Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-29 / 282. szám

Vasárnap, 195(3 november 29. DECMÄGyÄR OIHS EWG Fővárosi Orfeum, Fővárosi Operettszínház, Hüvészszinház (Buda,petitről iria munkatársunk.) Valami­kor az emeleten nyí'ott pábolvok sorakoztak félkörbe e ba. valaki oldalt végigment, a tükrök. I>en, ainelvek valósággal vakítottak, iobban le­hetett látni, mint a tükör — előírt. Valaki azt beszélte akkoriban, hogv ilven optikai furcsa­ságokból áll az egész Fővárosi Orfeum Valahányszor művészetet akartak adni, malac­rfág lett belőle ós amikor müvósze'et — varieté nyelven: legtornászást, svarckünclert ogyen­^ulyozót. kínai vagv mongol csoportot — várt ¡1 közönaég, hegedű- vagv énekszámot kapott. A különböző válfaiu müvósze'eknek, ez á fur­csa csereberéje, nem egyszer eiti ámulatba, sőt olykor kétségbeesésbe a Fővárosi Cirkusz látogatóit it, akik szivrepesve váriak a .sajá­tos hangsúllyal beszélő, határozot'eii eredeti ós egyéni Gerardot és kapnak csillogó, pikke­Hes ruhában egy hölgyet, aki a cirkuszi ze­nekar kÍ6Órete mellett Verdit ós Chopint éne­kel. Azután a nagvtelkü. tágas Nagvmezö-uceai épületből Fővárosi Operettszínház lett. Itt tünt fel. ha ió1 emlékszünk. Ballá Lici. Itt játszott az Andrássv-uti Színház után operettszerepet Csortos Gvula. Itt arat­"ák második nagv sikerüket a Latabár~fiuk. I0s a Fővárosi Oneí'cttszirház «színpadáról hó­dította meg a Dubarryval az országot az énektudás és technika tökéld elégével kima­gasló, az előadás művészetével azonban szin­te versénven fölü' álló Alvár Git'a. Művésze­tileg a Fővárosi Operettszínház repatriálta A'­párt s ha másért nem. ezért érdemes volt megtenni rövid pályafutását. Ott. ahol a ví'lanv nemrég még a Fővárosi Operettszínház ós Alpár Gitta nevét — ez volt a legiobb nevük — fénvieV''e be a színes. za­jos, levegős pesti szürkületbe, most a. Müvészszinház nevét világitiák ki a piros körték és Alpár revének a helvén a Bulla Elma neve ragyog. Ott, ahol valamikor igazán nem kétes érté­keket énekeltek — n<?m akariuk megsérteni se a Gnáríásokwk. se a Baumannoknik tarto7Ó kegyeletet — ahol formás táncokat nemrég általános kulturpoittkai zések meoieaw Egy láthatatlan fényforró» / a fia­talság üde, fénye ragyog ajkain a rivoire Éacferuzsokban (reugu it«rn«l) 11 «gyéni színiben, finy hatifi­ban, tartóst ágiban utánoxh«utUnok Kérj« t z a k ü 1111 • k b • n vagy ár. Hatezer illat«z«rtárában,T«i«z-lert 8 MARKOVICS ' operettzenére lejtettek, most A velencei kalmár költői örök értékének s Az ördöa cimborája hal­hatatlan és irodalomtörténeti szarkazmusának gyújtanak mécsest. Budapestnek a Városi Szín­ház melleit legnagyobb színházában viláairodalnii ciklust hirdetnek és valósítanak meg. Ugyanakkor az operett teljesen háttérbe szorul. A Fővárosi Orfeum nem tud ui életre vergődni a sokkal kisebb Királv színházban sem. viszont az Operaház nem világirodalmi ciklust, de világ­hírű énekeseket szerepeltet a Városi színház színpadán. Ezek mind eteimptomák s aki tud diagnózist csinálni, az nem zárkózha/tik el hizonvos megállapítások elől az operett méltó -orsá.t. a művészetek fejlődését és kiteljese­dését, a pestá ós vidéki színészet helyzetét, sze­repót. ós hivatását illetőén, de a tekintetben sem, hogv mennyire igaz, hogv nem azért virrad, mert a kakas kukorékol, hanem, hogv azért kuk-orékol a kakas, mert hogv virrad. Nem lehet a helyzetet megvilágítani, a ten­nivalókat megjelölni kellően nélkül. Az operettnek mindenhol bealkonyul. Ez bizony06. A revü Bécsben is háttérbe szo­rult s nagv arányokban ma már a filmszakmá­ban éli ki magát. Pesten az idén néarv ui szín­ház alakult, ujabb bizonyítékául annak, hosrv a gazdasági ég kulturális'decentralizáció egyre jobban elhajlik az országot valóságga' elsor­vadással fenyegető túltengés felé. Operett­színház az ui színházak között egv sincs. Az Operaház több. mint egymillióba, a Nemzeti Színház félmillióba kerül Ez Budapest. Az orszáa többi részének színészetére, nav tud­juk. hétezer penaőt költ el az állam. A pesti színházi kultúrának nagv előnyére vannak a legkülönbözőbb jogcímeken majdnem állandó­suló féláru utazások és az. hogv ot'hon a. leg­több ember fogához veri a garast, ha azonban elutazik, könnyebben kö^. A vidéki színészet­ben gyökeredző és könnyen gyógyítható hibák­ról akkor 'esz majd érdemes beszólni, ha felszabadítják az egyenlőtlen fölté'e'ü versenyek alól. ha a vidéki színházakkal foglalkozó ''estületek tagjai föleszmélnek a. bü­rokratikus kötelességteljesítés álmából és a. széptevés lázában nem válnak elfogultakká Ameleltt. hogv az egész ország részéje sür­getünk kultúrát, azt szeretnők — orszáaos ér dek is —. ha Szeaed kivívná és kiéoitené a maaa. részére a második várost meaiUetö színházi noBídőf. Szegednek ez kötelessége, viszont minden ha­tóságnak és tényezőnek kövessége Szegedet ebben a munkájában támogatni. Nem tudjuk, hogv aMürészszínházban hánv előadást ért meg A velencei kalmár és hánv előadást fog megérni Az ördöa cimborája. Csak Pesten, akárhányszor mennének is. elég ember n m nézheti meg ezeket az előadásokat, azért itt, a nyilvánosság előtt fölvetjük azt a gondolatot, nem kellene-e ff. második város prózai műsorát élénkíteni, a Világirodalmi oiklus szinházi, esztétikai, irodalmi, nevelési és általános kulturproblémai erejét azzal ki­teljesíteni, hogy mén movobb tömeaek l résaére teg-yék hozzáférhetővé. Tudjuk, hogv a Müvészszinház föltételei nemhogv eivisel­betők, hanem nagyon is mél'ánvosak. Üzletnek se lenne rossz. Viszont piroshetfis ünnepe mért csak akkor legyen a szegedi színháznak, ami­kor operát adnak? Az ngnk használni f<w. TISZA L.KöRUT 44 TELEFON: 30-20. ha irodalmi értékek művészi ereiü ós tökéle­tességü előadásával is a színház felé terelik az érdekldőést. Attól jut közönség a kitűnő sze­gedi gárda előadásaira is. esetleg nagyobb s az állandó színházlátogatók nem fognak bosz­ézankodni, inert az operett után mindig revü s a revü után állandóan operett következik. Na­i gvobb lesz ezeknek a látogatottsága is. A szegedi színház ne vegve zokon a mü­sorcsinálási rendszerébe való ezt a szerénv beavatkozást. Jó szándókból történik. Sűrített j művészettel zsúfolt házakat akarunk ráercr ! szakolni s nem lehet bennünket abban a hi­j tünkben megingatni, hogv a háború rossz, viszont a művésze* ió üzlet. Csak a művészet iá üzlet. Mi emlékszünk arra az időre, amikor Bárdos Artúr pályázott sokadmacával a szegedi szniliázért s a jól ' tájékozott szín­ügyi bizottság figyelembe se vette. A ve­lencei kalmár és Az ördöa cimboráin mü­vészszinházbeli előadásáról viszont bőven lennének megjegyzéseink. De az összhatást néz­zük. A legmagasabb rendű iroda'mi ée színpa­di törekvést, amely egyik legnagvobb pesti szín­házban arat diadalt s amelyet nem Budapest hanem az orszáa közkincsévé kel'eue tenni zománce­dények _ meelerS SgJST BARNA GYÖRGY SHS vaskereskedő sAben, Károlyi ucca 4. ^^^ BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarok­« hoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz,kádfürdő,«svizgyógyintézei (VII., Dohány-ucoa 44. szám) Myftisi raggal 9 Órakor. — Oói- éa h*d. ürdő ára P 1.- KUzolqáláa! dlj osak 10 Ilii

Next

/
Oldalképek
Tartalom