Délmagyarország, 1936. szeptember (12. évfolyam, 206-230. szám)

1936-09-22 / 223. szám

Í930 szeptember 22. DeEMAGyARORSZKG 3 Nincs életveszedelem a Somogyi-telepi iskolában, de a helyszíni szemle eredményeképen elrendelték az épület repedező falának megerősítését (A Délmagyarország munkatársától.) A So­mogyi-telep iskolaépületében szombaton tar­tották meg a polgármester által sürgősen el­rendelt biztonsági szemlét, amelynek az volt a célia, hogy megállapítsák: szükség van-e az is­kolaépület kilakositására éppen ugy, mint ahogyan a düledező igazgatói lakásból nemré­genTci kellett telepíteni a bennlakókat. Az is­kolaépület falain is egyre több uj repedés mu­tatkozik és ez késztette a polgármestert arra, hogy elrendelje a szakértői szemlét. Az iskola négy tantermében ugyanis mintegy kétszáz gyerek tartózkodik a tanitási idő alatt, a két­száz gyermek életbiztonsága követelte meg a legnagyobb óvatosságot és elővigyázatot. A helyszíni szemle eredményéről hétfőn tá­jékoztatták a polgármestert, aki a következő­ket mondotta: — Egyelőre csak szóbeli jelentést kaptam az eredményről, a bizottság szakvéleményét Írás­ban is be fogja nyújtani, még pedig ugv, hogy a jelentést a bizottság minden egves tagja alá­írja. A szakértői vizsgálat eredménye az, hogy egyelőre nincs semmi komolyabb' veszedelem, az épületben tehát nyugodtan folytathatják a tanítást. A bizottság mégis szükségesnek tar­totta annak az elrendelését, hogy a nagyobb megnyugtatás kedvéért azt a falat, amelyen a legtöbb repedés mutatkozik és amclv a jelek szerint kissé megmozdult, megfelelően megtá­masszák. A friss repedéseket ellenőrizni fog­juk, még pedig ugy. bogy a papírdarabokat ra­gasztunk rájuk. Ezek a papírdarabok megmu­tatják, ha esetleg tovább terjedne a repedés. Ebben az esetben természetesen sor kerülne az iskolaépület kilakositására. A szakértői bizottság megbízatása csupán az volt, hogy megállapítsa, életveszélyes állapot­ban van-é az épület. Az elváltozások okait nem kutatta a bizottság. Értesülésünk szerint az ed­digi vizsgálódásoknak ebben az irányban pozitív eredménye még nincs, sem az igazgatói lakás, sem az iskolaépület rongálódásainak pontos okát nem találták még eddig. Annyit megállapítottak már, bogy az épületek beton­anyaga nem a legkifogástalanabb, ez azonban nem idézhette elő az elmozdulásokat. A vizsgálódást tovább folytatják, próbagöd­röket ásnak az alapzat megvizsgálása céljából, hogy a megindult polgári pörben megfelelő adatok álljanak a bíróság rendelkezésére a fe­fclősség kérdésének elbírálása céljából. • „Művészetet ápolni lehet, előteremteni soha; legkevésbé pártpolitikával" Pogány Móricz nyilatkozik a támadásokról, az illetéktelen kritikákról, Aba-Novák freskóiról és a tanítói internátus „színe-változásáról" (A Délmagyarország munkatársától.) Po­gány Móric festőművész, akinek készülő sze­gedi alkotása, a tanitói internátus, legutóbb is­mét az avatatlan támadások kereszttüzébe ke­rült, vasárnap este Szegedre érkezett, hogy az épületnél tovább folyó munkálatokhoz megad ja a még szükséges útbaigazításokat. Hétfőn dél­ben felkereste hivatalában dr. Pálfy József polgármestert, akivel a Hősök Kapujával kap­csolatos kérdéseket beszélte meg. Itt. a polgár­mester jelenlétében nyilatkozott a Délmagyar­ország munkatársának a multheti támadások­ról. — Ezekről a támadásokról csak most értesül­tem — mondotta —, hogy Szegedre érkeztem. Az első pillanatban arra gondoltam, hogy autóba ülök és elutazom Szegedről. Mimikámat ugyanis nagyjá­ból befejeztem, a még szükséges tervrajzokat már átadtam az épitési vállalkozónak és így a munkát már gépiesen, nélkülem is befejezhetik. — Hangsúlyozni kivánom. hogy gépiesen, ami flzt jelenti, hogy szárazon, mint ahogy más. tu­catépitési munkáinál szokás. Ennél a munkánál most következik az a plusz, ami egy cipőnél, egy ipari alkotásnál, egy képnél, jelenti azt. ami ne­messé, időálló értékűvé teszi az alkotást: az experi­mentális, a cizellálás. Ezért jövök el, azért va­gyok itt, hogy ezt a művészi munkát elvégezzem, azért kísérletezem, azért válogatok, azért vetem el azt, ami nem megfelelő, hogy alkotásom száz­százalékos legyen, hogy a lehető legteljesebben tükrözze vissza művészi elgondolásomat. Nem tehetek róla, hogy vannak tudatlanságban élő vakok, akik ezt nem látják, akik képtelenek ennek a megértésére és talán sohasem hallot­tak arról, hogy egy művészi alkotás hogyan jön létre. — De mit magyarázzak tovább ' olvanoknak, akik a DMKE régi taszádjának cifraságában, ha­mis magyarkodásában éreztek művészetet. (Lásd a másik példát a Szentháromság-uccai sarkon.) — Nem feltétlenül szükséges — folytatta —. jelen legyek az utolsó ecsetvonásoknál, hogy az esetleg szükségesnek érzett utolsó simításokat elvégezzem, hiszen semmi szükségem sincs arra, hogy boszankodjam ezek miatt a gáncsoskodások miatt. De aztán arra gondoltam, hogy dr. Pálfy József polgármesterrel dolgozom együtt, azzal az emberrel, akinek lelkesedése nélkül meg sem szü­letett volna a Hősök Kapujának gondolata, öt nem hagyhatom magára. Ezért határoztam el, hogv maradok és nem törődöm a tudatlanokkal. — Azt azonban meg kell állapitanom, hogy a tanitói internátus építkezése a kritizálások szem­pontjából két periódusra oszlik. Az első, amely­nek alaphangja a fenntartás nélküli elismerés volt, akkor zárult le, amikor eldőlt a freskópályázat sorsa Aba-Novák és Márton Ferenc között. A má­sodik periódusban megváltozott a hangulat, cso­dálatosképen akkor kezdtek jelentkezni a kritiku­sok, akik bámulatraméltó szakértelemmel kapasz­kodtak bele minden el sem készült részletbe. Ezek a jó urak nem gondoltak arra, hogy egy művészi alkotás megszületésének lehetnek a tanúi. Nem tudják kellő tisztelettel és áhítattal meg­érezni és tanulni belőle, hogy itt a szemük előtt a legszentebb célú művészi cizellálások folyna'.t, amelyek éppen a dolgozó művészek lelkiismeretes­ségét és tiszta művészi céljait dokumentálják. Nem tudjuk, hogy a művészet nem a kétszer-kettő merev szabályai szerint igazodik. Nem akarnak tudni arról a tényről, hogy a Hősök Kapuja gondolata csak akkor született meg, amikor a tanitói interná­tus tervei régen készen voltak, sőt ami­kor az cpitkezési munka külső része be is fejeződött. Pedig ha gondolnának erre. eszükbe juthatna, hogy előbb volt meg a vakolat és a vakolat világosszür­ke szine és csak azután történt meg a döntés a sötéttónuMi freskók .mellett. Nyilvánvaló, hogy ab­ban az esetben, ha a freskók gondolata hamarabb születik meg, akkor az épület vakolatának szinét is ennek alapján és ennek megfelelően választom ki A legnagyobb fokú művészi alázatosságról bi­zonykodik az a tény, hogy amikor Aba-Novákkal együtt lejöttem és ő is magával hozta a freskók színvázlatát, én láttam, hogy Krisztusnak, mint Nő­alaknak nemesen felfogott és megrajzolt ruhája világosszürke, boltozati háttere pedig sötét, azon­nal ezt mondtam a festőművésznek: .,A te Krisz­tus alakodat az épület vakolatának szürke színe ¡'1 fogja nyelni; nem kivánom tőled, hogy megbolygasd gyönyörűen elképzelt színharmóniádat a boltozat felületén, átfestem a homlokzatot a te sötét színied­del harmonizálandó, dolgozz szabadon, nyugodtan azokkal a gyönyörű szinciképzelésekkel. amelyek­kel alakjaidat megálmodtad. Nekem könnyebb utá­nad menni a homlokzat színével, mint neked, fölka­varnod, megbolygatnod gyönyörűen kitervezett színskáládat". „Rád ismerek, köszönöm" — mond­ta Aba-Novák és megszorította a kezemet. Most az­tán vágjon ezért fejbe valaki... — De jellemzi — mondotta ezután Pogány Mó­ric —, a megindított rosszhiszemű harcot a harc modora. Előre bejelentik, hogy le fognak doron­golni mindent, mert makacsul állítják, hogy le­gyen akármi, az jó nem lehet. Nagyon szeild sza­vakat használok, ha erre csak azt üzenem az illeté­kes uraknak, hogy nagyon rossz szolgálatot tesznek eljá­rásukkal a. városnak, a város idegen­forgalmának. Művészi munkánkat nem féltem, mert meg vagyok győződve róla, hogy az Szeged egyik művészi és idegénforgalmi attrakciója lesz. — Vagy talán az illetéktelen, az avatatlan és mindenekelőtt tudatlan kritikusokat politikai eélok vezetik? Miivéssetet ápolni lehet, előteremfeni so­ha. Legkevésbé pártpolitikával. Hát én nem is va­gyok, soha nem is voltam, de nem is leszek politi­kus. Nem tar*ozom semmiféle párthoz. Művész va­gyok és mestereimtől tanultam meg, hogy a mű­vészinek nem szabad politizálnia. A művész dol­gozzon, a művész töltse ki szépséggel, alkotások­kal azokat a lehetőségeket és kereteket, amelyek­nek megteremtése a politikusok kötelessége így tanított engem Szinnyei, Merse Pál, Lech­n e r ödön, S cb u 1 e k Frigyes, meg a többiek. A politikai eétu gáncsoskodásokkal nem törődöm politikai célú gáncsoskodásokkal nem törődöm, nincs is időm rá. Nekem dolgoznom, alkotnom kell, az ünneprontók és a rombolók rosz szándékú akadékoskodása nem zavarhat meg munkámban A pékmühelyek és az éjszakai munkaszünet (A Délmagyarország munkatársától.) A sü­tőipari munkások már többször panaszt emeltek a város hatóságánál a sütőipari munkaadók egyrésze ellen, bogy kijátszák a munkaidő sza­bályozásáról szóló rendelkezéseket, munkásai­kat. az éjszakai munkaszünet idején is foglal­koztatják. A munkások nem igen léphetnek fel ellenük, mert a mai munkaviszonvok mellett attól kell tartaniuk, hogv elveszítik állásukat. Ezért a városi hatósághoz fordulnak védelem­ért. A sütőipari munkások panasza a hétfői ta­nácsülés elé került. A polgármester elhatároz­ta, hogv átír az ügvben az ipartestület elöljá­róságához. Felkéri az elöljáróságot, hogv hív­ja fel a sütőipari szakosztály figyelmét és gon­doskodjék róla, hogy a sütőipari munkaadók tartsák be a munkaidő szabályozásáról szóló törvények és rendeletek rendelkezéseit, munká­saikat. ne foglalkoztassák az éjszakai munka­szünet. ideie alatt,, mert a város hatósáoa a legszigorúbban ellenőriztetni fogja ezeknek a rendelkezéseknek a betartását ós azok ellen, akik nem tartják tiszteletben a jogokat, kihá­gási eljárást indit. Beivárosi ozi Keddén is HAVI 200 FIX Dáger, Já/or, Uray. Salamon 5.7, 9 Széchenyi Mozi Ma utoljára GUSTAV FRÖHL'CH ezldel első nagy fllmj»: A csábító Izgalmas történet. Lida Raarova, Thedor Los. 5, 7,9

Next

/
Oldalképek
Tartalom