Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-18 / 247. szám

2 ÖELMAGyARORSZSG Vasárnap, 1056 október 18. Pdcsi Hohsz. \mm\. mm« gsgrt mtanak annak az üzenetnek, amelyet Stalin a I válása után UszerszáÜitmánit küld Spanyolspanyol kommunistákhoz mtózett. Moszkvában j országba, ha a eemlegeseági bizottság nem hajaz üzenetből arra következtetnek, hogy a azov- i landó a Kreml javaslatai szerint eljárni. jetkormány a semlegességi bizottságból való ki- 1 Példátlan olcsóság a~BARACS DIVATHÁZBAN I A MANCHESTERI HERCEGNŐ a kutyája miatt nem megy el VIII. Eduárd koronázására Riport egy kutyáról, „akinek" kedvéért a gazdája palotát vásárol Párisban A hölgyet, aki a 4.1«8 RK 5 F francia rendszámú nyolchengeres Paocard kocsival — sötétkék a karosszériája és fehérek a kerekek küllői ennek a hatalmas kocsinak — ma délután Párizsba utazott, Duchesse of Manchester-nek hivják és Anglia egyik legelőkelőbb peer-jének a hitvese. Rendkívül elegáns hölgy, palotája van Londonban, Párisban és a Riviérán, a Therniia Palaccban fejedelmi appartcmentet bérelt, azokat a szobákat, amelyekben nemrég a kapurtalai maharadzsa szállt meg, sokat táncolt és körülrajongott tagja volt az előkelő társaságnak. Fiáról, aki évekkel ezelőtt hirtelen elhatározással az idegenlégióba lépett, annakidején sokat irtak a lapok, leánya, Lsdy Montague a kontinens legszebb hölgyei között is az élen halad. A manchesteri Jol borotválkozva / lo a hangulat! C. Duisberg, Eluflflpe;» fcossuth tojos utca 13" hercegnő, aki közvetlenül elutazása előtt szives volt fogadni, azonban kutyái* révén vált elsősorban hiréssé. AI e x-nak hivják ezt a hatesztendős német vadászkutyát, amelyik barnásan sárga, hosszú szőre van és a hátán vastag fekete esik húzódik hosszában. Alexnak külön autója van, ez az autó szállítja a kutya ágyát, főzőedényeit és tányérjait, ezen az autón követi gazdáját a Coto d'Azur tündérpalotáiba, Ostendébe, Sheveiningenbe és Pöstyénhe személyzetével együtt Alex, „aki" sorra nyerte meg az első dijakat a kontinens különböző kutyaversenyein. Alex arról nevezetes, hogy miatta hagyta el angliai birtokát, londoni palotáját, hatalmas dominiumát a Duchesse of Manchester, Alex kedvéért vásárolta meg a Quai d'Orsay-n a 80 számú gyönyörű palotát és Alex miatt nem me*y el VIII. Fduard koronázására Londonba, ahol pedig férjének, a manchesteri hercegnek fontos szerepe és funkciója van. Az ok? Az angol törvények értelmében kutyát a kontinens terűletérői Angliába bevinni nem lehet és ezt a törvényt a parlament se tudja — vagy nem akarja — megváltoztatni. A manchesteri hercegnő inkább ragaszkodik a kutyájához... Évekkel ezelőtt Stuttgartban egy hires kutyaprofesszor megoperálta Alexot és iszapkurát irt elő a számára. Alrx most a gazdájával együtt kap pakkolást a pöstyéni fürdőben, ahol talán az ő NAGY KÖLCSÖNT kap ékszerre, ingóságra. Máshol levő zálogát kiváltom. Dr. SIMON Zálogház, Oroszlán-ucca 6. Részvényt, hadi- és kényszerkölcsönt magas áror vesz Dr. SIMON, Oroszíán-ucca ft. kedvéért rendezték be a kutya-ambulanciát. A manchesteri hercegnőt itt tartózkodásának' utolsó napján különös öröm érte; — ilyen véletlenek is csak a legelőkelőbb angol arisztokraták világában fordulhatnak elő - megismerte a nagyanyját, akit eddig még soha nem látott és akivel soha nem beszélt. Ugy esett a dolog, hogy mialatt a hercegnőt kezelték, a kezelő nővér Mriry schwester mindenről elbeszélgetett vele. Beszélgetés közben a fenséges asszony megkérdezte: kik vannak ezidőszerint a városban. Máry nővér felsorolta az érdekesebb neveket, elmondta, hogy Chiappe, Páris rendőrfőnöke, a bombayi pénzügyminiszter, az az idősebb hölgy, aki pedig előbb távozott, A1 th en x grófnő a Hannover melletti Dunauból. Erre a névre különösen felfigyelt és Máry nővér közelebbi adatokkal is tudott szolgálni. Elmesélte, hogy a kegyelmes asszony férje is él még, nvolcvankétesztendős és odahaza van a lovagvárban, a fivére Schmidt von Schwind, egykori admirális a saarvidéki Sankt Ingebergben él. — Hiszen akkor a kegyelmes asszony a nagyanyám! — kiáltott fel Manchester hercegnője, —• majd — felöltözött, hazament szépen, mert a kezelés ideje nem egyezett az angol etikett látogatási idejével, már pedig angol ladynek nem illik ebben az időben látogatást tenni még saját nagymamájánál sem. Még akkor se, ha életében sohasem látta. Másnap annak rendje és módja szerint bejelentette magát Gráfin von Althen-nél és délután hatkor, miután felküldte a vizitkártyáját, fel is ment a német matrónáhor A duchesse of Manchester német eredetű. Aa anyja, akit korán veszített el, Altben grófnő volt, a most felfedezett nagymama leánya. Hogy eddig miért nem látta sohasem a fenség a nagymamáját, arról senki sem tud semmit. Amikor ezírányban kérdést intéztem hoz-" zá, kitérően felelt és — A 1 e x r ö I kezdett beszélni... Jób. Potucsek ur konkurrenciája Irta FARKAS ANTAL A Haminerschlag grófok kastélya messze földön hires volt arról, hogy a közelében levő „Kékszamár" a legjobb uzsonnázó hely a kerek világon, mert amikorra a kiránduló társaság fölvergődik a „Kékszamár"-hoz, olyan étvágya támad, hogy még a patkószöget is megeszi és nem győzi dicsérni a vendéglő harapnivalóit és csapnivalóan komisz borát. A „Kékszamár"-tól mér csak félórai kapaszkodás a Hammersdilag-kastélv, amit érdemes megnézni már csak azért is, hogy a tornyából megtekinthesse a csodaszép erdős, hegyes-völgyes vidéket és elgondolkozliassék azon, hogv micsoda pompás életük lehetett a gróféknak. akik a tolonyból egész nap elgyönyörködhettek a környék panorámájában. Maga a kastély valami középkori rablóvár lehetett, amelynek érdekessége még akkor is megmarad, amikor Ilammerschlag-grófok rendes polgári foglalkozásra tértek át és mint született torvényhozók fejezték be földi pályájukat, leköltözvén egyenkint amn családi kriptába, amelynek v asrácsa ajtajából kényelmes kilátás esett a hegyoldalában elteiülő ..kékszamár" verandájára. hegyet Hammersbergnek hivták. Valószinü, hogy a grófi családról nevezték el. A grófok a monda szerint onnan vették a nevüket, hogy őseik a régi jó-világban kalapácsütésekkel verték agyon áldoMftífcat, amint a családi címerben S2erep!ő kalapács is bizonyítja. Későbbi időkben ez a kajlal'.Vcs a grófoknak a bányászat és a kohászat teí'f'n szerzett érdemeit szimbolizálta, de nem sok sikerrel,' mert a monda varázsa jobban megragadja a lelkeket és a kalapács szerepe a monda alapján sokknl érdekesebb volt. valamint a család ősiségét is jobban bizonyította. Sajnos, a kalapács a bányászat és kohászat terén nem jövedelmezett annyit, mint eredeti szerepében és így az amúgy is tékozló hajlamú utolsó Hammerschlag a bányászatot elkártyázta, a kohászatot megitta. Csupán a kastélya maradt ineg, amely a mostani világban semmit sem jövedelmezett. Az elkeseredett gróf mérgében a városra testálta azzal, hogy időtlen idökib mint a Hammersclag-grófok ősi fészkét a kíváncsiaknak mutor gathassa'a még el nem herdált családi ereklyékkel egyetemben. Miután a kastély olyan helyen ,van, amelyet télen-nyáron elözönlenek a mindenfajta nemzetségből errecsavíirgó kirándulók, si vasárnapi hegymászók és egyéb ártatlan teremtések, csak a „Kékszamá*"" ttzemhefaOzíása kellett ahhoz, hegy n Haniniersrhhigok sasfészke is megkapja a maga rendes publikumát. A város portást költöztetett a kastélyba, aki a látogalóktöl sarcot szedelf a közpénztár részére. A „Kékgzamár" tulajdonosa a vidám társaságok figyelmét plakátokon hívta föl a kastélyra: — Uraim és hölgyeim! Mielőtt teljesen elnehezednének, tekintsék meg a félórányira eső Hammersehlag-kastélv rejtelmeit! Az ntra ajánlom sajátkészitményű kosztjaimat és zárpalacku boraimat! Elég az hozzá, hogy a „Kékszamár" és a kastély összedolgoztak a jámbor utazók kiosztására, hogV a régi szép idők emlékét eképpen is fölelevenítsék. A kastély portása Potucsek bícsi volt, aki évtizedeken át magyarázgatta a „Kékszámáéból fölbolonditótt társaságnak, hogy er mi. az mi, itt mi történt, ott ml történt, hol a kinrókanifa, hot i vesztőhely. hol tartották fogsásbsn a lovaglás kézben elcsípett fejedelmet, melyik szobában halt meg az a szépséges grófnő, akinek egyik Hámmersóhlág gróf kivágta a nyelvét, melyik szobában átkozta meg ezért a gyóntató Erik grófot. aki efölötti rémületében melyik ablakból vetette le magát a mélységbe és így tovább... Volt a kastélyban vagy két tuoat szoba, kamra, szöglet, pince, toronylyuk, mi ördög, de mindhez fűződött valami hátborzongató história a Hammerschlagok érdekes múltjából. Potucsek bácsi mutogatta az Ő3Í kalapácsokat, a véres szablyakat, a behorpadt vérteket, az eltört sarkantyúkat, az ötpintes kupákat, a pogányok bőrébe kötött imakönyveket, a kinzó szerszámokat, a bilincseket és egyéb tárgyakat, amik a Hammurschlag-grófok családi kultúrájához tartoztak. A legvidámabb társaságok is józanon, ludbőrüs háttal távoztak a kastélyból és alig várták, hogy újra a „Kékszamár"-ban ülhessenek és korábbi jókedvüket a sűrű poharazgatástől visszakaphassák. Azt mondják, hogy a város egy vén, részeges professzort bízott meg ezeknek a rémségeknek az összeírásával, aki Potucseket hosszú hónapok alatt ezeknek a hibátlan elmondására betanította. És Potucsek évtizedeken át fújta is ezt a leckét a jámbor látogatók fülébe. Nagyon természetes, hogy a borravalókból szép mellékkeresetei biztositott a maga és családja részére, azonkívül a „Kékszamár"-ból természetbeni illetményeket húzott. Meghizofl és elöregedett Potucsek bácsi, amikor nagyon bolond história esett meg vele. Még este egy késő érkező karavánnak fáklyafény mellett mutogatta a kastély borzalmait, aztán maga is lemászott velük a „Kékszamár"-ba, ahol heszedegetett a Jóból, "ö meg a vendéglős mindig jobbat Ittak, mint a kirándulók.) Hogy volt, mint volt aztán, én nem tudom, hiszen maga a bíróság 6em tudja, de'níkve az öreg Potucsek bácsit másnap réggel abban a szobában holtan l«lték, amelynek ablakából a szerencsétlen Erik gróf levetette maRát. I