Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-26 / 227. szám

2 DCíMAGyARORSZAO T936 szeptember 25. 01C M A G J A R ö R S Z X G 3 Szőrme, bunda...? M<er* tustól I nvuló mostani kísérletezésre az adott okot. a Népszövetség a közelmúltban kudarcot vallott annak a legfőbb óéinak a megvalósításában, amely a béke megóvására irányult. — Az angol kormány az úgynevezett re­gionális egyezmények megkötésétől nagv ered­ményeket. vár. Nagybritannia hajlandó arra. hogy tárgyalásokat kezdjen ilyen irányú mm­gateurópai egyezmény megkötése érdekében. Ami pedig a statusquo kérdését il­leti. azt tárgyalni lehetne akkor, ha az egyes államok tudatában lennének annak, hogy a statusquo igazságon megváltozatására békés eszközök állanak rendelkezésre. — A népszövetségi alapokmány 19-ik cikke­lye — folytatta — nem nvujt ugvan alapot a változtatás kötelező kimondására, de mindenesetre módot műit arra. hogy az ügyéit szabad szellemben megvitassák és felülvizsgálják. Eden az alapokmány 19~ik szakaszáról még ezeket, mondotta : — Az alapokmány 19. szakasza elismeri a «tatuequo fenntartásának gvakorlati alkal­ma zbatatlanságát és Anglia kor mán gát semmi sem tartt­ja vissza attól, ha a közgylüés jó­nak látja. e szakasz feletti általá­nos vitát indítsanak. — Gyakorlatilag lehetetlennek látszik ugyan, hogy a közgyűlést azzal a joggal ru­házzák fel, hogv területi változtatásokat vi­gyen keresztül az érdekelt felek hozzájárulása nélkül, de nem haladja mfia a lehetőségek kö­rét. hogy felbátorító lépések tör­ténjenek a szakasz alkalmazására. Végül amellett foglalt állást, hogv a nép­szövetségi alapokmányt vállasszák el a béke­szerződésektől. R spanyol külügyminiszter beszéde Eden külügyminiszter után a népszövetségi közgyűlésen Alvarez dcl Yavo spanyol külügy­miniszter emelkedett szólásra. Azzal kezdte beszédéi, hogy a spanyol kor­mány a béke ügyéért harcol, bármilyen bor­zalmas paradoxonállitás is ez. Spanyolország egyik határától a másikig elkeseredett harcot folytatnak mindazok, akik inkább meghalnak, mintsem meg enged jék fosztatni magukat a de­mokráciától. Rámutatott arra, hogy teljes jog­gal beszél a spanyol nép nevében. — A spanyol kormányban — mondotta tovább — a katolikus baszk szárnytól kezdve a radikális mmikásszervezelokig minden po­zitív spanyol irányzat képviselve van. — A benemavatkozást szívesen vennők — mondotta ezután del Vavo —, de lehetetlennek tartjuk azt. hogy a benemavatkozási egyez­mény következtében Spanyolország külkereske­delmi forgalma egy időre megszakadjon. — Az a körülmény, hogy a felkelőknek sem szállítanak semmit, nem jelenti még azt. hogy ezekpék nélkülözniük kell mindazt, amihez törvenyesen nem tudnak hozzájutni. Ha azon­ban az ország törvényes kormányának sem szabad hadianyagot szállítani, ezzel azt az elis­mert kormányt megfosszák az ország belső rendjének mégyédelmezésére szükséges legele­mibb tényezőktől. Belpolitikai kérdéseinket ma? cunknak kell megoldani. — Kormányom biztos a végső győzelemben — mondotta del Vayo. Mindennap ujabb és ujabb bizonyítékok vannak arra. hogv a fel­kelők rengeteg idegenszármazásu hadianyag­gal rendelkeznek, amelyek a felkelés kitörése­kor nem voltak birtokukban. Végül is arra a következtetésre jutott, hogy a madridi kor­mány nem csupán Spanyolország belső bizton­ságáért és békéjéért, hanem az egész világ bé­kéjéért küzd. A közgyűlés legközelebbi ülését szombaton tartja. Kánya külügyminiszter tárgyalásai Genf, szeptember 25. Kánya Kálmán kül­ügyminiszter a pénteki népszövetségi közgyű­lés során hosszabb megbeszélést folytatott Eden angol. D e 1 b o s francia és B e c k len­gyel külügyminiszterrel, valamint Paul Bon­c o u r francia fődelegátussal, Rüsdi Arás török külügyminiszterrel, P o 1 i t i s z görög kiküldöttel és L i t v i n o v orosz népbiztossal. A belügyminiszter nyilatkozata a szociáldemokratákról és a legkeményebb intézkedésekről „Szükség esetén sor kerülhet a »Népszava« betiltására és a felelős vezetők letartóztatására, valamint rendkivQli intézkedések foganato­sítására" — „Bolsevista veszedelem nincs, az agitátorokat ártalmat­lanná teszem" Budapest, szeptember 25. Kozma Miklós belügyminiszter pénteken délután a belügymi­nisztériumban fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt nagyobb nyilatkozatot tett. Részletesen foglalkozott az idegenforgalom, az országúti közlekedés rendjének kérdésével, az OTI -já­rulékok ügyével, a kártyaklubok feloszlatásá­val, a borsodi barlanglakók elhelyezésével és a lakásprobléma megoldásával, majd politikai kérdésekre tért át és ennek során a szociálde­mokratákról hosszabb nyilatkozatot tett kap­csolatban azokkal a legutóbbi ismeretes tilta­kozásokkal, amelyek a spanyol kormány üd­vözlése nyomán hangzottak el. A bel­ügyminiszter nemcsak a ypanyol ügyre tért át, de a legutóbbi sztrájkok ügyével is foglalkozott és kilátásba helyezte a jövőbeni rendszabályo­kat. Kozma Miklós belügyminiszter nyilatkozatá­ban ezeket mondotta: — Nem titkoltam és közöltem azokkal, aki­ket illet, hogy a „Népszava" heteken keresztül politikailag és zsurnalisztikailag egyaránt olyan álláspontot foglalt el, amely véleményem szerint igen szerencsétlen gondolat és ugy lát­szik, hogy a spanyol események hatása alatt a közvélemény érzékenységét súlyosan sértette. Ez politikai szempontból megengedhetetlen volt és nem szolgálta az ország nyugalmát, ami pe­dig a mai időkben legnagyobb értékünk. — De ez a magatartás nem állott sem a Nép­szavának, de magának a szociáldemokrata pártnak sem érdekében. A közvélemény eddig abban a hitben élt — folytatta a belügyminisz­ter, hogy a szociáldemokrata jjárt a második és a harmadik Internacionálé között levő határ­vonalat ismeri és betartja. A „Népszava" maga­tartása folytán a közvéleményben az a felfogás alakult ki, hogy ez a határvonal, amely a ma­gyarországi szociáldemokrata pártnak létjogo­sultságát jelenti, elmosódik-e, vagy már elmo­sódott. A szociáldemokrata párt egyes ténye­zői biztosították arról, hogy ez az elmosódott­ság, amelyet fent emiitettem, nem forog fenn. Ha ez igv van, ugy azt félreismerhetetlenül bi­zonyítani kell. — A „Népszava" hangjával egyidőben — mondotta ezután a belügyminiszter — megnö­vekedett a sztrájkok száma, amit kizárólag gazdasági okokkal, drá­gulási folyamattal nem lehet indokolni. Tudo­másom van arról, hogy bizonyos üzemekben és a vidéken a nyugtalanság csak akkor kezdő­dött el, amikor ott tervszerű iránvitás látszatá­val agitátorok jelentek meg és elkezdték mun­kájukat. Kőztndomásu, hogv az iparügyi mi­niszter ur a sajtóban nyilatkozatot adott ar­ról, hogy egyes szakmákban, üzemekben szük­ségesnek látszott a munkabérek rendezése, il­letőleg a viszonvaknak megfelelő " tisztességes munkabér megállapítása. Ez több szakmában meg is történt, másokban pedig folynak ilyen irányji tárgyalások. Nem a szociáldemokrata párt nyomása, vagy pedig kpvetelődzése, ha­nem a kormány felfogásának következtében történt ez a rendelkezés. A szociáldemokrata párthoz tartozó egyes tényezők részéről eny­hén szólva, szerencsétlen, ilyen esetben talan nem is szándékos, más esetben azonban olyan kijelentések is történtek, amelyeknek jellege már kihivó. Ilyen kijelentések alkalmasak, hogy a közvéleményt provokálják, amely a nem is olyan régmúlt tapasztalatain okulva nem ugyanolyan izgalommal, de a legnagyobb határozottsággal lép fel és kéri ki magának az ilyesmit. Semmi okom sincs arra, hogy a nem­zeti közvéleményt ilyen jellegű megnyilatkozá­sában szabályozzam, vagy megakadályozzam, de sajnálatosnak tartanám az ország rendje és nyugalma szempontjából, ha a helyzet a jövő­ben kiéleződnék és az ügy politikai nyilatkoza­tok teréről az uccára kerülne. — Éppen ezért — folytatta a belügyminisz­ter —, bár az ország rendjének és nyugalmá­nak veszélyeztetésétől nem tartok, hiszen kellő erő áll rendelkezésemre ahhoz, hogy arról beszélnem sem kell — szükség esetén a legkeményebb in­tézkedéseket volnék kénytelen fo­lyamatba tenni és ezek k5zé tar­tozhat a „Népszava" betiltása. Nyugtalanság esetén pedig nem félrevezetett kisemberek, hanem azoknak a letartóztatása, akik jwlitikailag és erkölcsileg felelősek a tör­téntekért. Személvre, vagy állásra való tekin­tet nélkül 24 órán, vagy ha kell 1 órán belül meg fognak történni a szükséges intézkedések. — A nyilatkozatot két okból tettem. — végző­dik a nyilatkozat. Először, mert eledet akarom venni annak, hogv hamis elképzeles folytán odáig feszitség a húrt, hogy a rend fenntartá­sára hivatott közegeknek kelljen komolyan fel­lépni. Másodszor, mert meg akarom nyugtatni a nemzet közvéleményét, hogy nyugtalanságra, vagy aggodalomra oka nincs. Egyébkent pedig előterjesztést teszek és részben már tettem is a kormánynak olyan in­tézkedésre vonatkozólag, amelyek­nek tőrvénvhozási, vagy rendeleti uton való meghozatalát az ország rendiének biztositása érdekében szükségesnek tartok. — A leghatározottabban hangsúlyozom, hogy bolsevista veszedelem nincs, csak az agitáció próbálkozik- Az agitátorokat azonban, akik a tűzzel játszanak, ártalmatlanná teszem. Az elinalt történelmi események egyéb­ként kinyitották a nemzet szemét ahhoz, hogy. a nemzet minden vörös próbálkozásra hatalmai ökölcsapással válaszoljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom