Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

MUZSIKUSOK, SZÍNÉSZEK Pietro Mascagni: A szegedi Dóm-tér jelentősége semmivel sem kisebb, mint a velencei Szent Márk-téré Pietro Mascagni, aki a mult évi szabadtéri játékok ajkaiméval személyeden vezényelte « Dóm-téren világbirü operáját, a Parasztbecsületet és ebből az alkalom' ból hosszabb időt töltött Szegeden, szegedi impresszióiról a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott. — Meggyőződésem kötött —, hogy mondotta többek semmivel kisebb a szegedi Mm-tér jelentősége, mfat a velencei Szent Márkus-téré. A Dóm-tér akusztikája és helyzete oly pompás, hagy Szeged egész jö vő jé't Innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni » szabadtéri játékokat, minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani. Ha mindenki egyformán szívvel-lélekkel dolgozik, a mindent átütő, megérdemelt világsiker nem maradhat el. Olaszországban eddig csak nagyon kevesen tudták, hogy van egy magyar város, amelynek Szeged a neve. De most már szerte egész Olaszországban mindenki tudja, hogy létezik Szeged és ez Magyarország második véroaa, hogv itt folynak a világhírű szabadtéri játékoU. A szabadtéri játékoknak, egynehány ember nagyszerű, fáradságot, idegeket, nyugalmat nem kimélő munkájának kellett elkövetkeznie, hogy Szeged kiemelkedjék a vidéki névtelenségből és ma már európaszerte ismert metropólis legyen. Németh Mária: Üdvözletemet és elismerésemet küldöm annak a rendezőségnek, amely a semmiből világhírt teremtett a szegedi játékoknak A hölgyek bizonyára örömmel olvassák el Németh Mária receptjét 9 fogyásról. Tehát: tnindént szabad enni, jóizően, araeanyit tetszik, csak minden reggel éhgyomorra félórás lovaglás a Tattersalban Rökk Marika lován. Ami a lovat illati, Németh Mária nem ragaszkodik Rökk Marika lovához, de a fogyás az — biztos. Bizonyára csodálkozni fognak Szegeden < tél folyamin, mikor Németh Mária 9 Toseaban, vagy az" Aidában fog vendégszerepelni, hogy milyen sovány, karcsú nő énekli a szerepekét. Mert Németh Mária ugy lefogyott, bogy - saját bevallása szerint — a férje I® alig ismert rá. Ezt pedig egyedül « lovaglásnak köszönheti. A legjobb fogyókar« — azerint«. A hangnak se árt meg. Szegééről kezdflnk beszélgetni. Meglep, hogv Németh Márt, milyen szeretettel be«zél Szegedről Létja csodálkozásomat és már felel is kérdezés nélkül: — Szegad az különleges helvét blztoaitott maiáoak az én életemben. Ugvanls Szegeden léptem először életemben színpadra a Troubadur-ban. Andor Zsigmond volt akkor az Igazgató és egy szezonban négy különféle darabban szerepeltem Szegeden. A szegedi közönség tapsai és a szegedi saftó, különösen a Délmagyarország kritikái adtak bátorságot, kitartást indulásomhoz. Remélem, az akkor irt dicsérő és elismerő kritikáknak megfeleltem? — kérdezte mosolyogva. — Nemrégen a Délmagvarország miatt ki is kaptam az uramtól. Egv cikk velent meg benne. Paá 1 Jób irta az én pöstvéni nyaralásomról. Megírta benne, hogvan szerettünk egvmásha az urammal. Ez nem tetszett a kis öregnek. Duzzogott, hogv az ilven intim részleteket minek meséltem el. Nem is gondoltam arra, hogv amit ott a pöstvéni nvári éjszakán elmeséltem, valahol messze a tiszaparti városban megleleník. Mikor olvastam az uiságot, akkor láttam csak. hogv miket meséltem én ott a nöstvén? nvári éiszakában?! Dehát megbocsátható minden bűnöm, mert hiszen cigánv volt és ió bor. hangulat, muzsika és én nagyon haza gondoltam. — Szegedre mindig örömmel fógok elmenni, ha hivnak. A* el«ő sikert, az első tansokat, amiket ott a szegedi deszkákon kantam. sohasem fogom elfeleiteni. Hogv drukkoltám 3 színfalak mögött! ValósW«l remegtem, mért hihetetlen dolgokat meséltek a szegedi közönségről. Hogv milv«n kritikus, mennvire ért hozzá, miiven szigorú és még hasonló dolgokat. ami mind elég volt ahhoz, hogy nagyon igvékezzek. Aztán, mikor Szegeden síkerem volt, ténvleg elhittem, hógv tudók énekelni. — Már félszólitótt a mostani színigazgató a téli vendégszereplésre. Két darabról van szó, vagy az Aida, vagy a Tosca kerül műsorra. Természetesen szeretnék valami ujabb szerepemben bemutatkozni Szegeden, dehát alkalmazkodnom kell az ottani szinházi viszonyokhoz. Németh Mária innen indult el Szegedről Alig tizenkét évvel ezelőtt. Andor Zsigmond volt a színigazgató, bérösszeget fizetett a színházért és egy szezonban Németh Mária négyszer vendégszerepelt Szegeden- Ig?z, bogy akkor hetenként kétszer operaelőadás volt a »¡»egedi sztnházban, egy szezonban tizennyolcszor ment Faust, az évvégi szinházi jelentésien hetvennyolc operaa^dás szerepelt. Azóta tizenkét év telt el és megszületett Sze geden « szabidtéri játék, amely világhírre tett szert. Ezekre a játékokra terelődik most a beszélgetés. — Sajnos — mondja Németh Mária — nem láttam egyetlen előadást sem Szegeden. Bécsben valóságos elragadtatást váltott ki a hirük, ugv. hogy a bécsi Opera művészgárdája formálisan aünlkornj »kart Szegedre a szabadtéri játékok idejére Ugy terveztük, bogy Verdi Recpjiemjének előadását akarjuk kérni a szabadiéri játékok rendezőbizottságától, mert ez tisztára odavaló lenne a Dóm-térre. El sem hiszik, hogy a szegedi szabadtéri Iátékok híre külföldön raily«n nagyszerű és felemelő hatást keltett, ugy, bogv mi magyarok büszkén küldözgettük az idegeneket Szegedre. Bécsj kollégáim nagyban készültek arra. hogv az idén — ha tavalv az olaszok vendégszerepeltek —• bécsiek fognak énekelni a Dom-téren, amelyről én. miután nagyon sokszor megcsodáltam, valóságos dicshimnuszokat zengedeztem Bécsben« Szeged szerintem megérdemli a magyarországi szabadtéri iátékok rendezése terén a vezetőszerepet, mert hiszen f, volt a kezdeményező In a Dóm-teret mintha erre a célra csinálták volna. Salzburg Is eleinte nagvon szűkre határolt keretek között csinálta meg a szabadtéri látékot. Sresed már olvan nevet vívott ki magának külföldön — salát magam győződtem meg róla, —, hogv nvugodtan rá lehet html művészt szempontból fs a kezdeményezést. — Természetes, Ko«v szükségesnek és fontosnak tartom ezeknek a szabadtéri játékoknak az állandósítását, mert mi. akik a külföldet járjuk, saiát tapasztalatból győződünk meg arról, hoev egy-egv magyarországi sikerült előadás miiven visszhangot kelt külföldön — Üdvözletemet és elismerésemet küldőn annak a rendezőségnek, amelv a semmiből világhírt teremtett, bizonyára nem hathatós támogatások mellett a szegedi szabadtéri tétéin oknak. A Dóm-téri Tragédia Irta ifj. Oláh Gusztáv Az emberiség ősidők óta él a szabadeg alatt leiátszódó sziniáték miivészi formáiával Van valami megszenteltség, a hétköznanhól kiemelkedő varázs abban az érzésben, midőn a szinház ménnvezete belvett a csillagos ég végtelen perspektiváia borul a néző feje fölé. A szegedi Dóm-tér ritka szerencsésen egvesiti magában az ilven szabadén ahttí előadás adottságait. Készakarva írtam szobádén alatti és nem szabadtéri előadást. E két fogalmat gvakran szokták eerv kalap alá venni, holott lénvegbe vágó különbségek választiák el őket egymástól. Az elmúlt évékbén nekem volt szerencsém a legtöbb szabadtéri előadást rendezni Magyarországon. Szabad tér.. . a szó önmagát magvarázza. Alatta szakszerűen az u. n. „WaturBühné"-t. magyar szóval természeti színpadot értünk. Egv erdő részlet, valamilven tái festői zuga. szóval a szabad természet ilven célokra alkalmas, el nem határolt szelete lebet csak igazi szabadtéri színpad. A salzburgi és szegedi Dóm-terek inkább a középkori misztérium iátékok szabadra alatti szinielőadásaira emlékeztetnek. A szegedi Dóm-tér szinte ideális keret egv ilven produkció számára. Zártsága, egyöntetűsége, a dóm felé irányítottsága egvenósen predesztinálják erre nz évenkmt megismétlődő ünnepi iátékok színtere szárfiára. Természetesen itt is többféle Aégoldák léhetségee. A ..Magyar Passió" Hevesi Sándor rendezésében nálunk úttörő módon a dómot magát szerepeltette, mint belejátszó hátterét. ..Az embér tragédiája" már kétféle megoldásban is megjelent a. szegedi , dóm előtt. Az eléö. Hont Ferenc-féle megöl dás a dóm telies homlokzatát hasznalta hat' térként, de néhánv plasztikus kiegészítő és egves jeleneteket jelző diszletrészek is ezerepeitek már benne. A gróf Bánffv Miklós és általam tervezett megoldás, amelv az elmúlt, két évben került, szinre Szegeden, már vetített és épített díszletekkel takarta el a dóm portál'iát. Különleges, máshol tudtommal nem alkalmazott nvolcsikú színpadunk a bgnagvohb mozgáslehetőségeket biztosította a szereplők számára ugvanakkor, midőn osztott csoportosításokra tagolhatta a tömegeket. Ha íól tudom, ez volt az első alkalom szabadég alat+i előadáson, ahol a nagvaránvu vetített hátteret telies sikerrel lehetett alkalmazni. Viszont a dóméniilet ielentősége egv percre sem szűnt meg. Sőt a dóm főszereplőié lett az előadá nak. Szimbolikusan világított tornyaival, ógbenvnló keresztjeivel ugv állt ott az ecréfz tragédia mögött, mint maga az ecclesvr triomvhaus: a diadalmas egyház. Már a töhni dóm előtt leiátszódó előadások, mint a ..Parasztbecsület". a ..Cremonai hegedűs" és az idén leiátszódó „János vitéz" szerintem távolról sem kívánkoznak ennvire a Dóm-térre. (A ..Bizánc" szabadtéri változatát még nem ismerem.1) Ezeknél csak a tér, mint olvan iöt t számításba, amelv igaz. hogv szerintem egé?z Magyarországon az eavetlen Ideális kömvezet nagyszabású szabadág alatti előadások számira. Megfelelő példaként csak a velencéi Márkusteret ismerem, melv hasonlóképen egyöntetű architeeturáju. közintézeti célokat szolgáló épületekkel van körülzárva, mint a szegedi to-