Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

933: M ember tragedid|a első szabadtéri előadása A szegedi szabadtéri játékok és 'Az ember tragédiája szabadtéri előadásának gondolatát a Deluiugyarország éveken át érlelte. A Magyar Passió szabadtéri előadás után a DélmaÍ

yarország szerkesztője gróf Klebelsberg [unó figyelmébe ajánlotta, hogy a második darab, amely «t elő kellene adni, Az ember tragédiája, nemcsak világirodalmilag is kimagasló irodalmi értékei, hanem azok miatt a nagy lehetőségek miatt is. amelyeket szabadtéri előadás szempontjából ez a magyar remekmű nyújt. Az érvelés helyességét Klebelsberg elismerte, de az előadás miatt aggodalmai voltak. A szegedi játékok jelentőségének ünnepi méltatása alkalmából eaen az egy előzmenyan kívül azokat az eseményekel foglaljuk itt Írásba, amelyek Az ember tragédiaja első szabadtéri előadását az előadás évében, tehát 1933-ban előzték meg. Április 22-én Pásztor József beadványt intéz a polgármesterhez, amelvben egységes és á(gondolt idegenforgalmi program megkoncim'áláaára és megvalósítására tett javaslatot s •¡melyben a kővetkező konkrét indítványok voltak: 1. fipitse ki a város a minden osztályt kilégitő módon elhelyezni tudó muzeumot. 2. Létesitsen strandfürdőt. 3. Állítson fel nagv városi zenekart. 4. Város és társadalmi hozzájárulással gondoskodjék arról, hogv a szegedi futballcsapat országos viszonylatban is a legelsők közölt állhasson. 5. ílénkitse és tökéletesítse jelentékenyen a szinházi életet és tetőzze be mindezt közreműködéssel ..annak a mozgalomnak az állandósítása kHrül. amelv a szabadiéri előadások magyarországi városává Szegedet akarja tenÁprilis végén a Délmagvnrország és a Szeli Frfss U|*ág beadvánnyal fordult dr. S o ogyi Szilveszter polgármesterhez, amelyn bejelentik, hogy augusztusban n Pőm-téren szabadtéri játékoknt akarnak rendeeni kérik a lér átengedéséi, továbbá a táros támogatását. Május 2-án mejjérkezils a kél uiságboz a polgármester végzése, amelv s tőhhi kőzött a következőket mond in: ..Magas művészi színvonalon álló szabadiéri előadásokat és etnográfiai érdekességek bemulalAsát az idegenforgalmi propaganda leghatékonyabb tényezőiének tartom és ezért örömmel üdvözlöm a kezdeményezést (s megfelelő hatósá?í támogatásban fogom részesíteni és erre az Idegenforgalmi hivatalt már fs felhívom" Ezután a végzés után következett he Pászlor József szerkesztő látogatása vitéz dr. Shvov Kálmán akkori vegvesdnndárparanrsnoknál. A program nagv iából már ekkor készen állott. Különböző közbelépések történtek, a kél uiság vezetősége azonban ki leientette, hogy tántoríthatatlanul megmaradnak amellett, hogy az augusztusi játékok keretében egvrészl azért, mert hatalmas szabadtéri lehetőségei vannak, másrészt azért, mert 10,1.1-han volt Az rmbrr Ir^édiáia első előn^vimV HtvenedlV évfordulója. Madách remeket ad iák elő. A zenei program nál ugv döntöttek, hogv Kod álv Zoltánt ad iák eíó abból az alkalomból, hogy a világhírű zeneszerző akkor töltötte be ötvenedik életévét. * Julíus 2l>-án frglalkorott a tanács azzal 3 beadvánnval. amelv TWImnr'VBrorszáwtól és a Szegedi Frl*s Újságtól érkezett a városhor A kérvényt az időközben megalakult első évi teljes rendezőhizóltság pótkén épnvel «cAzitott» ki, amelvben Ötezer pengő vesztesér-füaraneia megszavazásét kért* A tanárv azonban kimondta. högv a kérelmet rem támogatta és a kisgyűlés elé elmaM** tarlatot terjeszt. Július 22-én, tehát 24 órával azután, hogv a tanács határozata nvllvánosságra került, vezércikk jeleni meg a f>élm»?yarországban. amelv a tanácsi álláspont tarthatatlanságáról sorakoztatott fel érveket- Ugyancsak július 22én összeült a kisgyűlés, amely egy szavazat ellenében — Dobó Imrének hívjak, aki a játékok ellen szavazott — kimondta, hogy a kérelmet teljesiti és az ötezer pengős veszteséggaranciát a város terhére vállalja. Augusztus 13-án olyan felhívás jelenik még Szeged közönségéhez .amilyen még nem jelent. Ez a felhívás kéri Szeged közönségét, hogy albérletbe kiadható szobáját mindenki jelentse be, mert lakáskatasztert kell csinálni s az előre láthatóan nagyszámban érkező idegenek elhelyezéséről gondoskodni kell. A szabadtéri játékok, amelyek már a következő évben .tehát 1934-ben bekerültek a világsajtóba, élénken foglalkoztatják az első évben is különösen a megszállott magyar területek lapjait. A Temesvári Hirlap például Igen meleg hangon foglalkozik a Szegeden készülő esemenyekkel. Augusztus 15-től 24-ig megjelennek az első támadó cikkek a szabadtéri játékok ellen. Szeptember 7-én, az augusztusi kisgvülésen dr. Pálfy József polgármester a kisgyűlés tagjainak egyhangú lelkes éljenzése mellett bejelentette, hogy a szabadtéri játékok lezajlottak és hogy hatalmas sikert hoztak. Az előkészítésnek eddig nyilvánosságra nem hozott részletei a következők: Pásztor József első lépése az volt, hogy felkereste dr. vitéz S h v o y Kálmán áltál >orna- , gyot, aki akkor aktiv vegyesdandárparancsnok volt és azt a kérdést intézte hozzá, hogy abban az esetben, ha volnának Szegeden a város támogatásával ismét szabadtéri játékok, támogatná-e ezt a nagyjelentőségű mozgalmat azzal, hogy a katonasággal felépíttetné a színpadot és a nézőteret. Az altábornagy kijelentette, hogy a gondolatot a maga részéről üdvösnek és a város érdekéhen valónak tekinti, megvalósítása érdekében támogatását megadja, előterjesztést tesz tehát a hadügyminiszternek, aki bizonyosan megadja az engedélyt. Az altábornagynak ezzel az Ígéretével Pásztor elintézettnek tekintette a legnehezebb kérdést, amelv a rendezés elé hárult. Ezután megalakította a rendezőbizottságot, amely rajta kivül a következőkből állott: dr. Balogh István plébános, Bácz Antal, a Friss Újság kiadóia és dr. HunyadiVas Gergely tigvvéd, a Friss ITjság felelős szerkesztője. Ezután felkereste Pásztor dr. Somogvi Szilveszter polgármestert ég kifejtette előtte, hogy milyén kulturális, pénzügyi, városfejlesztési okok teszik szükségessé, hogy a klebelsbergi kezdeményezést folytassák Szegeden. Somogvi polgármester, aki j>edig nagykoncepciójú ember volt, arról, hogy a játékokat a város rendezze, vagy hogy részt vegven egyáltalán a rendezésben, vagv veszteséf garanciát vállajjon. hallani sem rkart. Több tárgyalás ' öyy.lkew-U. majd „szabadságra való elutazása ; h>U - lel hivott egvbe szohá iában. Ezen az errertez'eten a polgármesteren és Pásztor Józsefen kivül résztvett dr. Pálfy József akkori helyettes polgármester és kulturszenátor, valamint Skultéty Sándor városi főszámvevő is. A megbeszélés eredménye az volt, hogv a város veszteség-garanciával sem támogatja a kezdeményezést, de erkölcsileg a rendezőség mellé áll. Somogyi Szilveszter polgármester egy-két nappal ezután elutazott szabadságára. Pásztor ekkor Bárányi Tibor akkori főispánt kereste fel és közölte vele a polgármesterrel folytatott tárgyalásai eredménvét, valamint Shvov altábornagy ígéretét a tribiinés a szjnpadépitésre vonatkozólag. Pásztor arra kérte a főispánt, hogv terjessze az ügyet a kisgyűlés elé. Baranvi Tibor a kérelemre ezzel válaszolt: -- Hogv leg-venek-e Szegeden szabadtéri iátékok. vagy sem. van ohran nagyfontosságú kérdés, hogv miatta kiSgvi'ilést összehívjam .. artnyivál kevésbé látok ebben sérelmet Somogvi Szilveszterrel szemben, mondta Bárányi, mert ő már elutazott szabadságra... Bárányi Tibor főispán azonnal intézkedett a kisgvülés összehívása fi ivében. A rendezobízottsáfi a rendezés munkáját Hont Ferencre bízta A munka egyre nagyobb léptekkel haladt előre. Julíus végére befejeződtek a szervezési munkálatok és készen állott a teljes mű* vészeti és technikai apparátus. Több műszaki szemle után megállapították a szinpadelhelyezést és a technikai felszerelés módozatait A templom terraszán két dimenziós színpadot emeltek, mert a rendezői elgondolás a Tragédiát formailag misztériumnak fogta föl és a középkori misztériumok tradícióinak megfelelően emeletes szinpad felsőrészén játszatta a mennyországot és alsó részében a földi paradicsomot. A terrasz lépcsőzete előtt még három különböző nagyságú színpadot emeltek. A rendezői elgondolás a Tragédiát nyolc színre osztotta és az egyes képek díszleteit vetítővászonra vetítette. Megkonstruálták a nézőteret is, mrgpedig kétezerötszáz ülőhelyre és kétezer állóhelyre. A rendezőbizottság a Tragédia főszerepeit a legkiválóbb színészekre osztotta, íva szerepére Tőkés Annát, Adáro szerepére. L e h o t a y Árpádot, Lucifer szerepére T á • r a v Ferencet kérték fel, mig a többi szerepet Gá l Gyula. Bartos Gyula Derék y Jáno«, Herczeg Vilmos, Czobor Imre vállalta. A rendezőség leszerződtette a Szentpál-tánccsoportot. Háromszáz tagu statisztéria és hatvan tagu zenekar egészítette ki a szereplőgárdát.. így következett el többhópapos előkészület és lelkes munka után 1988. augusztus 26-ár) a szegedi Dóm-tér csodálatos és felejthetvén ünnepe. Szinte nem várt érdeklődés nyily i.ult meg az előadások iránt. Az első két előadás jegvei napokkal előbb elkellek, filléres vonatok érkezését jelentették. A külföldi sajtóban i? egvre több hang hallatszott Szegedről. A premier óriási sikert jelentett. A fenséges szépségű Dóm-téren a Tragédiát zsúfolt tribün nézte és áhítozta végig. A Dóm-téri előadás sikere igazolta a rendezőbizottság elgondolását és törekvését. Másnap, huszonhetedikén megismételték ugyancsak zsúfolt tribünök előtt a Tragédiát, harmadnap Liszt Szent Erzsébet legendáját adta élő a Szeffedi Dalárda és Oratórium Egvesület. a Szegedi Polgári dalárda, a szimfónikus zenekar, valamint a szólisták: Báthy Anna, Elek Szidi Maleezky Oszkár. Tóth Lajos. A Liszt-oratóriumot Antos Kálmán dirigálta nagv sikerrel. Augusztus 30-án a budapesti filharmonikusok vendégszerepeltek a téren, miután előtte való napon harmadszor ment zsúfolt tér előtt a Tragédia. Az előadáso. kat a magvar politikai, művészeti, társadalmi élet sok kiválósága nézte végig. A filharnjonikusok koncertjét azonban a rossz időjárásr» való tekintettel a színházban kellett megtartani. A koncertnek igv is óriási sikere volt A dirigenseket. D o h n á n y 1 Ernőt és Kodály Zoltánt a közönség hosszasan ünnepelte. 1933 emlékezetes dátum marad Szeged történetében. Akkor találkozott Szeged előszőr a világhírrel. Az ünnepi hetek teljes proramja Augusztus I, 2 és 4-én: Az ember tragédiája kerül színre a Dóm-téren, augusztus 8, 9 és 1 t-én a Bizánc-ot, flerczcg Ferenc szabadtérre átdolgozott színmüvét mutatják be, augusztus 14, 15 16-án pe-dig a János vitéz kerül bemutatásra« Az eJi'arlások kezdete pontosan 8 óra 10 perc. Augusztus 2-án délelőtt fél 11 óra tájban a kerékpáros csillagtura beérkezik a városháza elé. Délben dij és plakettkiosztás. Augusztus 2-án délután fél 4 órai kezdettel a felsővárosi KEAC-pálván motorkerékpárversenv lesz. Augusztus 5. Havi Boldogasszonv-bucsu Alsóvároson. Megtekinthető az alsóvárosi templom kincses muzeuma is. Augusztus lő és lfi-án rendezik meg Szegeden a Vidéki Kereskedelmi Testületek V-ik Országos Kongresszusát. Augusztus 15-én és 16-án a szegedi ruházati szakosztály az ipartestületben divatbemutatót rendez a rokonszakmák bevonásával. Augusztus 16-án délelőtt 10 órakor a Magyarországi Könwnvomdai Munkások Egyesülete szegedi kerülete diszkögzyülést tart, Báró Jósika ucca 21 szám alatt Augusztus 1—16-ig képzőművészeti kiállítás. az uj iparcsarnokbán. . A Kulturra'o á'3:1 mindennap meghinthet''» a réfcíféí'ár (Móra Ferenc világhírű leloWi át a kép'ár hálcőwarókóö déjelótt 1®— Tt-it. ¿¿Jután 5„tól fái ft-1*. a játékerőkön M*lÓtt délután fél 8 óráig. A Somogyi-könyvtár nyitva mindennap 10—13 óráig.