Délmagyarország, 1936. október (12. évfolyam, 231-258. szám)

1936-10-18 / 247. szám

VasUFnnp, 1936 október 18. T)"' MUriyARORSZSO Horthy Mikfósné (elhívása a magyar társadalomhoz Horthy Miklós kormányzó felesége a tél közeledtével ebben az évben is felhívással fordnl a társadalomhoz az inség enyhítése érdekében. A felhívás a következő: ¿flnden év őszén felhívást intéztem a magyar társadalomhoz, hogy amennyire csak módjuk és tehetségük engedi* segítsenek a szükséget szenvedő testvéreink nélkülözésén enyhíteni. Meleg hálával és büszkeséggel állapíthatom meg. hogv segélyakcióm iránt egyre szélesebb körökben megnyilvánuló bizalom és áldozat­készség az utolsó években közel negyedmillió ember anyagi támogatását tette lehetővé. Tu­dom. hogy a magyar társadalom nemes szive, amelv niár eddig is évről-évre oly megható hűséggel aiánlotta fel áldozatkész segítését és támogatását, most is meghallja hívó szómat, kérő üzenetemet. Meggyőződésem, hogy mindazok, akik ma­guk a nélkülözést nem ismerik, meg fogják érezni, akik fejebaráti érzéstől áthatva segítő kezüket nyú jt iák az ínségesek és nélkülözők felé. valóban komoly hazafiúi kötelességet tel­jesítenek, mert minden egves fillér, amelyet BZ emberszeretetnek és az irgalmasságnak a nvomor és inség elleni küzdelemre ájdoz. nem­csak szamaritánus munkát cselekszik, hanem a belső rend és nyugalom, a társadalmi osztá­lyok közötti béke, és egyetértés fenntartását elősegitve hazánk boldogulását és jobb jövő­jét is biztosítja. Minden szegény ember nevében is melesr kö­szönetet mondok mindazoknak, akik áldozat­kész adományaikkal segélyakcióm múlt évi működését olv eredményessé tették, telies bi­zalommal indulok a nélkülözők és elesettek ér­dekében folytatott ujabb küzdelemre. Hiszem, hogy a masfvar társadalom minden rétese átérezve a karitatív munka szükséges­ségét és fontosságát. bármilv csekély áldozatot is ad. részt fog vermi a hit. reménv és szeretet jegvében történő ama nasv és nemes célú ösz­szefogásban. Isten áldását kérem e munkára és mindazokra, akik ebben seffitőtárs^im lesz­nek. Horthy Miklósné. .. ¿4 cuJoov UueJy&tt Ser Hjß^u^t <k.tÍ4x£#J>-4L' Szép kis házfarfás I De némely konyhá­ban olyan is a világitás, hogy lehetet­lenség megkülönböztetni a dobozokat, Ilyen meglepetésben aligha lesz része, ha mindig TUNGSRAM duplaspirál­lámpáf használ. Sokkal jobb a fénye — mégis kevesebb áramot fogyaszf. TUNGSRAM DUPLASPIRÁLLÁMPA való szobáiba Kézimunkafonalaft % legolcsóbban csak | TI $ 7 fl BkWJUAZBIkH Tisza Lalos körút (Püspökbazár-éptilet) ,.En vagyok a Törok-uccai gyilkos..." jelentkezett egy részeg fiatalember a rendörségen, kialudta magát és visz­szavonta vallomását (A Délinagyarország munkatár »ától.) Az az ember, aki pénteken délelőtt ittasan jelent meg a járásbíróságon lopási ügyének tárgyalá­sán és azt kérte, hogv vigvék a fogházba, szom­baton délelőtt jelentkezett a rendőrségen és elmondotta, hogy fontos bejelentést kiván tenni. Ezúttal is ittas volt. ezért bizonyos te­kintetben idegenkedéssel várták a „bejelentést". Hanem amikor elmondotta a mondókáját, egé­szen más szemmel néztek rá. Az ittas fiatal­ember, akinek neve Wiedermann Ferenc, el­mondotta, hogv tiz esztendővel ezelőtt egy ta­vaszi estén ő avilkolta meg Feuer Mária uc­caleányt a Török-ucca 7. szám alatti házban. I Bejelentette, hogv ő még jelenleg is abban I házban lakik ... Wiedermann bejelentése nagv meglepetést keltett a rendőrségen. A szőke Gabi.— Feuer Máriát csak igy hivták az alvilágban — 1926 A nyakán fojtogatás nyomai látszottak, amikre tfgyan egyik doktor azt esküdte, hogy azok csak hullafoltok. A boncolás sem tudta határozottan megállapítani, hogy miképpen következett be a halál. Végre is a doktorok abban állapodtak meg, hogy Potucsek bácsi fojtogatás közben gutaütést kapott, hanyattvágódott, amitől aztán nyakcsigo­lyatörést szenvedett. Bizonyos, hogy a három közül egy is elég lett volna az öregnek, de ha már meg is fojtották, aztán meg gutaütést és nyakcsigolyatörést is ka­pott, hát akkor legyen igazuk a doktor uraknak, mert abban csakugyan igazuk van, hogy meghótt. De ki fojtogatta és mit keresett a kastély szo­bájában? Valami késői látogatója akiadt, akinek kedvéért elfújta volna a kastély borzalmait? A kocsmáros szerint egyedül távozott. Persze, az erdei uton csatlakozott hozzá valaki... Vagy ré­szegen botorkált abba a szobába a maga jószán­tából? Többször is volt ilyen állapotban, de egy­szer sem tévedt a Hammerschlag-grófok lakosz­tályaiba ,legföljebb a toronyszobában feküdt le, hogy jobban szellőzzék a feje. A grófék is alkal­masint erre a célra építették a tornyot. A rendőrség másnap átkutatta az erdőt. Fog­tak is egy arra kóborló piktort, akinek véres volt a keze és az izgalomtól még akkor is reszketett a lába. Aztán ugy kellett lehúzni egy fa tetejéről. Azt mondta, hogy vadkant látott: attól reszket még most is; kezét meg a fáramászásnál sértet­te meg. Nem tagadja, beszélt valamelyik este Po­tncsekkel, akit arra kért, engedje meg, hogy a kastély egyes részeit lepingálhassa. Fizetett is neki három pintet, de maga öttel ivott és attól eszeágában sem volt a festegetés. Mindegy: le­csukták. A pöre nagy port vert föl akkoriban. Védője azt bizonyítgatta a tárgyaláson, hogy Potucseket most is hazajáró Hammerschlag-grófok szelleme fojtotta meg, mert annyi rosszat hirdetett róluk évtizedeken át, hogy nem csoda, ha ez a bosszú­állás csakugyan bekövetkezett. A piktort bizonyítékok hiányában föl kelleti menteni. A friss és rejtelmes história után a látogatók még jobban tódultak a „Kékszamár"-ba és a kas­télyba. Potucsek bácsi hivatalát a legnagyobbik fia örökölte: egy jámbor kádármester, aki még gyerekkorában megtanulta, hogy mit kell mon­dani a kastély vendégeinek. De a publikumot már az öreg Potucsek tragédiája jobban érde­kelte .aztán a fiatal Potucsek — okulván az öreg tragédiájából — nem is mert olyan bőven nyi­latkozni a Hammerschlag grófokról. Amikor én tévedtem a kastélyba, márcsak eny­nvit hallottam annak a nevezetességéről. — Ez a szoba volt az öreg Potucsek ur legked­vesebb tartózkodási helye. Ebben a karosszékben szundikált ebéd után. Ez a cipő volt a lábán, amukor utolsó útjára indult... Ebben az ágyban aludt utoljára ... Ebből a korsóból ivott... Itt van a hálósipkája is. Tessék fölpróbálni ... A kánosztás gombócot szerette legjobban ... Ezt a három darabot hacvta meg az utolsó estén ... Ez volt a legkedvesebb pipája ... Szóval a portás-szobában időztünk a legto­vább. A Hammerschlag-grófok szobáin már csak ngy kutyafuttában mentünk és leginkább ilyesmiket hnllotlam: — Ttt időzött az öreg Potucsek ur a legszíve­sebben... Ezt a szablyát többször a kezébe vette... Ezt a vértet nem egyszer fölnróbálta... Ebből az irr-akönyvből többször olvasott... Ezen az abla­kon nem egyszer kinézett Ebben a teremben lelték holtan.. fis itt borzalommal megálltunk, mintha gyöke­ret vert volna a lábunk. A többire már nem is voltunk kíváncsiak. De ennél többet nem is igen hallottunk volna. Potucsek ur alakja annyira megnőtt előttünk, . hogy teljesen eltakarta a Iíammerschlag-grófo­I kat... Belvárosi Mozi Vasárnap A császár futárja Kémtörténet. Karl Ludwig Dsel fibilleSchmitz 3, < 7,9 Széchenyi Mozi Vasárnap Lányok az intézetben Egy leány romantikus története. Bolváry Géza Magyarországon ké­szült remekbe sikerült filmje. R. Benatzky csodaszép mnzsikájával. Angéla Salokerr, HörbigerAtilla és a kis Görög Eta főszereplésével. 3. 5, 7, 9 Korzó Vasárnap Halálhajó Végig magyarul beszélő filmdráma 8 felvonásban. Főszereplők: Waiter Connoly, Dor­ris Kenyon, Roheri Young 3, 5, 7, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom