Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-15 / 270. szám

ÍO DEC KTX G7SRORSZXG Vasárnap, 1936 november 15. Minden alkalomra GFB harisnyákat mert » legszebb ie,jobb, ^»¡^ Pollák Teslvéreknél TÜ® ebben a tárffvban lépések, amelyeknek az én 'évelőm a polgármesterhez, amelv különben egyéb más tárgvat is tartalmazott, ennek esak egvik előkészítő mozzanata volt. A kisgvülésben aztán felszólalások hang­zottak el n Szent Gvörgv-tér nevének megvál­toztatása ellen, mert az ősidők óta öFSzeforrott a felsővárosi templommal. Erre a polgármes­ter Write m tervet a közgyűlés napirendiéről. Kijelenthetem, esak helyeselni tudom azokat n megnyilatkozásokat, amelyek városunkban a törfénHmi tradíciókat védik, Éppen ezért nem tudnám javasolni a Feketesas-ucca átkepeez­télését sem. De immár halaszthatatlan a kér­dés, hogv melyik tér, vagv ueea volna legalkal­masabb Liszt Ferenc emlékének a megörökíté­sére? A Szent, Gvörgv-térre vonatkozó elgon­dolásom során a Délmagyarország 1936 febru­ár 23*i számában felhívtam rá a figvelmet, hogv ha valaki megfelelőbb megoldást tudna, csak elősegítené az iigv mielőbbi rendezését. Közben a Liszt-emlékév október 22-ével be­zárult. Idestova elröpül ez az egéRZ esztendő, foppen ezért csuk dicséretes a polgármester­nek az a törekvése, hogv Liszt Ferencről még oh ben a,z évben megtörténjék a térelnevezés. Sőt ugv tudom, a polgármester azt a szeren­oíés gondolatot is felvetette, hogv a városi ze­neiskolát. Liszt Ferencről kellene elnevezni. tTgv hallom, javaslattételre hivta fel n városi muzeumot, is, amelv a Mérey-uccát vélemé­nyezte Liszt Ferenc-uccára való elnevezésre. Őszintén megvallom, nekem ez az eszme nem rokonszenves. Bár az ucca. kifut a Széchenvi­térre. de a város előkelő uccájának nem mondható, sőt nagyon iis külső vidékeken vész el a vége. A magam részéről tehát, anél­kül, hogv a. közgyűlésnek javaslatot tenni szándékoznék, a nagv nyilvánosság előtt két ujabb eszmét vetek fel. A Maros-ucca rendezésével a pénzügyigaz­gatóság épülete előtt uj tér képződött, amely­nek egyáltalán nincs neve. Ezt a teret igen alkal­masunk vélném Liszt Ferencről elnevezni. Igv nem is kellene más térnek a nevét elvenni. Amellett a közgyűlési határozatnak szósze­ri nt eleget tennénk, mert valóban Liszt Fe­rcnr:tér jönne létre. A másak elgondolás szerint pedig az njszegedi Féífasor lenne Liszt, Ferenc sugárútnak nevezhető. A Főfasor nem elneve­zés. Viszont ez az ut városunknak egyik leg­szebb és legimpozánsabb utvonala. Egyenesen a híd meghosszabbítása ként, nvilegvencsen ki­futó sugárut. Ennek n kedvéért még a mult évi decemberi közgyűlésnek azt a határozatát is módosítanám, amely kifejezetten Liszt Fe­renc-térről szólott. Ismétlom azonban, aki ennél jobbat tud, jelentkezzék! Városunk szeretete és Liszt Fe­rón" emlék" mirylenképen megéri, hogv a leg­jobb megoldáshoz jufsunk. Csekey István. GycriinidíkfákÉélCOlt óriási választékban, a logszobb klTÍtölben a 1 e g olcsóbb árakon Sz&nl ónál Széchenyi tér II. városba*. .< Tekintse meg vételkényszer néllklil nagy raktáramat. A halászó macska uccája Irla TONELLI SÁNDOR I Elolvastam a Halászó macska uccáját, és el­olvasás után ulhatároztam, hogv irok arról, antí — nincsen benne. Van ugyanis olyan eset, mikor a legérdekesebb egy könyvben az, ami nincsen benne megírva. Szabályszerű ismertotést, vagy kritikát ír­ni a könyvről nem szándékozom. Nehéz ugyan­is bírálni egy olyan könyvet, amelv elsodród­va az irodalmi ós könyvészeti érdeklődés köré­ből, világnózleti ellentétek ütközésének köze­liébe került. Azoktól azonban, akik rendszere­¡•on olvassák vasárnapi cikkeimet, azt kérem, higyjék el nekem ezúttal is. hogv az alábbi né­hánv megjegyzésemben igyekeztem a legszigo­rúbb objektivitás álláspontján megmaradni. Ha igy tekintek vissza a Halászó macska trccájára, akkor azt kell mondanom, hogv ol­vasmánynak jó és érdekes. Ezzel ne;n akarom azt mondani, hogv irodalmi értékelés szem­pontjából a Bomryné, Háború, Bonnard Szil­reszt <r vétke, Forsytlie sági. Szent Lajos király hídja, vagv az Uj Macchiavelli mellé le­intsen állítani, de mindenesetre fölölte van az átlagmolnárfercncek színvonalának ós nem ér­demtelenül érte a kitüntetés. Az utólnaos ki­adói reklámról, amelv minél többot akar a könyvből kisajtolni, nem besaólek. előzetesen azonban a magyar irodalmi jobboldalnak igf'n tiszteletreméltó reprezentánsai is azok között voltak, akik éppen ezt a könyvel ajánlották ju­talomra. Feltétlenül segítségükre volt ebben a helye­zésben a könyv nagyon szerencsés témája. Fo­galmam sincs róla, hogy abszolút érték szem­pontjából mjj vének voltak a Halászó macská­val egviitt páI \ ázó többi regények, azt azon­ban látom, hogv ennek olvan szerencsés inter­nacionális témája van, hogv nemzetiségére való tekintet nélkül minden európai embert, egyfor­mán érdekelhet. A regénV f'ánsbail iátezik, de az a Pár is. amelv tárgva a regénynek, a kon­tinens minden részéből összeverődött idegenek és emigránsok Parisa, egyáltalán nem Francia­ország. Azl el tudom képzelni, hogy Grazia, I leiedda finomabb tollal tudja megírni az olasz kispolgárok életét, azt is elhiszem, hogy Rey­mont jobban tudja analizálni a lengyel parasz­tok ós lodzi ipari munkások lelkivilágát, de tárgyuk csak részleges érdeklődésre tarthat számot. Olyan náció ellenben alig van, amely­nek a. világháború óta ne kerültek volna emigránsai, vagy munkakoresői Parisba ós Franciaországba: ez a tárgy mindenkinek az érdeklődésére számot tarthat. Nem összehasonlításképpen, hanem csupán a tárgy megvilágítására emlitem meg, hogy egyik előadásomban, amelyet már nagvon ré­gen tartottam a Dugonios-Társaságban. a mo­dern regényirodalom irányairól, azt említet­tem, hogy Sienkievicz lengyel tárgyú regénvei között vannak, amelyek abszolút érték tekin­tetében a Qna vadist meghaladják, de tömeg­siker szempontjából ennek a nyomába se lép­nek. A magyarázat nagyon egyszerű. Az őske­reszténység, Néró császár, Róma égése ós a cirkusz, a vadállatok elé dobott áldozatokkal, mindenki előtt ismeretesek. Az emberek legfő­ként olvan dolgokat szeretnek olvasni, amelyek közöl állanak érdeklődésük és ismereteik köré­hez. Ez az általános tárgyú regények nagy helyzeti előnye. Kétségtelen, hogy egy jó témának a megtalá­lása, amelv széles rétegek érdeklődésére tart­hat számot, már önmagában is érdem. Azok­nak, akik ezt kétségbevonják, csak egvet lehet ajánlani. Próbáljanak ők is hasonló témát ki­találni, vagy meglátni és meglátják, hogv nem olvan egyszerű a dolog, mint aminőnek felté­telezik. Ezzel szemben kétségtelen az is. hogv a Halászó macska uccájának a témája, maga az ucca és a bénr.e élő alakok történeteinek vdlr ; takozáía sokkal érőeebb, mint a köflvvnek a megírása. A tárgy viszi az irót és nem az író , a tárgyat,. A könwben vannak egyenetlensé­gek. stílusbeli zökkenések. amelvék azt mutat­ják, hogy aki irta, nagyon jól tndott meglát­ni bizonyos dolgokat, de még nincs elég rutin"1 ja, hogy ezeket teljesen tökéletes formában adja vissza. A könyv irója állandóan küzködik például a jelen és mult idő egymáshoz való vi­szonyává] és írásának vannak más, hasonló kí­solfo szépséghibái. Éppen ilyen apróságok miatt merem megkockáztatni azt az állítást, hogy ez a könyv egy iigves francia, vagy német fordító kezemunkája után idegen nyelven jobb lesz, mint magyarul, mert ezek az apró egye­netlenségek elsimulnak a lefordítás során Általában a könyvnek a megfigyelés az erős­sége. Ahol a fantáziának kell átvenni a szero­pot, határozottan gyengébb. A kia párisi uc­cánnk ós környékének megrajzolása például ab­szohit pontos és ez a pontosság életet ad neki. Van azonban egv-két fejezet a könyvben, amelv a. Parisba telepedett magyar munkáscsalád két tagjának argentínai exkurzióját irja meg: iigv a tengeri útból, mint a buenos avresi feje­zetekből hiányzik a valószerűség és az élet le­holléte. A könyv szerzőjének földrajzi fantá­ziája nincs. (Azt már csak zárójel között jegy­zem meg, hogyha valaki Bécsben villamoson megy a keleti pályaudvarról a nyugatira, a villamos sehol a Dunán, vagy Duna-csatornán nem halad keresztül.) És most, még valamit, amiért tulajdonkép­pen ez a kis cikk megíródott. E^ a valami az, amire céloztam & ami nincs benne a könyvben, pedig az egész regénynek ez a legnagyobb politikai tanulsága. A regényben szerepel egy magvarországi munkáscsalád, melvnek családfője munkát ment keresni Párieba. Van benne egy orosz bankár, aki a bolsevikok' elől menekült külföldre éa semmit sem mentett meg oroszországi milliói­ból. Van benne egy lett szocialista tanár, aki rövid ideig közélelmezési miniszter volt az országában. Vannak benne finn szocialisták, spanyol anarchisták és spanyol ariszatokra­ták,. olasz miniszterek és nagykövetek, németi munkások és tanárok, vannak benne balkániak: é- mindenféle más nációk. A szegénység ós hon­talanság nyomása, egyformára gyúrja őket.. Valamennyien azt a rövid időt, csak azt a rö­vid időt, várják, mikor egy szerencsés, nekik kedvező fordulat hazasodorja őket,. Akkor ter­mészetesen mások jönnek ki helyettük. Alii? van nemzete Európának, amelv ne volna ebben a, macskauccai egyvelegben képviselve. Tudjuk, hogy ez a valóságban is igy volt, ha ez a na­gyon sokféle emigráns esetleg nem is tömörült öasze egy uccában. Ez a tömérdek emigráció az önmagát, marcangoló Európa tükörképe. A! könyv nem akar több lenni regénynél, erre mái­nem tér ki. Ezt az olvasónak kell megállapí­tani. Ebből folyik a könyvnek nagv tanulsága, igen nagv tanulsága, amelyre szintén ma­gától kell rájönni az olvasónak. A halászó macska uccájában találkozót ad egymásnak majd egész Európa. Ott vetődnek partra a vö­rös forradalmak, fehér elleniforradahnabj há­borúk és kormányváltozások, világnézleti küz­delmek mindenféle hajótöröttjei. A halászó macska krónikása feljegyzett mindenkit, aki­vel találkozott. Iréfóból kiérzik. hogy g, látot­takhoz nem tett hozzá semmit és nem vett el belőlük semmit. Ha egvéb emigránsok is let­tek volna, azokat is kétségtelenül megénekelte volna. Nos, itt a tanulság: angol. svéd. norvég és dán emigránsok nincsenek. Anglia. Svédország, Norvégia és Dánia ma kétségtelenül Európa legboldogabb országai. Ugy látszik, a tételt általánosítani lehet. .Azoknak az országoknak Volt igazuk, illetve azok az országok n. legsze­rencsésebbeké amelyek a háborútól napjainkig eltdt zavaros esztendőket emigráció nélkül tudták megúszni. ff W¥ n UZOt gyögyhoskötöt melltartót spécid H* szabásban mértek után ts készít Hő fíe ™ Klauzál tér 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom