Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-22 / 223. szám

Í930 szeptember 22. DeEMAGyARORSZKG 3 Nincs életveszedelem a Somogyi-telepi iskolában, de a helyszíni szemle eredményeképen elrendelték az épület repedező falának megerősítését (A Délmagyarország munkatársától.) A Somogyi-telep iskolaépületében szombaton tartották meg a polgármester által sürgősen elrendelt biztonsági szemlét, amelynek az volt a célia, hogy megállapítsák: szükség van-e az iskolaépület kilakositására éppen ugy, mint ahogyan a düledező igazgatói lakásból nemrégenTci kellett telepíteni a bennlakókat. Az iskolaépület falain is egyre több uj repedés mutatkozik és ez késztette a polgármestert arra, hogy elrendelje a szakértői szemlét. Az iskola négy tantermében ugyanis mintegy kétszáz gyerek tartózkodik a tanitási idő alatt, a kétszáz gyermek életbiztonsága követelte meg a legnagyobb óvatosságot és elővigyázatot. A helyszíni szemle eredményéről hétfőn tájékoztatták a polgármestert, aki a következőket mondotta: — Egyelőre csak szóbeli jelentést kaptam az eredményről, a bizottság szakvéleményét Írásban is be fogja nyújtani, még pedig ugv, hogy a jelentést a bizottság minden egves tagja aláírja. A szakértői vizsgálat eredménye az, hogy egyelőre nincs semmi komolyabb' veszedelem, az épületben tehát nyugodtan folytathatják a tanítást. A bizottság mégis szükségesnek tartotta annak az elrendelését, hogy a nagyobb megnyugtatás kedvéért azt a falat, amelyen a legtöbb repedés mutatkozik és amclv a jelek szerint kissé megmozdult, megfelelően megtámasszák. A friss repedéseket ellenőrizni fogjuk, még pedig ugy. bogy a papírdarabokat ragasztunk rájuk. Ezek a papírdarabok megmutatják, ha esetleg tovább terjedne a repedés. Ebben az esetben természetesen sor kerülne az iskolaépület kilakositására. A szakértői bizottság megbízatása csupán az volt, hogy megállapítsa, életveszélyes állapotban van-é az épület. Az elváltozások okait nem kutatta a bizottság. Értesülésünk szerint az eddigi vizsgálódásoknak ebben az irányban pozitív eredménye még nincs, sem az igazgatói lakás, sem az iskolaépület rongálódásainak pontos okát nem találták még eddig. Annyit megállapítottak már, bogy az épületek betonanyaga nem a legkifogástalanabb, ez azonban nem idézhette elő az elmozdulásokat. A vizsgálódást tovább folytatják, próbagödröket ásnak az alapzat megvizsgálása céljából, hogy a megindult polgári pörben megfelelő adatok álljanak a bíróság rendelkezésére a fefclősség kérdésének elbírálása céljából. • „Művészetet ápolni lehet, előteremteni soha; legkevésbé pártpolitikával" Pogány Móricz nyilatkozik a támadásokról, az illetéktelen kritikákról, Aba-Novák freskóiról és a tanítói internátus „színe-változásáról" (A Délmagyarország munkatársától.) Pogány Móric festőművész, akinek készülő szegedi alkotása, a tanitói internátus, legutóbb ismét az avatatlan támadások kereszttüzébe került, vasárnap este Szegedre érkezett, hogy az épületnél tovább folyó munkálatokhoz megad ja a még szükséges útbaigazításokat. Hétfőn délben felkereste hivatalában dr. Pálfy József polgármestert, akivel a Hősök Kapujával kapcsolatos kérdéseket beszélte meg. Itt. a polgármester jelenlétében nyilatkozott a Délmagyarország munkatársának a multheti támadásokról. — Ezekről a támadásokról csak most értesültem — mondotta —, hogy Szegedre érkeztem. Az első pillanatban arra gondoltam, hogy autóba ülök és elutazom Szegedről. Mimikámat ugyanis nagyjából befejeztem, a még szükséges tervrajzokat már átadtam az épitési vállalkozónak és így a munkát már gépiesen, nélkülem is befejezhetik. — Hangsúlyozni kivánom. hogy gépiesen, ami flzt jelenti, hogy szárazon, mint ahogy más. tucatépitési munkáinál szokás. Ennél a munkánál most következik az a plusz, ami egy cipőnél, egy ipari alkotásnál, egy képnél, jelenti azt. ami nemessé, időálló értékűvé teszi az alkotást: az experimentális, a cizellálás. Ezért jövök el, azért vagyok itt, hogy ezt a művészi munkát elvégezzem, azért kísérletezem, azért válogatok, azért vetem el azt, ami nem megfelelő, hogy alkotásom százszázalékos legyen, hogy a lehető legteljesebben tükrözze vissza művészi elgondolásomat. Nem tehetek róla, hogy vannak tudatlanságban élő vakok, akik ezt nem látják, akik képtelenek ennek a megértésére és talán sohasem hallottak arról, hogy egy művészi alkotás hogyan jön létre. — De mit magyarázzak tovább ' olvanoknak, akik a DMKE régi taszádjának cifraságában, hamis magyarkodásában éreztek művészetet. (Lásd a másik példát a Szentháromság-uccai sarkon.) — Nem feltétlenül szükséges — folytatta —. jelen legyek az utolsó ecsetvonásoknál, hogy az esetleg szükségesnek érzett utolsó simításokat elvégezzem, hiszen semmi szükségem sincs arra, hogy boszankodjam ezek miatt a gáncsoskodások miatt. De aztán arra gondoltam, hogy dr. Pálfy József polgármesterrel dolgozom együtt, azzal az emberrel, akinek lelkesedése nélkül meg sem született volna a Hősök Kapujának gondolata, öt nem hagyhatom magára. Ezért határoztam el, hogv maradok és nem törődöm a tudatlanokkal. — Azt azonban meg kell állapitanom, hogy a tanitói internátus építkezése a kritizálások szempontjából két periódusra oszlik. Az első, amelynek alaphangja a fenntartás nélküli elismerés volt, akkor zárult le, amikor eldőlt a freskópályázat sorsa Aba-Novák és Márton Ferenc között. A második periódusban megváltozott a hangulat, csodálatosképen akkor kezdtek jelentkezni a kritikusok, akik bámulatraméltó szakértelemmel kapaszkodtak bele minden el sem készült részletbe. Ezek a jó urak nem gondoltak arra, hogy egy művészi alkotás megszületésének lehetnek a tanúi. Nem tudják kellő tisztelettel és áhítattal megérezni és tanulni belőle, hogy itt a szemük előtt a legszentebb célú művészi cizellálások folyna'.t, amelyek éppen a dolgozó művészek lelkiismeretességét és tiszta művészi céljait dokumentálják. Nem tudjuk, hogy a művészet nem a kétszer-kettő merev szabályai szerint igazodik. Nem akarnak tudni arról a tényről, hogy a Hősök Kapuja gondolata csak akkor született meg, amikor a tanitói internátus tervei régen készen voltak, sőt amikor az cpitkezési munka külső része be is fejeződött. Pedig ha gondolnának erre. eszükbe juthatna, hogy előbb volt meg a vakolat és a vakolat világosszürke szine és csak azután történt meg a döntés a sötéttónuMi freskók .mellett. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a freskók gondolata hamarabb születik meg, akkor az épület vakolatának szinét is ennek alapján és ennek megfelelően választom ki A legnagyobb fokú művészi alázatosságról bizonykodik az a tény, hogy amikor Aba-Novákkal együtt lejöttem és ő is magával hozta a freskók színvázlatát, én láttam, hogy Krisztusnak, mint Nőalaknak nemesen felfogott és megrajzolt ruhája világosszürke, boltozati háttere pedig sötét, azonnal ezt mondtam a festőművésznek: .,A te Krisztus alakodat az épület vakolatának szürke színe ¡'1 fogja nyelni; nem kivánom tőled, hogy megbolygasd gyönyörűen elképzelt színharmóniádat a boltozat felületén, átfestem a homlokzatot a te sötét színieddel harmonizálandó, dolgozz szabadon, nyugodtan azokkal a gyönyörű szinciképzelésekkel. amelyekkel alakjaidat megálmodtad. Nekem könnyebb utánad menni a homlokzat színével, mint neked, fölkavarnod, megbolygatnod gyönyörűen kitervezett színskáládat". „Rád ismerek, köszönöm" — mondta Aba-Novák és megszorította a kezemet. Most aztán vágjon ezért fejbe valaki... — De jellemzi — mondotta ezután Pogány Móric —, a megindított rosszhiszemű harcot a harc modora. Előre bejelentik, hogy le fognak dorongolni mindent, mert makacsul állítják, hogy legyen akármi, az jó nem lehet. Nagyon szeild szavakat használok, ha erre csak azt üzenem az illetékes uraknak, hogy nagyon rossz szolgálatot tesznek eljárásukkal a. városnak, a város idegenforgalmának. Művészi munkánkat nem féltem, mert meg vagyok győződve róla, hogy az Szeged egyik művészi és idegénforgalmi attrakciója lesz. — Vagy talán az illetéktelen, az avatatlan és mindenekelőtt tudatlan kritikusokat politikai eélok vezetik? Miivéssetet ápolni lehet, előteremfeni soha. Legkevésbé pártpolitikával. Hát én nem is vagyok, soha nem is voltam, de nem is leszek politikus. Nem tar*ozom semmiféle párthoz. Művész vagyok és mestereimtől tanultam meg, hogy a művészinek nem szabad politizálnia. A művész dolgozzon, a művész töltse ki szépséggel, alkotásokkal azokat a lehetőségeket és kereteket, amelyeknek megteremtése a politikusok kötelessége így tanított engem Szinnyei, Merse Pál, Lechn e r ödön, S cb u 1 e k Frigyes, meg a többiek. A politikai eétu gáncsoskodásokkal nem törődöm politikai célú gáncsoskodásokkal nem törődöm, nincs is időm rá. Nekem dolgoznom, alkotnom kell, az ünneprontók és a rombolók rosz szándékú akadékoskodása nem zavarhat meg munkámban A pékmühelyek és az éjszakai munkaszünet (A Délmagyarország munkatársától.) A sütőipari munkások már többször panaszt emeltek a város hatóságánál a sütőipari munkaadók egyrésze ellen, bogy kijátszák a munkaidő szabályozásáról szóló rendelkezéseket, munkásaikat. az éjszakai munkaszünet idején is foglalkoztatják. A munkások nem igen léphetnek fel ellenük, mert a mai munkaviszonvok mellett attól kell tartaniuk, hogv elveszítik állásukat. Ezért a városi hatósághoz fordulnak védelemért. A sütőipari munkások panasza a hétfői tanácsülés elé került. A polgármester elhatározta, hogv átír az ügvben az ipartestület elöljáróságához. Felkéri az elöljáróságot, hogv hívja fel a sütőipari szakosztály figyelmét és gondoskodjék róla, hogy a sütőipari munkaadók tartsák be a munkaidő szabályozásáról szóló törvények és rendeletek rendelkezéseit, munkásaikat. ne foglalkoztassák az éjszakai munkaszünet. ideie alatt,, mert a város hatósáoa a legszigorúbban ellenőriztetni fogja ezeknek a rendelkezéseknek a betartását ós azok ellen, akik nem tartják tiszteletben a jogokat, kihágási eljárást indit. Beivárosi ozi Keddén is HAVI 200 FIX Dáger, Já/or, Uray. Salamon 5.7, 9 Széchenyi Mozi Ma utoljára GUSTAV FRÖHL'CH ezldel első nagy fllmj»: A csábító Izgalmas történet. Lida Raarova, Thedor Los. 5, 7,9