Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-08 / 264. szám

a O C i; M A G y A R O R S Z A n Pécsi KOKSZ, \amm, hohsztirshett Vasárnap, IQ36 november 8. •pf* pacsi koszén, KOKSZ es lakeresk. ri. szegedi népviseleténél upnam a » CSAIA IU ZSő, Zrínyi uccrt 4 6. Telefon: 18-20. Legmagasabb árban reeíünk per«a, «/mlrna tzAnyeIteÉ (hibásakat is). Ajtalatok .PERZSA IC* jeligére Hlocknfr J. hirdólí irorlájába, Budapest, IV., Városház iicoa 10. kéretnek. Barcelona cáfol Barcelona, november 7. A katalán kormányhoz kQZfi} 4JJÓ körökben kijelentik, hogy a felkelőknek Madridba való behatolásáról szójó londoni hiresztelfcek „teljesehamisak". a város életo ..csaknem flyngotfr". A koripányhü liadej-ő szilárdan tartja állásait ós megakadályozza az ellenség ulC:;-, oi^'á U. Paris nem Ismeri el a burgosi kormányt Páris, november 7. Illetékes körökben kijelentik, hogy Madrid esetleges bevétele a francia kormánji szemében nem változtatná meg a jelenlegi helyzetet és a burgosi yuntát ezután sem ismernék el Spanyolország törvényes kormá>'//ának. E tárgyban érintkezés áll fenn Páris és London között, éupen it«y, mint a töblii .európai kérdése!< tekintetében, de kifejezett határozott uem lehet szó. Példátlan olcsóság a BAR4CS DIVATHAZBAN! Szerdán kezdődik Bécsben a külügyminiszterek tanácskozása Ciano olasz külügyminiszter vasárnap érkezik az osztrák fővárosba Budapest, november 7. A kormányzó római ntjával kapcsolatban a külföldön elterjedt hii esztesésekkel szemben illetékes helyen szombaton kijelentették, hogy a kormányzó külföldi látogatásának viszonzására vonatkozó híresztelések merő kitalálások és jgy az azokhoz fűzött kombinációk is koraiak. Ciano olasz külügyminiszter vasárnap este érkezik Bécsbe. Kánya Kálmán Bécsbe étkezését keddre várják. Szerdán és csütörtökön megtartják a három ország külügyminisztereinek értekezletét. Ciano gróf az értekezlet után valószínűleg pénteken délután indul Budapestre. A három hatalom külügyminisztereinek találkozására az osztrák kormány minden intézkedést megtelt. Bécsi jelentés szerint M i klas szövetségi elnök budapesti útjáról szóló —1 i,i i yyógyhaskötOt ma!ÍUutót spécid tis szabásban mérték után Is készii Hőfte Klanzál if-.r 3 ff ff 1 uzot hírlapi közlések megállapítják, hogy az utazás a lehetőségek közé tartozik. Az utazás időpontja még nincs megállapítva. Beavatott helyen ugy tudják, hogy november végén addig, ameddig Horthy Kormányzó és D a r á n y i miniszterelnök Rómában tartózkodik, a Ház nőni tart üjéspkct. Elutazásuk előtti napon elnapolják a Házat és csak akkor hívják össze isiuél, ha visszatértek, értesülésünk szerint a távollevő miniszterelnököt H óm a n Bálint fogja helyettesíteni. A R V fi B í ¡S. Dr. Simon György zálogházában 193<i. október JO-ig lejárt, de nem rendezett ékszerek 1—553. számig, ingók (ruha- és fehérnemiiek, rádió, varrógép, irópép, kerékpár, szőafogek, stb) J—1120. számig november 18-án délután t és 19-én délután 3 órakor ipartestület házában elárvereztetnek. Hosszabbítás csak november 15-ig. A tárgyak jegyzéke az Iparhatóságnál és az intézetnél látható. II moszkvai évforduló Moatlea, november 7. A bolsevista forradalom tizenkilencedik évfordulója alkalmából rendezett szombati ünnepségen elsősorban a Szovjetnek a spanyol kommunisták iránti rokonszenv és a fajsjzunia iránti harc jutott kifejezésre. A Vörös-téren rendezett ünnepség valamennyi ¿szónoka a legélesebben támadta a fasizmust ós hangsúlyozta, liogv mennyire együtt, dobog az oroszok szivo a spanyol kommunistákéval. Tört aranyat, ezüstöt, brilüáns ékszert magas árban veszek, becserélek, ÜX&. TóÉH órás, ÜST ADp Óra- és élt szerjav Hó műhely. HDb rétzIelvévOlinck nagy Árengedmény. Kályhák, tűzhelyek zománcé dények megiepS t-UJT BARNA GYÖRGY HBi vaskereskedésében, károlyi ucca 4. ' Szőrmemunkát I legolcsóbban és legszebben késiit TÓTH szűcs, Horváth Mihály ucca 7. Az Iparcsarnok mstlatt. szabást, varrást tanit szász margasne Felsőtiszapart 1 Jélentkezés 10—12 között Az utolsó kártyaparti Irta SZEKULA JKKÖ Egyenesen és peckes tejtartással járt. Csak akkor köhögött, ha lépteit kissé meggyorsította. Ilyenkor le kellett ülnie egy padra, homlokáról dőlt a verejték, nyaka kivörösödött, öreges és savószínü szemében madzagszerüen megduzzadtak a beteges erek. Mint szárazra vetődött keszeghal, kapkodott a levegő után. Hótiszta kemény gallérja most fullasztotta, mintha láthatatlan kezek hurkot bogoztak volna a nVaka köré. — Végemet járom — dadogta — könnybeborult tekintettel. — Ugatnak a halál kutyái! öreg ember volt már — ugyan még alig tnl a halvanon —, de tarthatták volna hetvenesnek is s lm a betegség erőt veit rajta, olvan akár egy nvolcvanesztendös aggastyán. Elegáns öltözékei voltak; selymesfényii nyakkendője kinns gonddal cfokorba kötve —, de minden ruhadarabja régesrégen kiment már a divatból, mintha busz vagy harminc év előtti divatlapok ábrái után öltözködött volna. Valóban emberemlékezet óta nem varratott magának uj ruhát. Am voltak életének pazar és fényűző korszakai, mikor módjában állott, hogy tucatszámra rendelje az uj öltözékeket, pompás ruhaiára volt, akár valami egzotikus fejedelemnek s mindig akadt a szekrényében érintetlen, vadonatúj ruhája is. amelyik még egyáltalán nem volt a testén. De ódonság és enyészet ragyogása volt, amely könilö/pnlötte magas és görnyedező alakját. —mint valami elfelejtett gat

allér, aki sértetlen állapotban támadt fel üvegopor6ójából, ahova évtizedekkel ezelőtt belefektették. Kártvás volt. Mióta az eszét tudta, semmi más komoly munkát nem végzett, csak a színes kártyalapokat keverte. Éveken át ismert figurája volt a nagy külföldi játékhelyeknek. Nem vak szenvedély sodorta a zöld posztóval beborított csatamezők felé; az élet lehetőségeit akarta ott kiverekedni. Pedig talán nem is szeretett kártyázni, számára ez nem játék, hanem véres és emésztően komoly munka volt. ötvennégyéves korában hirtelen hátat fordított a zöld asztalnak. Ekkor már volt százezer pengő megtakarított készpénze. Ez elég lesz holta napjáig. Nem akart tovább élni hatvanesztendős koránál. Eddig élt az apja és a nagyapja is hatvanéves korában halt meg. fis ő sem számított arra, hogy tul fogja élni az őseit. ' Dobosy Péternek Hívták. S hogy ült itt, a fehér padon, zöklelő és virágba nierijlt fák alatt, hátra szegezett nyakkal és szeljden merengő tekintettel — valapii nyugalomba vonult diplomatának inkább nézhették volna, mint a játékszerencse kalandos multu lovagjának. Csak erős és kiugró állkapcsa, széles pofacsontja, tépésre és falásra alkalmas hatalmas fogsora, emlékeztetett nagy vérivó fenevadakra, amelyek az öldöklésből élnek. Valóbari falánk duvadak kérlelhetetlenségével falta föl egykori kártyapart ncreit, S mos), hogy a vénség szelét érezte álborzongani szikkadt csontjaiban riadt rémülettel gondolt az elmnlás lehetőségére. Immár hatvankétéves, még van tizenötezer pengő megtakarított pénze s azzal tisztában volt. hogy csak addig élhet, ameddig a pénze tjrt. Ám a? öreg urbgn most makacs erővel lángolt föl az életösztön, mint ahogy zöld szárba szökken, a korhadt fa nedve? á:a, S hogy ült a vastagdureku pálmák tövében s élvezte a tenger Japgyos JclicllctOt. az greg ember kaján kárőrömmel gondolt arra, hogy odahaza most nagy havazások vannak és az országutak méteres halotti lepellel takarja be a hó. Ö meg ime eléje utazhatott a ragyogásba merüti tavasznak. Csak az bosszantotta, hogy unalmában néha betévedt a játéfcbank termeibe és elég tekintélyes összegeket veszített. Játékszerencséje, amely ifjúságát beédesitette, hátat fordított immár. Horgas, kemény ujjai idegesen kotorásztak mellényének selymes bélésében. Néhány aranypénz került a kezébe. Azokat csörgette szórakozottan. Az arany sápadtan fénylett a lángoló napfényben. — De minek is játszom én? — morogta komor hangulatban. Könnyű léptük zaja verte föl a csaMt eslindjét Az öreg kártyást édesen csengő női bang készenlötte. .ló reggelt, Peti bácsi! At. öreg félriadt merengéséből Hamvaié szemének zűrös mélységében örömtűz gyúlt fél. A kalapja után nyúlt gépiesen. — .Tó reggelt, Jancsi kisasszony — válaszolta Őrömrepesvp. Ugyanabban a szállodában lakott, amelyikben ez a délceg, fiatal leány, Vedres Johannának liivták, de mcghilt ismerősei Jancsi kisasszony néyen becézgették. Jó családból származott, de szülei elszegényedtek s ő mint felolyasóijő kisérle úrnőjét, öregedő magyar grófnőt külföldi utazásain. Karcsú és kedves volt s könnyű és fri$shujtásu tavasxi ruhácska iában, róvidre nyesett tius hajával, ugy bukkant fel a pqgony komolyából. mint a tengerpart tyn^ére. — Csak igy egyedül, Peti bácsi? — Nem unatkozik'/