Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-15 / 270. szám

Vasárnan. 1936 novemfíor T5. OFf MZVGyARORS7«n Melyik legyen Szegeden a Liszt Ferenctér? Három nappal a Liszt-emlékév kezdete előtt a törvényhatósági bizottság 1935 október 19-i közgyűlésében napirend előtti felszólalásban rámutattam azokra az anyagiakban is jelentős nagy érdemekre, amelyeket- Liszt Ferenc szerzett Szeged ujjáépitóee körül. 1879ben a szegedi árvízkárosultak javára rendezett kolozsvári, budapesti ós béosi hangversenyeinek eredménye 13.700 forint volt. Hogy miként jutott el ez aiZ akkori viszonyok között igen jelentős össizeg rendeltetési helyére és hogyan került felhasználásra, erre vonatkozólag senki sem tud felvilágosítással szolgálni. Szegeden nincs róluk elszámolás, az Ors/zágoe Levéltár nem akar tudni az idevonatkozó anyagról. Mindössze azt sikerült a rejtélyes ügyben kinyomozni, hogy a szegedi nagv árvíz idejéből a miniszteri biztosság levéltári anyaga a belügyminisztérium elnöki osztályán van, a kormánybiztosiságó pedig a miniszter elnökségen. Mindenesetre feltiinő jelenség, hogy ezek az iratok még most sincsenek rendeltetési helyükön, a M. Kir. Országos Levéltárban, ahol feldolgozás tárgyául szolgálhatnának. Idősebb szegedi polgárokban mint tradició él, hogy az elszámolások körül rendetlenségek voltak, amiért is jobb fátvolt. borítani erre a kérdésre. Ezzel kapcsolatban azonban mégis felvetem az eszmét, hogy nem volna-e már ideje — legalább is egv doktori értekezés alakjában — megírni okleveles anyag alapján a szegedi árviz és újjáépítés történetét7 Azt is sikerült, megállapítanunk, hogv Liszt Ferenc fentebb említett három hangversenyének mai értékben csaknem félszázezer pengő értékű adománvát még azzal is tetézte, bogy a Liszt-Egylet 1879 március 18-i hangversenyének tiszta jövedelmét, amelvet Budapesten a Hungária-szálló dísztermében rendeztek, a mester kívánságára, a sízegediek javára adták. De azt is kinyomoztuk, hogy Liszt a Szabadi-féle „Török-magyar indulót4', amelyet Massenet zenekari hangszerelésében • előadtak Pári6ban a nagyoperában a szegediek javára rendezett világhírű ünnepélven, zongorára átírta és neki a „Revive Szegedini" címet adta. A Párisban 1879-ben megjelent szerzemény jövedelmét szintén a szegediek javára. szánta. Azt hisszük, kevés magyar hazafi hozott nagyobb áldozatot Szegedért, mint Liszt Ferenc. De a város mindmáig nem rótta le vele szemben háláját. Mindössze egv mellszobra ékeslkedik az egyetem árkádjai alatt a Dómtéren. Pedig már fent, emiitett napirend előtti közgyűlési fejsaólalásomban hangoztattam, hogy Szegedről kellene kiindulni Liszt, Ferenc emlékének méltó megünneplése tárgyában az országos indítványnak, mert egyetlen város sem tartozik a világhírű művész iránt akkora hálával, mint a mi városunk. Az 1935 december 7-i közgyűlés egyhangú lelkesedéssel el is fogadta hat pontból álló indítványomat és felírt a kormányhoz, valamint átiratot, _ intézett a társtörvényhatóságokhoz. Az utóbbiak legtöbbje hasonló értelemben foglalt állást Liszt Ferenc emlékének megörökítése tárgyában, magáévá téve a Szegedről érkezett indítványt. Egy esztendeje elmúlt, hogy első szavam ebben az irányban elhangzott, s idestova egv esztendeje lesz a törvényhatósági bizottság határozathozatalának is, amelynek hatodik pontja ugy szólt, hogy Szeged egyik terét ' Liszt Ferene-térnek nevezzük. A polgármester már 1936 január 14-én értesített is róla. hogv az idevonatkozó közgyűlési határozatot kiadta az I. közigazgatási ügyosztálynak azzal, hogy a Liszt Ferenc-tér elnevezésére vonatkozólag az eljárást tegye folvamatba. Folyó év március 12-én arról értesített a polgármester, hogy a városi mérnöki hivatal a Rudolftér déli részét Liszt Ferenc-térnek, északi részét. pedig Móra Ferenc-térnek javasolja eln»" \ezni. Egyben felkért, hogv mielőtt ebben az ¡íívben a közg.vülésnek előterjesztést, tenne. ü á • ' Vv " . - V % - . : ^ i - . . . r . ; , . • ' , <• >-•• : W '' • JJÉ?. .I jf.. • » «ki?* ÉI^ÉPiffik',. ' ' \ ül.- közöljem vele mint eredeti inditványttevő ^ erre vonatkozó észrevételeimet. Magam részéről a tervet, helyeseltem. Később értesültem róla, hogy többen ragaszkodtak a Rudolf-tér elnevezéshez, amiért is a polgármester elejtette a tervet, őszintén megvallva nem is nagyon méltó addig ez a tér Liszt Ferenc emlékéhez, amig a gazdasági vasút végállomásául szolgál és nem osztozik, a tér parkosított északi részének sorsában. Ezért magánbeszélgetésben arra hívtam fel a polgármester figyelmét, hogv nein lehetne-e a Szent Györgv-teret Liszt Ferenc-térnek elnevezni. A mester maga is címzetes kanonokvolt, az egyházi zenének legnagyobb magyar müvelője. így éppen beleflenék abba a szép környezetbe, amely a felsővárosi minoritatemplomot körülveszi. Közigazgatási szempontból is kívánatos volna, hogy ne legyen Szent György-tér ós Szent Gvörgy-ucca, ami könynyen felcseréléshez vezet. Intéztem is ebben a tárgyban a polgármesterhez egy levelet, mert közelegni láttam a Liszt-emlékév végét és Szegednek a közgyűlési határozat ellenére még mindig nem volt Liszt Ferenc-tore. A polgármester magáévá tette elgondolásomat. Mégis meglepetéssel olvastam az októberi közgyűlés tárgysorozatán, hogy a város hatósága, mint tőlem eredő indítványt vette fel a Szt. Györgytérnek átkeresztelését. Holott én az indítványomat csak Liszt Ferenc-tér tárgyában még az 1935 december 7-i közgyűlésen tettem meg, inig a kivitel most már a város hatóságának feladata lett. volna, mint ahogy történtek is