahol, ott valahol esett szép, szomorú fejükkel négy-öt magyar összehajol, — egy kézszorítás, egy szemvillanás melege összehoz. Aki nem élt közöttük, aki nem hallgatta ki még soha mély bánataik sóhaját, az öregség emlékezéseit s a fiatalok fogadkozásait, nem is tudja elképzeléssel sem maga elé idézni az elszakadt magyarság lelkét. Politikai törekvéseik, kulturprotgramjuk megvalósításáért talán csak azok indulhatnak majd el a biztos siker kilátásával, akik már maguk is az uj uralom alatt nőttek fel férfiakká. Talán a sok kudarc és sok szenvedés oka az a történelmi végzet, hogy akik maguk vesztették el a hatalmat, azok néni tudják a régi élet uj feltételeit megszerezni. ^ ha valamiért, éppen azért van szüksége az elszakadt magyarságnak kultúrintézményeire, hogy a magyar szónak, a magyar szellemnek, a magyar lelkiségnek jogfolytonosságát biztosítani tudják a nemzedékek őrségváltásán. Az elszakadt magyarság harctereiről hazaPerpignan, november 7. A jacai rádióállomás jelenti, hogy a felkelőcsapatok egyik hadoszlopa, amelynek parancsnok:» Ascensio ezredes, benyomult Madridba. A Reuter Iroda madridi jelentése szerint Varela tábornok csapatai elérték Puerta del Sort, a főváros egyik legfontosabb pontj á t, amelyben a minisztériumok épületei vannak. A csapatok délelőtt 10 óra 40 perckor nyomultak be Madridba, az uccákon folyik a harc. London, november 7. Az angol külügyminisztériumhoz érkező távirat szerint a felkelő csapatok nyugaton és délen bevonultak Madridba. A táviratot a madridi brit ügyvivő küldte. Véres ucca! harcok Madrid, november 7. Madrid külvárosaiban ádáz harc folyik. Miaja ezredes, az első hadosztálv parancsnokának vezetésével Madtért veterán csak egyre figyelmeztetheti az itthon élőket, akiket a lélek elszakíthatatlan és megtagadhatatlan szövetsége köt a kisebbségi küzdelmek harcosaihoz: ha nem tudunk aktív segítséget nyújtani az elszakadt magyarságnak, legalább ne nehezitsük sorsukat olyan példák nyújtásával, olyan szellem kialakításával, olyan ösztönzések utánzásra ingerlő erejével, melyek nem hasznosak számunkra, de amelyekből kegyetlen csattanásu ostort lehet fonni a magyar kisebbségek testére és lelkére. Az irredentizmus leghatásosabb, legyőzhetetlen eszköze a szabadság és jólét. A szabadságnak és kenyérnek biztos mértéke még a ma ellenségeit is holnapi barátokká szeliditheti, hát még azokat milyen erővel tereli vissza, akik lélekben el sem távoztak tőlünk soha. Égbekiáltó bűnt követnénk el, ha egyetlen magyar könyvet mi segítenénk becsukni az elszakított területeken. Nem lehet más parancsunk' és nem lehet más törvényünk, mint segíteni és támogatni őket, termékenyiteni a magyaí betű és magyar szó megszikkadt mezőit. rídban védőbizottság alakult. Madridban az ágyúzás egyre erősödik és a belső LavapieS negyedben több ház rombadőlt, néhány áldozata is van a bombázásnak. Az uccákon alig látni járókelőket, még kevésbé kocsikat A villamosok a késő délutáni órákban ismét közlekednek. Igen sok üzletet be kellett zárni, meri a személyzetet nagy hirtelenséggel a milícia behivatta és kiküldte a tüzvonalba. A milícia tagjai a Madrid falaihoz csatlakozó lövészárokban húzódtak meg és onnan folytatják a harcot a felkelőkkel. » Ágyúzás Rabat, november 7. A cadizi rádió este fél 7 órakor a következőket, jelentette: Madridat a nemzeti ütegek 75 mm-es ágyukkal. lőtték és elsősorban a katonai épületeket vették célba. Remélik, hogv holnapra befejeződik a főváros cliocJalása. A felkelők hadosilopal behatoltak Madridiba Adáz véres uccai harcok a külvárosokban a milícia és Franco első csapatai között — Lövészár ok-ütközetek Madrid falai között — A felkelők szombaton délelőtt nyugaton és délen egyszerre kezdiék meg a végső ostromot A madridi kormány Valenciába menekült London, november 7. A madridi anfrol nagy- . hangárokat pedig felrobbantották. követség értesítése szerint a spanyol kormány 1 London, november 7. A spanyol nagykövet polgári tagjai pénteken elhagyták a fővárost 1 szombaton délelőtt megjelent a külügvi híva-* és Valenciába tették át székhelyüket. Madridot katonai hatóságok kormányozzák. A külföldiek pénteken a követségekre menekülitek. Franco tábornok csapatai Getafe után elfoglalták Qmtroventos katonai repül át eret. Mielőtt a repülőteret kiürítették volna a kormánycsapatok, a gépeket Valenciába vitték, a talban ég közölte Eden külügyminiszterrel, begy a madridi kormány székhelyét Valenciába helyezte dk. Valenciából jelentik: A madridi kormánv tagjai gépkocsin Valenciába érkeztek. A miniszterek nyomban tanácskozásra ültek ösz" sze. Hz első hadeszlopok benyomulnak Madridba