Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-18 / 247. szám

Vasárnap, 1936 október 18. OÉCMAGyARORSERG o Ä hatóság szunnyadó Uuliuvális lelkiismerete Arról, ugylátszik, végkép le kell mondani, hogy a hatóság elszánja magát kultúrpolitiká­ra. Két-három évvel ezelőtt az egy kézbe össz­pontosított s ilyen módon egyedáruságot szer­zett szegedi mozikat gyöngébb műsorral akar­ták felvirágoztatni, mint amilyen műsorral a gyulai vagy az orosházi mozikat táplálták. A hatóságot se lokálpatriotizmusa, se a má­sodik város kulturnivójának fenntartásá­hoz fűződő országos érdek nem indította cselekvésre. A közönség bosz­szankodott s távolmaradásával tüntetett a szegedi mozik ellen s egyes kulturpolitikusok a mozinézőterek ürességéért nem a mozikai, még csak nem is a hatóságot tették felelőssé, hanem a — közönséget. Szegeden általában szokás az intézkedési joggal szervezetten nem rendelkező, de áldo­zatkészségre szervezetlenül is mindig kész kö­zönségre hárítani az ódiumot. A hatóságnak az ellep sem volt észrevétele, hogy ugyanakkor, amikor Debrecenben október 1-én, Miskolcon 6-án, Pécsett 8-án nyitott a színház, a szegedi szinház — megengedjük: kényszer folytán — tizenhatodikán kezdte a szezont. RAPID GYORSBOROTVAKRÉM Tökéletes borotválkozás, viz. szappan és ecset nél kül 1 perc alatt. Nem pattan fel, nem ég az arc böre, nem rontja a penge élét. Állandó használat­nál az arcbőr jól ápolt és üde les*. Próbadoboz Z4 fillér Kapható minden üzletben és a készitő Dr. HOLCZER vegyész illatszertárában, VI, Teréz-körut 8. » Nem volt a második város színházának ez el­len a leértékelése ellen kifogása — kulturális leépítés — a szinügyi bizottságnak sem, amely hovatovább teljesen megfeledkezik arról, hogy a magyar színészet és a szegedi színészet is-, tápolása a kizárólagos hivatása. A héten az utóbbi években előnyükre meg­változott mozikban jó filmeket játszottak. Volt is állandóan közönségük. A Harmónia bérlete talán soha nem volt olyan nagy, mint az idén. Mint halljuk jelentékenyen megnö­vekedett a szinház bérlőtábora is. A Néma le­ventével nyitni nem utolsó gondolat. De nem lehet szó nélkül hagyni, hogy Heltai Jenő ragyogó darabját a második város színházának mű­sorába Szentest, Baját. Békéscsa­bát és Vásárhelyt megelőzően kellett volna felvenni. Annak, hogy- igy történt, nem a szegedi szinház és nem a sze­gedi igazgató az okai. Általános kultúrpolitikai jelenségek játszanak közre. Még sem győzzük, ezzel kapcsolatosan is elégszer ismételni, hogy tartóz­kodjunk minden kulturális leépitéstől, ha azl akarjuk, hogy komolyan vegyenek bennünkel. | amikor az ellen hadakozunk, hogy mások, például kormányok építsenek le szegedi in­tézményeket. Lehet kulturailag szeparálódni is. de be is 'ehet kapcsolódni a kulturéletbe. A Chaplin­filmet például nem hozták volna el, ha a sze­gedi mozikban ma is az a szellem grasszálna, tmely fogvatartotta őket, bizonyos Vogel ne­vű ur idejében. Ha az ember elgondolja: Vo­gel nevű uraktól függjön — ez nem személyes olü, ez kulturpolitikailag jellegzetes megjegy­zés akar lenni —, hogy az embernek szé­gyenkezni kelljen-e a moziműsorok miatt, vagy se. Mert a hatóság nem tesz semmit és ha az egyik ur akarja, akkor hónapokon át nem kapunk egy jó filmet és ha a Harmónia igazgatója nem lenne zenerajongó, akkor akár soha be nem tette volna i a második városba a lábát se Dohnányi Ernő, se Bartók, se Né­meth Mária, se Szigeti, se Hubermann, se Pa­taki, se Andai, se más nagysága a világ zeneéletének. A héten ment az egyik moziban az a rum, amely a velencei filmolimpiászon a magyar filmgyártást képeviselte. Helyes lenne, ha nem ismerhetnők ezt a filmet itthon meg? A második város közönsége ne lássa közvetlen tapasztalatból, hogy mért maradt le a magyar filmgyártás? Hogy miként lehetett Meller Rózsi hatásos szín­padi munkájából ilyen hatástalan, tulgvakran banális filmmunkál irni! Hogy nem vette észre Bárdos Artúr a mese, a cselekmény, a filmszerűség vérszegénységét, s ő, aki nagy hibák mellett tudott költő is lenni a Velencei kalmár ujra-szcenirozásánál. hogy volt képes ilyen kis találékonysággal s nagv botlásokkal rendezni? Hogyan történhetik meg, hogy az a mérnök, akit valósággal rabul ejt a lelkiisme­retfurdalás és az aggódás, nyitott ajtó mellett olvassa a lopott pénzt? Ezt is szokták?! Azután a lopott pénzt el lehet rejteni virágvázába, amelyből kiemelik a virágot, kiöntik a vizet, utána belegyümöszőlnek sok bankót és föléje RQYAL EXCHANGE ASSURANCE Angol biztosIIA társaság Szegedi tőQgynOksége: Madách ncca 8. Igazgatóság : Bpest, V., Józseí­tér 5. — Alapítási év 1720. 216 év a biztosítás szolgálatában. Őrizze meg e hirdetést ós kér­jen okvetlen tőlünk is ajánlatot. Most igen előnyös dijakkal biztosítunk Dijegyezményen kívül. Tüz, értékkülönbözeti (avulás), szavatossági, autó, baleset, üveg, állat, hűtlen kezelés, postai ér­ték, betörés ágazatok. visszateszik a virágot? Mi történik, ha akkor, amikor a mérnök ur elmegy hazulról, a szo­baleány friss vizet akar a virágra önteni és kiönti a vázából a tömérdek — pénzt? Azt mondják, hogy a filmet Bulla Elma kedvéért szerepeltették Velencében. Az ő ked­véért érdemes volt szerepeltetni Pesten is, Szegeden is. A Velencei kalmárban nem sze­repelt sikerülten. Ez tagadhatatlan. Egyes pesti újságok rögtön készek voltak messzemenő hát­rányos következtetést levonni. Nem tudjuk, meddig marad Pesten műsoron az uj Velen­1 cei kalmár és hogy lekerül-e Szegedre. A kü­lönböző újságcikkek hatását vagy kihatását , nehéz fölmérni. De az „Én voltam'' ahhoz a legjobbkor jött, hogy egy kimagasló tehetség nimbuszának, de erejének töretlensége mel­lett is tanúságot tegyen s a festék és szájruzs nélkül, egyszerű ruhában és egyszerű eszkö­zökkel ható egészen eredeti és egyéni, tehál ragyogó tehetséget megint a helyén hozzon össze a közönséggel. Akkor, amikor a szegedi mozik nem hoz­ták le az uj és nagy filmeket, kinek nyílt al­kalma itthon ilyen tapaszíalatok szerzésére? Végül azért, hogy lásson és tanuljon a szegedi ember, nem tartózkodhatilc állandóan Szeged­től távol, az meg — hogy mást ne mondjunk —, határozottan furcsa lenne, ha egy-egy sze­rény színházi, zenei vagy film-élményért az egész város kénytelen lenne, persze föltételez­ve, hogy pénze lenne, vasárnaponkint viken­dezni. Azokat az eredményeket nem részletezzük, amelyekel szárnyaló kulturális élet termel ki idegenforgalomban es gazdasági életben. Be­széltünk róluk eleget. Mennyi példát halmoz­zunk még ahhoz, hogy tettre serkentsük a ha­tóság szunnyadó kulturális lelkiismeretét? Szegediek szállodája Pesten a METROPOLE Rákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szál­loda minden kényelemmel. K á­véházában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból közismert Farkas Béla és tempós cigányai ját­szanak esténként. A gyönyörű Télikertben délután és este tánc. V i r á n y amerikai rádió­zeneknra, Nagy Mária énekel. Lammk olvadóinak lemérsékelt szobaésoenzióárak. Tel. 1-389-50

Next

/
Oldalképek
Tartalom