Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-26 / 227. szám

T936 szeptember 25. 01C M A G J A R ö R S Z X G 3 italon rendelést és a fővárossal eggeniő elbánást kérnek az OH magántisztviselő és kereskedő alkalmazott tagiai Meg kell szüntetni a vidéki tagok hátrányos helyzetéi és sérelmes ellátását — Országos mozgalmat kezdeményeznek a szegedi magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők egyesületei közös értekezleten tárgyalták azt a tarthatatlan helyzetet, ami az OTI-ban a betegellátás terén fennáll. Az értekezlet mindenekelőtt megállapította, azt, hogy a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak biztositását ellátó MABI nem egyforma mértékkel mér a fővárosi és vidéki tagjai között. Amig a járulékok tekintetében ugvanugv terhelik az országban az összes biztosítottakat, addig az ellátás és szolgáltatás terén a vidéket másodrendű módon, lényegesen kevesebb juttatásban részesitik és azok igy méltánytalanul és indokolatlanul hátrányban vannak a fővárosiakkal szemben. , Ali ez elsősorban a szanatóriumokba és üdülőkbe való utalásoknál, valamint a helyi betegellátásnál is. Az elmúlt években gyógyfürdőkben például a „Hangya" 42 budapesti tisztviselőjét utalták be, amig az egyes vidéki kerületi pénztárak tagjai közül alig jutottak néhányan beutaláshoz. Sérelmet jelent a vidékre nézve az is, hogy a MAEI nem tart fenn a vidéki városokban orvosi rendelőintézeteket, hanem betegségi ellátásra átadja vidéki tagjait az OTI-nak. Az OTI ezután nem tesz megkülönböztetést a kisebb járulékokat fizető tagjai és a nagyobb dijakkal terhelt tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak között. Az értekezlet ugy határozott, hogy a MABI vidéki rendelőinek felállítása érdekében országos szervezkedést indít és az autonómia legközelebbi választásaira egységes vidéki frontban fog felvonulni. Á MABI vidéki intézeteinek felállításáig is megkívánják a kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők, hogy külön időben történjék részükre az OTI-ban az orvosi rendelés és ne kell jen táppénz nélkül hosszú órákon át zsufolódniok. Felkérte az értekezlet dr. Cserzy Mihály kamarai titkárt, az OTI kerületi választmányának a tagját, hogy a szombaton délután 3 órakor megtartandó választmányi ülésen tegyen megfelelő előterjesztést. Az ÖTI vezetősége maga is belátja az érdekelteknek ezt a jogos kívánságát és hír szerint, ma már az a hangulat, hogy a szegedi uj székház építkezésének befejezésével a szegedi MABI-tagok végre hozzá jussaanak a külön rendeléshez. IS évi fegyházra Ítélték a kiszombori apagyilkos fiukat Megdőbbentő vallomások a brutális apa kegyetlenkedéseiről, aki ostorral, kőtéllel, vasvillával bántalmazta gyermekeit (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Farfa.?rtanácea pénteken tárgyalta a kiszombori apagyilkos Szabó-fivérek bünpörét. A terem zsúfolásig megtelt makói és kiszombori érdeklődőkkel, a folyosó r«?dig tanukkal. Az áldozat: id. Szabó József ismeri, ember volt ugy Makón, mint Kiszomborban. Makón törvényhatósági bizottsági tag. Kiszomboron tanya- és földtulajdonos volt. A guilhosság A gyilkosságról, amely máius 16-án hajnalban történt, annakidején részletesen beszámolt a Délmagyarország. A két Szabó-fiu, a 23 esztendős Sándor és » 21 esztendős József május 16-án reggel elment a esendőrségre és ott bejelentették, hogv apjukat a tanya kamrájában felakasztva, holtan találták, az öreg alighanem öngyilkosságot követei,t el. A csendőrök kimentek a helyszínre és amit ott találtak, arról csakhamar látták, hogy minden lehet, csak öngyilkosság nem. A kamra, szarufájára felakasztott gazdán több sérülés volt. látható, a fiuk testén is vérnyomok voltak, azonkívül a kamra kívülről volt bezárva. A csendőrök egyenesen nekiszegezték a kérdést a fiuknak: — Mért öltétek meg apátokat? A két fivér beismert mindent és vallomásuk során feltárult az egész család borzalmas élete. A fiuk elismerték, hogy apjukat közös elhatározással előre meafontolt szándékkal ölték meg és hogv már hónanokon keresztül fűzték a gyilkossági tervét. El is határozták, hogy felakasztják a kamra szarufájára, ha kijönne a tanyára. Az öreg ugyanis állandóan Makón tartózkodotifa, a tanyára csak ritkán ment ki az öreg, egyszer a vetést melózni, máskor a, munkások után látni. A fiuk lestek a kedvező alkalmat és már május első napjaiban felkötötték apjuk részére a kocsikötelet a szarufára, hogyha majd jön. csak a nyakát kelljen beléje dugni. Egvizben ott is járt az apa, de akkor nem tudtak végezni vele, mert csak rövid időre érkezett és már sietett is vissza Makóra. Május 15-én aztán hosszasabb időre ment ki a tanyára. Csak a kisebbik fiu, a József tartózkodott. otthon, bátyja később tért haza. A kisebbik azzal fogadta bátyját, hogy aniuk a tanyán marad éjszakára, itt a kedvező alkalom a régi terv valóra váltására. A két fiif olthatatlanul gyűlölte apját. Az öreg Szabó rabiátus ember volt, aki örökösen harcban állott családjával. A fiukat ütötteverte. azoknak nem volt megállásuk előtte, hasonlóképen üldözte az anyjukat is és ezek a családi perpatvarok nemegyezer a makói járásbíróság' előtt végződtek. Éjszaka a, két fiu lesben állt apjuk szobája előtt. Hajnalban, 4 órakor kelt fel az öreg és lámpással, késsel a kezében a kamrába indult szalonnát vágni. Abba a kamrába, amelvet- a fiuk a gyilkosság elkövetéséi-e szemeltek ki és ahol már himbálózott a számára előkészítet kötél... A kamra ajtajában a lesbenálló fiuk megrohanták apjukat, az idősebbik gáncsot vetett neki és amikor lezuhantak a földre, rátérdelt a mellére. A kisebbik azalatt a hurkot készítette és az apja nyakába vetette, majd jól meghúzta. A naírverejü öreg a kezében lévő késsel hadonászott, amíg bírta, aztán elernyedt a keze és a kisebbik fia, egy-kettőre magasba emelte a kötélnél fogva. Amikor az öreget így elintézték, rázárták a kamraajtót és elmentek kapálni, csak nyolc órakor mentek a csendőrségre megjelenteni a dolgot. A pénteki főtárgyaláson a két fiu összetörve állott a bíróság elé. A öuilKos fiuh vallomása a brutális apáról A két vádlott közül a kisebbik, József, aki tulajdonképen az akasztást végezte, összevert fejjel állott a bíróság elé. Kiderült, hogv a sebeket, a hegeket-, a haion a tenvérnvi folytonossági hiányokat az apja okozta még gyermekkorában, amikor marokszámra tépte ki a haját. Szabó Sándor teljesen beismerte a gyilkosság elkövetését, de tagadta, hogy előre készültek volna a tett elkövetésére. Elmondotta, hogy előzőleg többször beszéltek öccsével a dologról, de aztán annyiban maradt az ügy. Egyszer már ugy volt, hogy elteszik láb alól az öreget, de mivel hirtelen visszautazott Ma' kóra, tervüket nem hajthatták végre. A yytikossá? napján aztán megint elhatározták, hogv végeznek vele. A fiu tagadta, hogv ő rántotta volna el apja lábát. A kisebbik vádlott ie hasonló vallomást tiett. Apjuk brutális bánásmódjával halálbaüldözte legidősebb fivérüket. Imrét, aki már nem bírta el apja kegyetlenkedéseit., felakasztotta magát. Anyjuk is öngyilkosságot kísérelt meg, el is hagyta apjukat, de aztán csak viszszatért, holott állandóan bántalmazta őt ée szidta. Nemegyszer kénytelenek voltak apjuk ellen a bíróságnál eljárni, egyizben az öreget egyhónapi fogházra, két másik esetben pedig pénzbüntetésre ítélték. A közgyám is beleavatkozott az ügvbe ée azt javasolta, hogv az apát fosszák meg ami jogának gyakorlásától, mert brutális viselkedése nem teszi őt méltóvá arra Egyizben a Jóska gyereket kötéllel a nyakán vonszolta végig az udvaron és felköti, ha közb • nem lépnek. Amkor ez a fiu kisebb volt, borzalmas dolgokat müveit vele az apja. Egyszer ugv megütötte, hogv a karja efitörött, masl r kicsavarta az ujjait, ismét máskor pedig két ujjával a,z orrába nvúlt és összeroncsolta az orrát. Ezenfelül marokkal tépte a fvnát, és felakasztással fenyegette az egész családot. •A fiuktól a. legkeményebb munkát, követelte, ő maga azonban nem dolgozott, hanem teljesen a politikának szentelte mindßn idejét. A | két fiu a 'riszombori tanvából mindenki bámu| latára valóságos mintagazdaságot csinált. : reggeltől estig dolgoztak, de arjuknak sehogyte tetszei lek. Sokszor napszámost fogadtak a saját, pénzükből, apjuk tudta nélkül, csakhogy & munkával idejében végezzenek, pedig még enni sem kaptak. Anyjuk sokszor panaszkedott nekik, fcogv apjuk elvitte az ennivalót hazulról és így nekik nem, tud enni adni. Ruházkodni sem engedte sem fiait., sem feleségét. ha uj ruhát látott rajtok, késsel össteeBelvárosl Moxl Szombat, vasárnap Kék dandár társadalmi dráma. Fósz. Anna Bella és Jan Murát 5. 7, 9 Széchenyi Mozi Szombattól mindennap Jan Kiepura grandiózus főszereplésével Szerelmes város Énekes ós jené« vijfjáték 5, 7, 9